A fogorvos nem szerepel azon dolgok listáján, amelyektől a csecsemő eleve fél, de megtanítjuk rá. A baba még készségesen megérinti és a szájába veszi azt, ami a keze ügyébe kerül – így tanulja a világot. Minden barátságos közeledést bizalommal fogad. Majd később lesznek kellemetlen élményei, fájdalmai, amelyek az emlékképekkel fura társulásokká állnak össze. A felnőtt környezet is beléplántálja – akaratlanul is -, mitől kell félni, mit kell eltaposni, mit messziről kerülni… Ha a szülő számára ez utóbbi kategóriába tartozik a fogorvos is, akkor a gyermeknek nem lesz könnyű beülni a székébe.
Érdemes kihasználni a csecsemőkori nyitottságot arra, hogy megejtsük a gyermekfogorvossal való első találkozást, ezt ajánlja Dr. Rózsa Noémi Katinka, a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának igazgatója. A legtöbb szülő most biztos csodálkozik: de hiszen a csecsemőnek még nincsenek fogai! Mégis kellene, hogy lássa fogorvos, méghozzá nem csak azért, hogy később ne féljen, hanem azért is, mert amint az első fogacskák előtörtek, vagyis három-öt hónapos korban – sőt, már előtte is – a szülőnek teendője van.
– Tájékoztatjuk a szülőket a baba szájápolásának alapvető tudnivalóiról, és hogy miként lehet minél tovább megóvni a tejfogakat. Melyek azok az élelmiszerek, amelyek védő, illetve amelyek káros hatásúak, mikor kell az első fogszabályozási kontrollra vinni a gyereket – magyarázza Dr. Rózsa Noémi. – Jó, ha tudják a szülők a fogak előtörésének a sorrendjét, és azt, hogy a tejfogak korai szuvasodása akár rögtön elkezdődhet, ezért nagyon fontos a megelőzés. A szuvasodás gyorsan terjedő formája a teljes tejfogazatot tönkreteheti. Előbb a felső fogakon jelentkezik, és ha a kisgyereket nem viszik orvoshoz, átterjed az alsóra is. Korai szuvasodás esetében már az első szűréskor egyéni prevenciós tervet készítünk. A hajlamot általában alacsony születési súlyú gyerekeknél is tapasztaljuk, illetve befolyásolják szülés körüli komplikációk és bizonyos anyai betegségek is. Ha nincs ilyesmi a háttérben, akkor a szénhidrátbevitelt kell átgondolni.
A tejfogak szuvasodása a maradó fogakat is tönkreteheti
Elterjedt téveszme, hogy a tejfogakat nem érdemes kezelni, mert úgyis kiesnek.
– Valójában, ha a szuvas tejfogakat nem kezelik, gyulladásos komplikációk léphetnek föl – magyarázza Dr. Rózsa Noémi -, és mivel a tejfogak alatt már fejlődnek a maradandó fogak, a gyulladás elérheti a maradó fog csíráját, és később komoly elváltozásokat okozhat a fog kemény szöveteiben. Ha muszáj túl korán eltávolítani a tejfogat, és nem biztosítanak helyfenntartó kezelést, akkor a környező fogak bedőlnek, és elfoglalják a helyet, így a maradó fog nem is tud előtörni, ami további komplikációkat okoz.
Dr. Rózsa Noémi Katinka, a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának igazgatója (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)
A tejfogak elvesztése súlyos következményekkel járhat, ezért a kisgyermekkori fogápolás, és a jó kapcsolat a gyermekfogorvossal igenis fontos. A jó gyerekfogorvos ma nagy kincs mindenütt, hiszen kevés helyen van kifejezett gyerekrendelés. A kicsikhez ugyanis nem minden fogorvosnak van türelme és kommunikációs eszközkészlete.
A baba szájhigiéniájának 10 aranyszabálya
1. Fontos, hogy az első fogak megjelenésekor látogatást tegyenek a családok a fogorvosnál.
2. A még fogatlan szájban – tehát olyan három-négy hónapos kor körül – el kell kezdeni tisztítani étkezések után az ínyt.
3. Az anyai nyál nem fertőtlenít! Ne nyalogassa le az anyuka a földre esett cumit, mert ezzel átadja a saját baktériumtelepeit.
4. A mellről való táplálás ideális, mivel a szoptatáskor keletkező vákuum serkenti az állcsontok és az izomzat fejlődését, így – indirekt módon – a fogakét is.
5. Az anyatej és a tápszerek cukortartalma miatt viszont ajánlatos arra ügyelni, hogy egyéves kor után már ne az anyamellen illetve a cumisüveggel aludjon el a kisgyermek, hanem alapos fogtisztítást követően.
6. A tejfogak ápolása (iskoláskorig) nem csak a picik feladata. Ők csak barátkozzanak a fogkefével, de a szülő tisztítsa a fogacskákat a legkisebbeknél előbb ujjra húzható szilikonos fogkefével, majd a gyermek korának megfelelő fogkrémmel és fogkefével.
