Igen, lehetne egészséges adventi naptárat készíteni, meg egészséges Mikulás-csomagot összeállítani, és lehetne szaloncukor helyett fakérget is rágcsálni, de nem tesszük, mert a gyerekek várják a csokikat. Amikor picik voltak, próbálkoztam az egészséges verziókkal, de amint már oviba jártak, és látták a többieknél, hogy minden reggel csokit kapnak az adventi naptárban, és csokoládéval töltött csokoládéhegyek várják őket a Mikulás-csomagban, onnantól már nekik is az kellett. Nem vagyok én annyira elszánt és bátor, hogy ellenkezni mertem volna velük, gondoltam, nem gond, hát egy hónap a tizenkettőből, kibírjuk maradandó egészségkárosodás nélkül. Csakhogy nem egy hónap a december, hanem igazából kettő.
Mert egy hónapig mindennap van csoki, majd januárban jön a vita, alkudozás, várnák a csokoládét, de persze nem kapnak, amiből hiszti van, én meg rohamosan őszülök.
Nem szeretem a decembert, mert minden az édességekről szól. És nagyon nehéz tartani magad, azt mondani a gyerekednek, hogy márpedig hiába kap a háromnegyed osztály jobbnál jobb csokoládékat, neki be kell érnie a dióval és vörös áfonyával, mert az az egészséges. Hát hol érdekli a gyerekeket, hogy mi az egészséges? Az érdekli őket, hogy finom és menő legyen, magasról tesznek rá, hogy a cukorkák és csokik mit rombolnak az egészségükben.
Így válhat a december mindennapos küzdelemmé reggeltől lefekvésig, ha az egyszeri anya próbálná tartani magát az elveihez, és nem csokival tömni a gyerekeit. Aztán további csatamező vár rá, amikor a decemberi csokidömping után elvonókúrára fogja őket januárban. Bezzeg erről nem szóltak a szülés előtt, hogy ilyen hatalmas, visszatérő problémákkal is meg kell küzdenünk.
Legyen finomság az adventi naptárban, kis csizmákban, a fa alatt, de ne legyen tömény cukor – ez aztán a kihívás.
A kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. Márpedig ki más is vigyázna a gyerekek egészségére, ha nem mi, a szüleik? Úgyhogy idén megembereltem magam, és úgy döntöttem, érdemes belemenni a konfliktusokba, és nem engedni a gyerekek csokivágyának. Nem elkövetni azt a hibát, amit én is elkövettem, hogy beadtam a derekamat, most pedig azt sem tudom, hogyan tudnám kisebbíteni a károkat. Ha jelenleg épp abban a döntéshelyzetben vagy, hogy levedd a polcról a csokit csokival, de eltűnődsz, hogyan tudnád legalább egy részét helyettesíteni olyan édességekkel, amiknek örülnek a gyerekek, akkor itt van pár ötlet, ami megkönnyítheti a helyzetedet.
Csokival bevont aszalt gyümölcs és olajos magvak
Kicsit jobban meg kell dolgozni érte, mint a készen kapható csokikért, cserébe viszont sok fokkal jobb, mint a tejcsoki, főleg, ha az a tejcsoki igazából csak tejbevonómassza. Már csak azért is, mert így tudod igazi jó fajta fekete csokiból készíteni a bevonatot, hiszen maga az aszalt gyümölcs belül édes annyira, hogy nincs szükség arra, hogy a külső borítása is gejl legyen. Így a vékony csokiréteggel töredékét fogyasztják csokiból a gyerekek.
Bár az aszalt gyümölcsök is tele vannak cukorral, de azért az nem olyan cukor, mint a fehér finomított cukor, amit a sima tejcsokiban megesznek, máshogy dolgozza fel a gyümölcscukrot a szervezet. Lehet ugyanígy olajos magvakat is bevonni csokival, amit saját készítésű M&M’s csokigolyóként is tálalhatunk a gyerekek felé.
Anya-féle sütik az adventi zsebekbe
Még nincs késő taktikát váltani, és ha mindenáron maradunk az édességeknél, akkor csoki helyett saját készítésű sütikékkel, kekszekkel lephetjük meg a gyerekeinket. Lehet teljes kiőrlésű lisztből, nádcukorral sütni, hogy kicsit megnyugodjon a lelkünk, és ne sokkoljuk a fehér cukorral és liszttel a gyerekek szervezetét már kora reggel. Ha szépen becsomagolva kapják meglepetésként, egész biztosan nem fognak azzal foglalkozni, hogy milyen összetevőkből készült.
Étel helyett játék
A legegyszerűbb megoldás talán az, ha ritkítjuk a csokikat, és apró játékokkal helyettesítjük. Kis legófigura, autó, babák, labdák, zsírkréták, rézfánfütyülő baglyok, mütyürök és majdnem felesleges, de cuki dolgok elképesztő mennyiségben állnak rendelkezésünkre, hogy a hét napból legalább öt napon ne csokit rakjuk a naptárakba. Persze ez nem játszik szaloncukor helyett, arra más megoldást kell találni, vagy csak csendben megadni magunkat, és nem karácsonykor, hanem a hónap többi részében kijátszani a csokifüggőséget.
Ha minden kötél szakad, legalább jó minőségű csoki legyen
Bár az a tévhit terjedt el, hogy a csokoládé jót tesz az embernek, igazából ez csak a minél feketébb csokira igaz. Márpedig ki látott már olyan gyereket, aki szeretne 85 százalékos csokit majszolni? Ugye. Úgyhogy ha mégis tejcsokoládét szeretnénk adni a gyerekeknek, akkor legalább ne a tejbevonómasszából és ki tudja, még miből álló cukortömböt vegyük meg, hanem a minőségibb fajtákat. De otthon is készíthetünk mi magunk csokit nekik, arról legalább tudjuk pontosan, hogy mit tartalmaz.
