2016. Május 12.

ASMR: volt már agyi orgazmusod?

A cím ellenére nem szexuális dologról lesz most szó, hanem egy borzongató jelenségről, amit az emberek egy része képes átélni, a többiek nem. Az ASMR nevű jelenség annyira új, hogy még a kutatók sem teljesen értik, miről van szó, azonban az interneten szétnézve több százezer lelkes rajongó a bizonyíték, hogy nem valami teljesen elszabadult hókuszpókuszról, hanem nagyon is létező dologról van szó.

Andersen Dávid

Az ASMR rövidítés feloldása Autonomous Sensory Meridian Response, amit magyarra körülbelül önálló érzéki-idegi reakcióként fordíthatnánk, de ezzel persze még nem vagyunk közelebb a jelenség megfejtéséhez. Azonban ha valaki rákeres az ASMR betűszóra, rengeteg találatot fog kapni, amelyek java része a különböző videomegosztó oldalakra vezet. A YouTube ASMR-csatornáinak összenézettsége például már egy évvel ezelőtt is 170 millió felett járt, ez a szám mostanra bizonyára meghaladta a kétszázmilliót is.

Ezeken a csatornákon olyan videókat láthatunk, amelyeken a – jellemzően női – szereplők kedvesen, már-már az intimitás határát súroló módon suttogva beszélnek, esetleg lassú, precíz mozdulatokkal bizonyos tevékenységeket folytatnak, vagy repetitív, enyhe zajokat keltenek, amilyen például egy toll hegyének hangja a papíron, dobolás az asztallapon vagy a tűz pattogása a kandallóban.

Ezek a hangok, vagy épp az ismétlődő mozdulatok válthatják ki az ASMR érzését, amelyet leginkább úgy lehet körülírni, mint egyfajta különös, eufóriára jellemző érzést, amely a tarkó környékén létrejövő bizsergésként érzékelhető, amely aztán végigfut az ember gerincén, egészen a végtagokig. A magyar nyelv sokszínűségét mutatja, hogy ha azt mondom “jóleső borzongás”, bizonyára sokkal érthetőbb lesz, hogy miről is volt eddig szó. A jelenség furcsaságát pedig az írja körül igazán, hogy az ASMR rövidítés mellett Attention Induced Head Orgasm-ként (AIHO), vagyis figyelem által kiváltott feji orgazmusként, illetve “that unnamed feeling“-ként, vagyis “az a bizonyos névtelen érzésként” is hivatkoznak rá.

A kellemes borzongás járhat libabőrrel is (Fotó: Tumblr)

Mielőtt fejest ugranánk a bizsergető érzések tengerébe, fontos megjegyezni, hogy az ASMR nem mindenki által érzékelhető. Sántító példával a sztereogramokhoz, vagyis azokhoz az ismétlődő mintákat ábrázoló képekhez lehetne hasonlítani, amelyeket megfelelő szögből, ellazított szemekkel nézve egy háromdimenziós képet pillanthatunk meg. Ez sem mindenkinek megy, van, aki viszont első pillantásra látja a rejtett képet. Hasonló lehet a helyzet az ASMR esetében is: van, akinél a suttogás, van, akinél egy gyengéd érintés váltja ki a jóleső borzongást, van akinél az, ha a haját cirógatják, megint másnál pedig az, ha azt nézi, ahogy valaki fókuszáltan, precízen különböző mozdulatsorokat hajt végre, például fest, ír, vagy rajzol. De van, akinél a macskák dorombolása váltja ki a bizsergést.

Egy biztos, hogy bár a kiváltó inger eltérő, a hatást egészen hasonlóan írják le azok, akik tagjai a több tízezer tagot számláló ASMR-fórumoknak, vagy azoknak, akik bármelyik hasonló YouTube-csatorna feliratkozói közé tartoznak (a legnépszerűbb csatornáknak is több tízezres rajongói táboruk van). Vagyis, a tarkóból induló jóleső borzongás, bizsergés, amely végigfut a testen, mindehhez a relaxáció, az ellazulás érzése is társul, sőt, van olyan is, aki legális droghoz hasonlítja az ASMR-t, illetve úgy érzi, hogy egyfajta “flow” állapotba kerül a hatására.

Mintha buborékok cirógatnák a koponyád belső oldalát

Bár sok helyen agyi orgazmusnak, vagy feji orgazmusnak (head orgasm) hívják, az ASMR-közösség tagjai nem szeretik ezt az elnevezést. Szerintük ugyanis nem szexuális jellegű érzésről és helyzetről van szó. Még akkor sem, ha a legnépszerűbb ASMR-előadók jellemzően fiatalabb nők, az ilyen videók között pedig szép számmal akadnak olyan szerepjátékok is, amikor a videó szereplője valamilyen orvost vagy például fodrászt személyesít meg, aki a figyelmét a videó nézőjére fókuszálja. Ez egyébként megint csak közös nevezője az ASMR-jelenségnek: a figyelem, vagy a törődés érzése elősegítheti a már említett bizsergés, borzongás kialakulását – erre utal az AIHO rövidítés első két betűje is.