7. Ügyeljünk a fogkrém megválasztására! A babafogkrémek között létezik fluoridmentes, illetve 2-3 éves korig 150-300 ppm tartalmú fogkrémeket javasolnak a fogorvosok. 3-6 éves korban már lehet gyerekfogkrémeket alkalmazni (500 ppm fluorid). Hatéves kortól ajánlott a junior fogkrém (1250-1450 ppm), a serdülők már használhatják a felnőtt fogkrémeket (1500 ppm).
8. Fogkeféből eleinte jobb a hagyományos. Az elektromos fogkefe ugyan megszeretteti a fogmosást, de a technikát a hagyományos fogkefével lehet megtanulni.
9. Ne adjunk a gyerekeknek cukortartalmú italokat – 100 százalékos gyümölcsleveket sem! Ha már hozzászokott, fokozatosan hígítsuk az italt, egészen a tiszta víztartalomig.
10. Kedveltessük meg a gyerekekkel a „fogvédő” élelmiszereket (friss gyümölcsök, tej, sajt, nyers zöldségek).
(Dr. Rózsa Noémi ajánlásai alapján)
– Időigényesebb, több türelmet és empátiás készséget igényel a gyermekek ellátása – ismeri el a klinika-igazgató -, viszont a saját tapasztalataim szerint sokkal könnyebb velük dolgozni, mint a felnőttekkel, még ha vannak is köztük nehezen kezelhetők. Az biztos, hogy kisebb beavatkozásokra is több időt kell szánni, és többet kell a megelőzésről beszélnünk. Van, aki maga is sokat kérdez, hogy mi miért történik, és mennyi ideig tart. A mi feladatunk az, hogy a koruknak megfelelően válaszoljunk. A kisebbeket a kedvenc meséikből vett figurákkal tudjuk megközelíteni, esetleg ujjbábokkal vagy a saját babájukon, plüssállataikon megmutatjuk, mi történik majd – a figyelemelterelés a fogászatban bevett gyakorlat. Másnál inkább az válik be, ha ő tartja a kezében a nyálszívót, nyújtja a vattarollnit. A nagyobbak megnyeréséhez nem baj, ha ismerjük a legújabb zenei trendeket, filmeket, és tájékozódunk a PC-játékokról.
Dr. Breiner Marcell gyermekfogorvos a nagyfiúkkal is remekül szót ért
Mindent a gyerek mosolyáért!
Azért sem érdemes azt ígérni a gyereknek, hogy „nem bánt a doktornéni/bácsi, meglátod, nem fog fájni”, hiszen olykor elkerülhetetlen, hogy a beavatkozás kellemetlen legyen. Már az sem kényelmes, hogy sokáig nyitva kell tartani a szájat, és hagyni, hogy szúrós fémeszközökkel matassanak benne. Nem mindenkitől fogadják el ezt zokszó nélkül. A szakmai tudás és a jó minőségű alapanyagok használata mellett kiemelten fontos a személyiség – jó esélye van egy őszintén kedves, türelmes és empatikus természetű orvosnak.
Jó, ha az első találkozáskor inkább csak ismerkedik a kisgyerek a helyszínnel, az orvossal. Ha barátságos környezetet talál, akkor jó esetben úgy jár majd fogorvoshoz, mintha játszóházba menne. A privát orvoslásban erre nyilván több idő és anyagi forrás áll rendelkezésre, mint egy állami rendelőben, klinikán. De a gyerekbarát környezet kialakítása nem feltétlenül pénz, inkább szándék és pszichológiai érzék kérdése.
Dr. Kárász Szilvia rendelőjéből csupa “nagy hősök” távoznak
A kisgyermekek félelmeinek eloszlatására a legjobb módszer, akárcsak az oviban, a beszoktatás – vallja a DentalKópé gyermekfogorvosi rendelő parodontológus fogszakorvosa, Dr. Szilágyi Emese, aki férjével, Dr. Schatz Balázzsal tizenhat éve teremtett családias fogászatot Budán. Ez volt a csírája az ország első „mesebeli” fogászati kezelőhelyének. A gyermekrendelő várószobája leginkább egy játszóház kézműves sarkára emlékeztet, a legófalon minden gyerek ott hagyhatja a keze nyomát – míg a követező kis páciens át nem rakja a kockákat. Aki a rendelőkbe lép, azt hiheti, mesefilm-forgatásba csöppent éppen: az egyikben minden narancssárga-zöld, a kisgyerek úgy érezheti, erdei állatok lépnek le mindjárt a falról, a másik hűs „tengerillatú”, és akár az is megtörténhet, hogy valami víziállat úszik elébe – mintha csak A tenger dalában volna. Aki a gyerekszobába szeretne ilyet, az most el fog szomorodni: nem kapható, mivel egyetlen példányban készült – egy végzős MOME-hallgató festette a klinika vezetőinek kérésére.
