A Veres Pálné Gimnázium végzős diákjánál december 6-án este jelentkeztek a tünetek, és másnap hajnalban halt meg, két napra rá pedig újabb gyerek került kórházba fertőző agyhártyagyulladás gyanújával az iskolából. Szerencsére róla kiderült, hogy egyszerű vírusfertőzése van, és nem agyhártyagyulladása. Az iskolában mindenki antibiotikumot kapott, így próbálták a szakemberek megelőzni a további fertőzéseket. Közben Pest megyében újabb fiatal betegedett meg, őt jelenleg intenzív osztályon kezelik.
Hogyan veheted észre a gyerekeden a tüneteket?
Dr. Kádár Ferenc házi gyermekorvost kérdeztük arról, hogy egy szülő hogyan észlelheti a fertőző agyhártyagyulladás tüneteit: “A meningococcus betegség két formában jelentkezhet: az egyik az agyhártyagyulladás, a másik pedig a szepszis. Ezek a tünetek legtöbbször együtt járnak. Ha a gyerek lázas és nagyon levert, esetleg fejfájásra panaszkodik, akkor érdemes figyelni a bőrét, mert lila pöttyök jelenhetnek meg a testén, amelyeket nem lehet eltüntetni úgy, hogy széthúzzuk a széleit. A csípések ilyenkor elhalványodnak, ezek a lila pöttyök viszont nem.
Ilyenkor azonnal gyerekosztályra kell vinni a gyereket, érdemes akár mentőt is hívni. Ezek a bevérzések a bőrön akkor jelentkeznek, ha meningococcus okozta szepszisfertőzésről van szó. Az agyhártyagyulladás rendkívül agresszív betegség, a kórházban azonnal antibiotikumot kap a beteg, és remélhetőleg jól reagál rá, és meggyógyul. Sajnos gyakran előfordul, hogy már az orvosok sem tudnak segíteni, mert annyira előrehaladott a kór.
Az egyetlen lehetséges megelőzés a védőoltás, és nagyon fontosnak tartom, hogy erről a szülők is értesüljenek, mert érdemes beadatni. Jövőre a meningococcus C elleni védőoltás 2 éves kor alatt ingyenes lesz, a B típusú agyhártyagyulladás elleni szer is elérhető már, ez viszont most 25 000 forintba kerül oltásonként. Kamaszkorban ebből kettőt kell beadatni, vagyis kétszer kell kifizetni a fenti összeget. Az agyhártyagyulladás cseppfertőzéssel terjed, alapesetben a torokváladékban bárkinél ott lehet, ám csak akkor okoz bajt, ha a szervezet legyengül, és a baktérium agresszívebb fajtája aktivizálódik.
Kisgyermek- és serdülőkorban különösen veszélyes lehet, hiszen ebben az életkorban töltenek a gyerekek és a kamaszok sok időt közösségben. Szerencsére a kollégák gyorsan felismerik a betegséget, de fontos lenne, hogy a szülők is tudjanak a tünetekről. Még egyszer mondom: aki ilyen pöttyöket lát, azonnal menjen a gyerekkel gyerekosztályra, vagy hívjon mentőt, és aki teheti, adassa be a védőoltást” – mondta el a gyermekorvos az NLCafénak.
Mi a meningococcus?
A meningococcus fertőzést a hasonló nevű baktérium okozza, amelynek az ábécé betűivel jelölt csoportjai ismertek. Leggyakoribb formája az agyhártyagyulladás. Magyarországon évente körülbelül 50 esetet jelentenek, ezeket főleg a baktérium B, ritkábban a C csoportja okozza. A közép-afrikai országokban az A csoportú meningococcus évente több százezer megbetegedést okoz, de járványosan fordul elő Dél-Amerikában, az Arab-félszigeten és az indiai kontinensen is.
Hogyan terjed?
A meningococcus-baktériumokat a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéskor, csókolózáskor, hasonlóan sok más légúti kórokozókhoz. Könnyen terjed egyik emberről a másikra, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás. Zárt közösségek (óvoda, iskola, kollégiumok, szórakozóhelyek) megfelelő feltételei a járványos terjedésnek, emiatt a kisgyermekek és kamaszok között fordul elő leggyakrabban.
A betegség kialakulása
- Bárki hordozhatja a baktériumot a torkában, orrában anélkül, hogy megbetegedne. A tünetmentes hordozás nem veszélyes, sőt segíti a védettség kialakulását. Ritkán előfordul azonban, hogy a baktérium áthatol a nyálkahártyán, onnan a vérkeringéssel az agyhártyákhoz jut, és ott gyulladást okoz. A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A meningococcus betegség klinikailag két formában, agyhártyagyulladás, illetve vérmérgezés (szepszis) képében jelentkezhet. A két forma gyakran együtt jár.
- Az agyhártyagyulladás (meningitisz) az agyvelőt körülvevő burok gyulladása. Legtöbbször vírusos, ritkábban baktérium okozta fertőzés következtében alakul ki. A vírusos agyhártyagyulladás viszonylag gyakori, jóindulatú, magától gyógyuló kórkép.
- A baktériumok, például a meningococcusok, súlyos folyamatot, gennyképződést idéznek elő az agyhártyán. A vérmérgezés (szepszis) úgy alakul ki, hogy a baktérium az orr vagy a torok nyálkahártyáján áthatolva a vérkeringésbe jut. A véráramba került kórokozók nagy gyorsasággal szaporodni kezdenek, és olyan mérgező anyagok termelődnek, melyek a hajszálerek elzáródásához és fontos szervek vérellátásának romlásához vezetnek.
- Ennek következménye, hogy a vérnyomás csökken, a vizelet-elválasztás megszűnik, a bőrön és egyes belső szervekben bevérzések, majd elhalások keletkeznek, a keringés összeomlik. A betegség órák alatt kialakulhat és igen gyorsan halálhoz vezethet. A megbetegedések kb. negyedében az agyhártyagyulladás és a szepszis együtt jelentkezik.
Hogyan lehet felismerni az agyhártyagyulladást?
Csecsemőknél a láz nem mindig magas. A “rosszullétre” utal a riadt, szenvedő tekintet, a hányinger, a hányás, az étel-, szoptatás visszautasítása és a sikoltozó sírás. A koponyában lévő nyomásfokozódás miatt a fejtetőn, a csontok találkozásánál lévő kutacs feszes, elődomborodik. A csecsemő aluszékony, nem ébreszthető, nyaka merev, fejét hátraszegve tartja, és gyakran gerince ívben megfeszül. Súlyosbítja a helyzetet, ha keringési zavar is észlelhető, azaz magas láz ellenére, hűvösek, liláskékek a végtagok. Gyermekek és felnőttek erős fejfájásra, hányingerre, gyengeségre, ízületi fájdalomra panaszkodnak, lázuk magas, a fényt kerülik, fejüket nem lehet előre hajtani (tarkómerevség). Tudatzavar, aluszékonyság, kóma, esetleg görcsök jelzik a betegség előrehaladtát.
