A stroke nem válogat – nagyszerű tehetségek, akiket megütött a guta

A szélütés és a guta szavak legalább fél évezrede köznapi használatban vannak már átkozódás szintjén is a magyar nyelvben (üsse meg a guta!), ami jól mutatja, hogy milyen régóta ismert ez a betegség. A néphiedelem szerint a gutának sok köze van a forgószélben tomboló gonosz boszorkányhoz, a Körös vidékén pedig úgy gondolták, hogy ezt a hirtelen fellépő bajt úgy kaphatja meg valaki, ha táncoló boszorkányok verejtékétől feláztatott helyre ül. Gutaszelének és szépasszony szelének is hívták ezért a középkorban a stroke-ot, amiről egyébként egészen pontosan tudták a gyógyítással foglalkozó emberek, hogy az erekkel és az agy vérellátásával van valamiféle kapcsolata – ezért aztán gutaütés esetén legtöbbször érvágással próbálták megmenteni a beteget. Ma már jóval hatékonyabb módszerekkel dolgoznak az orvosok, és a betegeknek is sokkal nagyobb az esélye a sikeres felépülésre a stroke után a modern terápiáknak és okosgyógyszereknek köszönhetően: a 20-30 évvel ezelőtti halálozási statisztikákhoz képest például már hazánkban is felére csökkent a szélütés áldozatainak száma. Megfelelő kezeléssel talán az alábbi híres géniuszok is tovább élhettek és alkothattak volna.

Stresszes uralkodók

Mátyás király – Ereje teljében, 47 (vagy 50) évesen, hódításainak csúcsán hunyt el Bécsben a magyarok egyik legnagyobb királya, Hunyadi Mátyás, akit a maga korában Európa legerősebb birodalmának uralkodójaként tiszteltek. A váratlan haláleset miatt gyakorlatilag azonnal különféle összeesküvés-elméletek kaptak szárnyra (a legtöbben mérgezésre gyanakodtak), és még ma is vita tárgya, hogy pontosan mi is okozta Mátyás halálát, de a legtöbb történész úgy véli, hogy valószínűleg gutaütés, vagyis stroke végzett a királlyal.

Az uralkodóknál, hadvezéreknél és államférfiaknál egyébként egyáltalán nem ritka, hogy így fejezik be rendkívüli megterheléssel és stresszel járó életüket: az amerikai elnökök közül például nem kevesebb, mint nyolcat ért agyvérzés, de ez okozta Churchill és Margaret Thacher halálát is. Sztálin, Rettegett Iván, II. (Nagy) Katalin cárnő, Jasszer Arafat és Simon Peresz is gutaütés miatt hunyt el, sőt még az életében legyőzhetetlen hadvezér, Kinizsi Pál is, de szélütés érte (igaz ezt még túlélte) Lenint, Julius Caesart és Fidel Castrót is.

A muzsika nagyjai

Johann Sebastian Bach – Akik egy kicsit is foglalkoztak a témával, aligha vitatják, hogy az egyetemes zenetörténet legnagyobb hatású alakja a barokk-kori német zeneszerző, orgonista és hegedűművész Johann Sebastian Bach, aki után a hivatalos adatok szerint 1128 darab maradt fenn, de egyes kutatók szerint ez csak alig egytizede (!) annak, ahány zeneszámot a muzsikus élete során valójában komponált.

Bach művészetével csúcspontjára ért a barokk zene, de elképesztő géniusza a mai napig is megtermékenyítően hat a muzsikusokra, hiszen az elemi emberi érzéseket kevesen tudták nála kifejezőbben és megrendítőbben zeneileg megfogalmazni. A halálát okozó agyvérzés munka közben, a Fúga művészete című mű írásakor érte. Ezt a darabot már vakon komponálta (korábban egy angol sarlatán, John Taylor sikertelenül próbálta megoperálni a szemén kialakult zöldhályogot, és azt tanácsolta Bachnak, hogy csepegtessen a szemébe galambvért a gyógyulása érdekében), de a mű befejezetlen maradt, miután Bach 1750. július 18-án gutaütést kapott, majd tíznapi szenvedés után elhunyt. Hozzá hasonlóan stroke okozta több más kiemelkedő muzsikus halálát is: így például Miles Davis, Giuseppe Verdi, Felix Mendelssohn-Bartholdy és Arturo Toscanini is ebben halt meg – hogy csak a legnagyobb említsük.

A tudomány lángelméi

Alfred Nobel – Nem volt a klasszikus értelemben vett tudós, de óriási hatást gyakorolt a tudomány fejlődésére az általa alapított díjjal Alfred Nobel vegyész és feltaláló, aki a dinamit felfedezésével tett szert hatalmas vagyonra. Várható volt, hogy a svéd kémikus ezen a téren alkot majd valami bombasztikusat, hiszen már 14 éves kora óta kísérletezett robbanóanyagokkal. 1864-ben szabadalmaztatott is egy nitroglicerinhez kapcsolódó gyártási eljárást, de ez még igen kockázatos volt: még abban az évben fel is robbant a helenborgi gyár laboratóriuma, öt dolgozó – köztük Nobel 21 éves testvére és egy régi barátja – halálát okozva. Végül ez a tragédia hozta meg Nobel számára a sikert: a kiömlött nitroglicerint ugyanis fölitta a laboratóriumban tárolt kovaföld, és kiderült, hogy az így képződött anyag már stabil, ütésre nem érzékeny, és jól szállítható – szemben a legkisebb fizikai behatásra is felrobbanó nitroglicerinnel.

Nobel halálát végül nem a veszélyes találmánya, hanem szélütés okozta 1896. december 10-én, San Remó-i lakásában, Olaszországban.

A tudomány több más, hasonló nagyságát is gutaütés vitte a sírba, köztük Alexander von Humboldt német természettudóst, a földrajztudomány egyik legnagyobb alakját, és a modern geográfia megalapítóját és a heliocentrikus világképet kidolgozó lengyel csillagászt, Kopernikuszt (Mikołaj Kopernik) is, aki munkásságával elindította a sötét középkor végét jelentő tudományos forradalmat, és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit. Hozzájuk hasonlóan stroke-ban hunyt el az orvostudomány meghatározó alakjaként számon tartott Louis Pasteur francia mikrobiológus és kémikus is, aki a baktériumok kórokozó hatását felismerve számos védőoltási módszert dolgozott ki.

Zseniális színészek és írók

Számos zseniális színész és író is a szélütésben halt meg: többek között A.A. Milne, a Micimackó szerzője, és Bram Stoker, Dracula gróf figurájának megteremtője is. A lázadó kamaszok bibliájának, a Zabhegyezőnek szerzőjét is agyvérzés vittel el: a híresen zárkózott Jerome David Salinger 91 éves korában, 6 évvel ezelőtt hunyt el cornishi otthonában, New Hampshire államban. Az irodalom klasszikusai közül Dickens, Flaubert és Ibsen is gutaütésben halt meg, a legnagyobb színészek sorából pedig Charlie Chaplint, Cary Grantet és Richard Burtont ragadta el idő előtt a szélütés. Rajtuk sok mások filmcsillag is átesett stroke-on: így például Liz Taylor, Sharon Stone vagy Jean-Paul Belmondo, a magyar színészvilágból pedig Kulka János. Őt idén áprilisban érte szélütés, de szerencsére időben kórházba került, és azóta már jobban van: a hírek szerint még ebben az évben visszatér a színpadra.

Olvass még többet a szélütésről az NLCafén: 

• Kulka János első interjúja a stroke után
• Stroke miatt késett a kamasz fiú
• Nem mozdul a stroke-os kislány mellől a kutyája