A kövér test évszázadokon keresztül a jólét és gazdagság szimbóluma volt. Aztán valahol egy ponton a 80-as évek fitneszkultuszával fordult a kocka, és a kisportolt, karcsú test organikus státuszszimbólummá vált, az izmok az egészség mellett a gazdagság hordozói is lettek.
Ha logikusan végiggondoljuk az egészet, nem is merül fel nagyon kérdés: az egészséges, karcsú külsőre építő marketing miatt a cukormentes, a bio, az organikus lett a drága, az egészséges életmód lehetősége pedig egyre távolabb került a gazdaságilag kevésbé kivételezett rétegektől. Természetesen olyan jóléti társadalmakról van szó, ahol a rosszabb gazdasági helyzetben élők alatt nem a mélyszegénységben élőket vagy a harmadik világ lakóit értjük.
Számos kutatás kimutatta (például dr. Adam Drewnowski munkája) hogy az előkészített, magas zsírtartalmú ételek olcsóbbak, előállításukkor ugyanis rengeteg olcsóbb helyettesítő anyaggal lehet teletömni őket. Az elmúlt évek felmérései szerint a friss zöldségek ára nőtt, míg a szintetikus, cukros üdítők ára csökkent. Arról nem is beszélve, hogy az egészségtelen ételek gyakran jobb teltségérzetet is biztosítanak, így az emberek hajlamosak lehetnek inkább egy nagy darab, fehér lisztből készült péksüteményre voksolni, mint egy zöldségekből készült könnyű ebédre.
A dolog igazságtalansága nyilvánvaló, pláne ha még azt is hozzáadjuk, hogy a túlsúly miatt fellépő egészségügyi gondok kezelése még problémásabb a rosszabb anyagi helyzetben lévők számára. Akkor mi a megoldás? Szakértők azt javasolják, hogy mindenki próbáljon olcsón, de egészségeset enni: a tojásból készült ételek, a zöldségköretek (akár fagyasztott zöldségből) jó megoldásnak bizonyulhatnak. Válasszuk az olcsó zöldségeket (például babot) és gyümölcsöket (mondjuk banánt), amelyekből tartalmas, laktató és egészséges ételek készülhetnek. Kerüljük az előrecsomagolt ételeket, és próbáljunk minél kevesebb zsiradékot használni, továbbá cukros üdítők helyett is inkább a sima vizet válasszuk!