Van, akinek a vizuális inger is elég

Az egyik legnépszerűbb ASMR-rel foglalkozó YouTube-csatorna, a GentleWhispering üzemeltetője, Maria pár éve a Vice magazinnak nyilatkozva elmondta, hogy számára a suttogás, a szemcsés felületeken végighúzott körmök zaja, de a csiklandozás is kiváltja az ASMR-érzését, amelyet egyébként úgy írt körül, mintha buborékok cirógatnák végig a koponyája belső oldalát – körülbelül, mint egy jól eső fejmasszázs, csak épp a masszőr az agyában tevékenykedik. Ráadásul, vannak olyan ASMR-rajongók is, akiknek még hangokra vagy más ingerekre sincs szüksége, pusztán akaratlagosan képesek előidézni a furcsa jelenséget.

De mit mond a tudomány?

Az ASMR-jelenség annyira új, hogy komoly tudományos irodalma szinte alig van. A legkomolyabb kutatási anyag tavaly márciusban jelent meg és a Swansea University két kutatójának, Emma L. Barattnak és Nick J. Davisnek a nevéhez fűződik. Azonban, mivel a jelenség korábban nem volt ismert, kutatásuk főként az ASMR-jelenség azonosítására korlátozódott. Kutatásuk során összesen 475 ember válaszaiból megállapították, hogy az ASMR-jelenség kiváltó okai közül a suttogás a leggyakoribb, amely az összes válaszadó 75 százalékánál működött. A személyes figyelem, a törődés 69 százaléknál vált be, míg a lassú mozdulatok megfigyelése 53 százalék, a repetitív mozdulatok megfigyelése 36 százaléknál váltotta ki a bizsergést. De voltak olyanok is (a válaszadók 3 százaléka), akik a repülőgépek hangjától, 2 százalék pedig a porszívó zajától érzi a borzongást.

Barrett és Davis azt is megállapította, hogy a vizsgált csoportban jelentős az előfordulása a szinesztézia jelenségének, vagyis, amikor eltérő érzékszervek információi más érzékszervi élményeket váltanak ki (például a hangoknak színük vagy ízük van, stb.). A vizsgálatban részt vevők válaszai alapján a kutatók az alábbi ábrát is elkészítették, amely a bizsergő érzés kialakulását és a testen való végighaladását ábrázolja.

Függetlenül a kiváltó ingertől, a bizsergető érzést mindenki nagyon hasonlóan írja le (Grafika: Barrett/Davis/Swansea University)

A bizsergés mindig a fejben alakul ki, ahonnan lefelé halad a gerinc mentén, de bizonyos esetekben a vállakon keresztül a karok irányába is továbbhalad. Az érzet tovább terjedhet a derék, illetve a lábak irányába is, azonban ennek intenzitása jelentősen eltér a válaszadók között is.

Az ASMR-jelenséggel kapcsolatban megkérdeztük Dr. Andics Attila agykutatót, az ELTE Etológiai Tanszékének tudományos munkatársát is, aki kollégáival együtt korábban már foglalkozott a hangok és az örömérzet összefüggéseinek vizsgálatával.

“Kutyákon és embereken végeztünk korábban összehasonlító fMRI vizsgálatokat, amelyek során a hangok által okozott örömérzetek kiváltásáért felelős agyterületek evolúciós fejlődésére voltunk kíváncsiak – mondta Dr. Andics Attila. – Emellett, a Nature-ben jelent meg nemrég egy beszámoló egy másik fMRI vizsgálatról, amely a zeneileg harmonikus, ebből kifolyólag örömérzetet kiváltó hangok és a szervezet dopamin-termelése közötti összefüggést vizsgálták. Ennek ellenére egyelőre csak kevés kutatási anyag elérhető a jelenséggel kapcsolatban. Rendkívül izgalmas jelenségnek tartom, kíváncsi lennék, hogy egy ASMR-re fogékony ember fMRI-vizsgálata során mit tapasztalnánk. Szerencsére az agyi képalkotás fejlődése és az agyterületek közti anatómiai és funkcionális kapcsolatok jobb megértésének köszönhetően komoly esélyünk van rá, hogy az eddiginél sokkal mélyebben belelássunk a különféle, specifikus örömérzetek megéléséért felelős agykérgi és kéreg alatti, akár ősi agytörzsi struktúráknak a működésébe, így valószínű, hogy hamarosan pontosabb magyarázatot fogunk majd adni az ASMR jelenségére is.”

Miért nem létezett korábban?

Felmerül a kérdés, hogy ha emberek tízezrei szórakoztatják magukat az ASMR-rel, sőt, közülük sokan a depresszió enyhítésére és egyéb terápiás kezelésekre is alkalmasnak tartják a módszert, akkor miért nem hallottunk róla eddig.

A magyarázat annyi, hogy bizonyára az emberiség történetében már eddig is léteztek azok, akik bizonyos zajokra, tapintásra vagy egyéb érzékszervi információra hasonlóan reagáltak, pusztán az online kommunikáció miatt nem alakult ki megfelelő fóruma a jelenségnek, illetve, nem is vált jelenséggé, hiszen mindenki letudta annyival, hogy kellemesen megborzongott, miközben a fodrásznál mosták a haját, vagy miközben a pattogó tűz hangját hallgatta a kandallóban.