Itt mindenre van idő. A doktor nénik-bácsik kivárják, míg a kis páciens körbenéz, megtalálja a nyuszit, a fókát… – a farkast hiába is keresi, félelmetes állatok nincsenek a rendelőben. Aki titokban mindig szeretett volna liftezni a fogorvosi székkel, az itt megteheti. A levegőfújó pedig – csodák csodája – lufit gömbölyíteni is tud. „Nahát, milyen érdekes érzés, amikor a szánkba fújunk vele!” – hangzik el Dr. Kárász Szilvia gyermekfogorvostól, és már tettünk is egy célirányos lépést abba az irányba, amiért jöttünk, anélkül, hogy a kisgyereknek oka volna ellenállni. Miért is, ha a fogászat csupa izgalom?!
A nagy mumus: fájdalom
– Kisgyerekkorban a legtöbb fogászati beavatkozás nem igazán fájdalmas, legfeljebb kellemetlen – hangsúlyozza Dr. Rózsa Noémi -, ritkán igényel fájdalomcsillapítást. Amikor mégis szükség van rá, akkor léteznek olyan gyerekbarát, különböző ízesítésű felületi érzéstelenítők, amelyekkel egy sima tejfog eltávolítása már meg sem kottyan. Ha ez nem elegendő, és a gyermek nem együttműködő, akkor felmerül az altatásban való kezelés is. Ennek megvannak a mellékhatásai, ezért alapvetően nem ajánljuk, inkább csak a motorikusan vagy mentálisan sérült gyerekeknél szoktunk élni vele. Ezek olyan tervezett műtétek, amelyeket a Bethesda kórházzal együttműködésben végzünk.
Dr. Dénes Nóra a helyes fogmosást tanítja kis páciensének
A nem együttműködő gyerekeknél – illetve az átlagosnál kellemetlenebb kezelések esetére, vagy amikor nincs idő a beszoktatásra – alkalmazzák a bódítás módszerét is. Ehhez altatóorvos is kell, aki olyan szirupot ad, amelytől tíz-húsz perc alatt beáll a kívánt hatás: a nagyon ellazult, félig alvó állapot, amely húsz percig tart – épp elég a kezelésre. A szer hatására a kis páciens nem fog emlékezni arra, mi történt vele.
– A gyerek beül a szülő ölébe, lenyeli a szirupot – meséli Dr. Kárász Szilvia. – Pár perc múlva megkérem, engedje meg, hogy kinyissam a száját. Jó, mondja álmosan. Érti, látja, amit kérek, beleegyezik, aztán elbódul. Húsz perc után ébredezik, és elballaghat az ajándékos fiókhoz választani valamit. A bódítást követő egyensúlytalanság érzése 15-45 perc alatt ürül ki a szervezetből. Az a célunk, hogy legközelebb már megengedjen egy fájdalomtól és kellemetlenségtől mentes, kellemetlenebb kezelést is, bódításmentesen. Amikor már tudunk arra hivatkozni, hogy „emlékszel? Ezt múltkor megengedted…”
Mit csinál mindeközben a szülő? Boldogan ül mintegy két lépésnyire a fogorvosi szék mögött, a kanapén, és miután megkönnyebbült, hogy rá itt semmi szükség, megválaszolja a legsürgősebb e-mailjeit. Így tud a későbbiekben a fúrógép idegesítő sivítása megnyugtató duruzsolássá változni.
Mi segít a kisgyermeknek?
- Ha nem akkor lát először fogorvost, amikor már fáj a foga.
- Ha a szülői hozzáállás könnyed, játékos és pozitív, a gyerek úgy érzi majd, hogy nyugodtan rábízhatja magát az orvosra. Kerüljük a „minden rendben lesz”, az injekció és a fájdalom szavakat. Elég annyit mondani: „megmutatjuk a doktor néninek, hány fogacskád van.”.
- A játék a legjobb féleleműző. Már otthon el lehet látogatni a fogorvoshoz – elég hozzá néhány egyszerű kellék: tükör, fogkefe, fogkrém -, a mellékszerepekben jól teljesítenek a babák és a plüssállatok is. Érdemes elhagyni a játékból a szúró-fúró műszereket.
- Kerüljük az önkéntelen elrettentést, ijesztő történetekkel gyökérkezelésről, implantációról, vérről, fogorvosról.
- Jó, ha a szülő nem próbál közvetíteni a gyermek és az orvos között („hallottad, nyisd ki szépen a szád, különben nem lesz ajándék!”).
- Ha a kezelés pozitív megerősítéssel, dicsérettel zárul. A „látod, semmi sem volt az egész, kár volt ennyire félni!” és a hasonló mondatok inkább megszégyenítenek.
- Ha tolerálható a beavatkozás hossza, mértéke. Ha a félős kisgyerek megengedett valamit, akkor azt mondjuk: „Szuper, mára ennyi elég volt. Nagy hős voltál!” A rövid beavatkozás komfortosabb a gyerekeknek.
