A fényszennyezés a közvilágítás és egyéb, ember alkotta fényforrások eredménye, amely az éjszakai égbolton figyelhető meg. A fényszennyezés következtében kevésbé látjuk a csillagokat, ez azonban csak egy a negatív hatások közül. Német kutatók nemrég publikálták a témával kapcsolatos, öt éven át zajló vizsgálódásuk eredményeit.
A potsdami székhelyű GFZ Német Geotudományi Kutatóközpont tudósai többek között műholdfelvételek elemzésével mérték fel a fényszennyezés helyzetét, és arra jutottak, hogy a helyzet rosszabb, mint gondolták. A műholdképekből kiderül, hogy 2012 és 2016 között évente két százalékkal nőtt a Földön a megvilágított közterületek mértéke, ezzel párhuzamosan pedig csökkent az éjszakai sötétség is.
A kutatók szerint ráadásul az adataik nem is mutatnak teljes képet a probléma mértékéről, az általuk használt szenzorok ugyanis egyelőre nem tudják érzékelni a bizonyos LED-ekből származó fényt, illetve a tévék vagy telefonok képernyőiből áradó, a kék színtartományba tartozó fény mértékét. Utóbbiról kimutatták, hogy jelentősen befolyásolhatja az alvás minőségét, ezért azt szokták javasolni, hogy lefekvés előtt egy órával már senki ne nézzen tévét, ne számítógépezzen, és ne használja a telefonját sem.
Az elmúlt években gyűjtött adatok szerint a fényszennyezés mértéke nagyjából állandó volt az Egyesült Államok, illetve a fejlett európai országok területén, azonban a fejlődő országokban meredeken emelkedett a fényforrások száma.
A fényszennyezés mértéke a belvárostól a csillagászati megfigyelésre alkalmas „fényrezervátumokig” (Fotó: Tumblr)
A német kutatók azt is megfigyelték, hogy a fényszennyezés a vidéki területeken is egyre jelentősebb, a vizsgálat pedig cáfolta azt a hosszú ideje fennálló tévhitet, amely szerint az energiahatékony világítótestek elterjedése enyhítené a problémát.
„Őszintén szólva azt gondoltam, hogy a LED-ek segítségével nagy lépést teszünk a fényszennyezés felszámolása felé vezető úton – nyilatkozta Christopher Kyba, a GFZ központ munkatársa, a kutatás vezetője. – Ezért a mostani eredmények elég kiábrándítóak.”
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a fényszennyezésnek komoly biológiai hatása is van. A jelenség ugyanis kedvezőtlenül befolyásolja az alvás minőségét, ami hosszú távon jelentős egészségügyi problémákat okoz. Legalább ekkora baj, hogy a fényszennyezés beleszól az állatok vándorlási és szaporodási szokásaiba is, egyaránt érintve a madarak, halak, kétéltűek, rovarok és például a denevérek életét. A növényvilágra sincs jó hatással a jelenség, a különböző növények ugyanis szintén „megzavarodnak” a megnövekedett fénymennyiségtől, ezért megváltozik a fejlődésük normál üteme. Arról nem beszélve, hogy a növekvő fényszennyezés megnehezíti a csillagászok és űrkutatók munkáját, de azoknak sem kedvez, akik csak úgy, kedvtelésből szeretnének gyönyörködni az éjszakai égboltban.
Egy vonatkozó anekdota szerint 1994-ben, egy 6,7-es erősségű földrengést követően Los Angeles városában jelentős áramkimaradásokat lehetett tapasztalni. A sötétbe borult város lakói közül sokan ijedten hívták a rendőrséget, hogy megkérdezzék, mi az a furcsa dolog az égbolton. A Tejút látszott az égen, a város lakói azonban korábban sosem láthatták a már akkor rendkívül súlyos fényszennyezés miatt.
A német kutatók kizárólag olyan helyeken tapasztalták a fénymennyiség csökkenését, ahonnan valamilyen konfliktus vagy háború miatt sokan elmenekültek, illetve ahol az elektromos hálózat súlyosan károsodott a harcok miatt. Nem meglepő módon például Szíria és Jemen voltak ilyen területek. Ausztráliában regisztráltak még csökkenést, igaz, ez annak az eredménye volt, hogy a kutatás kezdetén a kontinensnyi országban tomboló, hatalmas kiterjedésű bozóttüzeket sikerült megfékezni.
A tudósok rámutattak, hogy az életszínvonal növekedése sok helyen az urbanizáció, ennek folyományaként pedig a közvilágítás jelentős terjedésével jár, tovább súlyosbítva a helyzetet. A jelentős mezőgazdasági munkáknak helyet adó területeken sem volt jobb a fényszennyezés mértéke, sok helyen ugyanis a hatalmas melegházak lámpái miatt lettek világosabbak az éjszakák. Az egyik kutató, az édesvízi ökológiát kutató Leibniz Intézet munkatársa szerint kritikus ponthoz érkezett az emberiség.
„Rengetegen használnak különböző fényeket éjszaka, nem gondolva a következményekre – figyelmeztetett Franz Hölker. – Ennek ugyanis a pénzügyi költségein felül ökológiai, környezeti »ára« is van.”
Kyba és kollégái azt javasolják, hogy aki csak teheti, kerülje az erős fényű lámpákat, a fehér fényű LED-ek helyett válasszanak borostyán vagy más, enyhébb fényű világítótesteket, a várostervezőknek pedig azt ajánlják, hogy találjanak hatékonyabb módokat például az utcák vagy parkolók megvilágítására. Ehhez adtak egy ötletet is: a sűrűbben elhelyezett, de gyengébb fényű lámpák ugyanis jobb láthatóságot biztosítanak éjszaka, mint az egymástól távolabb eső, de erősebb világítótestek.
