A kiadó azt írja, hogy a Nem a gólya… az egyik legkényesebb témába vág bele: hogyan is születik a gyerek. “Nem próbálunk mélyrehatóan elemezni, hanem játékosan, érdekesen, röviden, de mégis érthetően magyarázzuk ezt el ennek a korosztálynak.”
Az érthető magyarázatból akkor nézzünk egy-két sort:
“Ahhoz, hogy az apa és az anya magocskái találkozzanak, nagyon kell szeretniük egymást. Mikor nagyon-nagyok közel kerülnek egymáshoz, és csókolóznak, apa fütyije nagy lesz és megkeményedik. Anya pedig várja, hogy még közelebb kerüljenek egymáshoz“ – így szól az egyik túlságosan egyértelmű ábra fölött a magyarázó szöveg. A feladat pedig, az hogy “színezd ki a rajzot, s beszélgessetek otthon róla a szüleiddel”.
Bibók Bea szexuálterapeuta szerint a szexuális felvilágosítást soha ne egy durva szembesítéssel kezdjük, vagyis pont nem úgy, ahogyan az említett kifestőben teszik.
“Inkább a gyermek és szülők között egy olyan bizalmi kapcsolatnak kellene kialakulnia az idők során, amiben a gyermek megtanulja, hogy mindig kap választ a kérdéseire, a szülő pedig »beletanul« abba, hogy hogyan beszélgessen a gyermekével az életkorának megfelelő szexuális témáról. Először azt kell tisztázni, hogy anyának puncija, apának pedig fütyije van, hatévesen pedig a fiúk és a lányok közötti különbségekről kellene beszélgetni a gyerekekkel. Arról, hogy apa és anya összeházasodott, vagy egy párt alkot, aztán gyerekeik lettek, családot alapítottak, és mindez mit jelent. Persze, a gyerekek érdeklődése és igénye egészen eltérő, különböző kérdéseket tesznek fel, amire valóban kíváncsiak, ezekre kell válaszolni szülőként. A kifestőkönyvet hatéveseknek ajánlják, akiknek a pszichoszexuális fejlődése még nem tart ott, hogy ezeket a »nyers« képeket megértsék, éppen ezért sokkolóan hatnak rájuk a képek. A hatéves kor pont az a kor, amikor az azonos nemű szülővel azonosulnak a gyerekek, így például a fiúk az édesapjukkal való azonosulás során az anyukájukba szerelmesek lesznek. Gondoljunk csak bele, amikor a képen azt látja, hogy az apa behatol az édesanyjába. Zavarba jön, dühös lesz, és szavakba sem tudja önteni, mi frusztrálja őt.”
“Fontos lenne, hogy a gyerekek úgy nőjenek fel, hogy ismerik a testüket, hogy büszkék azokra a változásokra, amik a felnőtté válás és érés lépcsői: lányoknál a menstruáció, az elsődleges nemi jellegek kialakulása, a fiúknál pedig az éjszakai magömlés stb. Ebben a kifestőben szembesítik a gyerekeket az aktussal, ami durva, és nem a hatévesek fejlettségi szintjének megfelelő. Arról nem is beszélve, hogy közben kiszínezik a gyerekek apa fütyijét? Ez viszont már bizarr! Ez a kifestőkönyv még egy veszélyt rejt. Azt, hogy a szülők azt gondolhatják, hogy ha megveszik a kifestőkönyvet, akkor a szexuális felvilágosítás ki van pipálva. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ez nem jó irány, nagyon veszélyes hozzáállás. A gyerekeknek leginkább bensőséges beszélgetésekre és koruknak megfelelő információkra van szükségük. Óriási a szülők felelőssége abban, hogy hogyan foglalkoznak a gyerekkel, hogy válaszolnak-e koruknak megfelelően a kérdéseikre, és hogy mennyire védik meg őket az interneten való korlátlan bóklászástól!”
A színezőben egyébként a többi rajz is ebbe a sorba illeszkedik, a szövegek is hasonlóan durva stílusban folytatódnak. A füzet egy dán író-pszichoterapeuta, Per Holm Knudsen 1975-ös munkája alapján készült, írja a hvg.hu, a sorozat kiadója pedig egy Brooklynban élő magyar férfihoz, Homonnai Zoltánhoz köthető. A Regnobooks Budapest sorozata remélhetőleg nem lesz sikerkönyv a kicsik és szüleik körében.