Az Alzheimer-kór Európa egyik legnagyobb közegészségügyi válságát jelenti. A magas szintű gondozás például a becslések szerint az Európai Unióban évente hozzávetőlegesen 20 milliárd euróba kerül az egészségügyi ellátórendszereknek.
Ez tehát hatalmas probléma világszerte, és az egyes ember életében sem kisebb gond. Mindenki tudja ezt, akinek van idős, demens hozzátartozója. Mert nincs annál rosszabb, mint mikor az ember nem tudja egyedül hagyni a szerettét, mert nem tudni, mikor felejti a gázon az ételt, mikor indul el, hogy aztán ne találjon haza. És az már csak az ember lelkének fáj, ha nem ismeri meg a saját szülője…
Egészséges és Alzheimer-kór által elsorvasztott agy keresztmetszete (Fotó: Tumblr)
A jelenleg alkalmazott terápiák kizárólag az Alzheimer-kór tüneteit kezelik, amelyeket feltételezések szerint az agyban lévő lerakódások (úgynevezett plakkok) okoznak. „Jelenleg új terápiás lehetőségek állnak fejlesztés alatt a betegség korai és enyhe formáinak kezelésére, ahol a tünetek még lehet, hogy nem nyilvánvalóak” – tudható meg az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületétől (AIPM). „Ezek az új kezelések képesek késleltetni e kór kialakulását és/vagy előrehaladását azáltal, hogy megelőzik vagy akár visszafordítják a plakkok kialakulását.”
Hogyan segíthet ez a betegeken?
A jelenlegi kezelések kevésbé hatékonyak, és csak a tünetek súlyosbodását próbálják megállítani – ezáltal átmeneti javulást nyújtanak. A betegségmódosító kezelés viszont lehetőséget ad az Alzheimer-kór kialakulásának vagy előrehaladásának késleltetésére, így a betegek hosszabb ideig élhetnek önálló életet. Azt is lehetővé teszi a betegek számára, hogy tovább őrizhessék meg kognitív képességeiket és személyiségüket, aminek köszönhetően több időt tölthetnek barátaikkal és családjukkal. A betegség előrehaladásának már rövid idejű késleltetése is jelentős hatással van a betegek, családjaik és gondozóik életminőségére.
Hány betegen segíthet?
Európában jelenleg több mint 10,5 millió beteg él valamilyen demenciával, és 60-80%-uk szenved Alzheimer-kórban. Ez a szám várhatóan közel kétszeresére fog nőni az elkövetkezendő 35 évben a növekvő és idősödő népesség miatt, és 2050-re meghaladja majd a 18 milliót. A lezárult klinikai vizsgálatoknak köszönhetően a jóváhagyott gyógyszerek száma 1998 és 2014 között a harmincszorosára nőtt, ami jól mutatja, milyen nagy pénzeket fordítanak az Alzheimer-kutatásra. 2018-ban újabb klinikai vizsgálati eredmények várhatóak a kezeléssel kapcsolatban.
