Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Egészség

Forrald, süsd, hámozd meg, vagy felejtsd el! – így úszd meg a nyaralást betegség nélkül

A nyári külföldi utazások alkalmával számtalan betegség ronthatja el a pihenést. Nagy részük azonban kivédhető, ha jól felkészülünk, óvatosak vagyunk és körültekintők. A kisebbik hányad orvosolható egy jó biztosítással, az egészen apró balesetek pedig akár egy jól felszerelt úti patikával.

A legtöbben talán attól rettegnek, hogy amikor végre eljön a várva várt nyaralás, az év legszebb(nek szánt) hete, olyan hasmenéssel járó betegséget kapnak el, amitől még a szállodai szobát sem lesznek képesek elhagyni.

„Ha egzotikus országba szeretnénk utazni, nem csupán a látnivalókról érdemes tájékozódnunk, hanem arról is, hogy milyen körülmények várnak majd ránk. Bizonyos dolgok ugyanis nálunk természetesek, mint például a csatornázás és vízellátás vagy a fejlett egészségügyi ellátás, ám közel sem biztos, hogy egy elmaradottabb országban mindez megvan. Ebből adódóan az étellel vagy a vízzel könnyen elkaphatunk bizonyos betegségeket, de vannak olyan fertőző betegségek is, amelyeket rovarok vagy más állatok terjesztenek. Tájékozódjunk időben, készüljünk fel az utazásra ebből a szempontból is” – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológus szakorvosa.

„Az egyiptomi utunk két napig tette tönkre a »fáraó átka«, ott így emlegették a hasmenéssel járó heveny betegséget – emlékszik vissza Rita tavalyi útjukra. – A barátaink, akik gyakran utaztak oda, mindenféle tanáccsal elláttak minket. Vigyünk pálinkát, amit reggel éhgyomorra igyunk meg, ez végigfertőtleníti a belső szerveinket. Ne együnk friss salátát, mert a saláta fodraiban jól ellappangnak a vízcseppek, a fertőzést okozó kórokozók. Ne kérjünk jeges italt, ne együnk utcai árusnál. És ha piramis túrára mennénk, próbáljunk a legelején, mert akkor még biztos nem lesz semmi bajunk. Nálunk a negyedik nap jelentkezett a zubogó hasmenés. Pedig minden szabályt igyekeztünk betartani. Nem vettük meg a helyi gyógyszert, nem szedtünk széntablettát. Egyszerűen éltünk a biztosítás adta lehetőséggel, szóltunk a helyi orvosnak. Infúziót kaptunk a szálloda területén, és másnap ugyan még gyengék voltunk, de a nyaralásunk további részében már semmi bajunk sem volt. Ez Afrika, nem vagyunk hozzászokva európaiként, de ha látni akarjuk mindazt, ami ott van, ezt be kellett vállalni.”

„Egy egyszerű hasmenés is veszélyes, de mindenképp kellemetlen lehet, amelyet leggyakrabban a nem megfelelő higiénia, szennyezett ivóvíz vagy étel okoz – mondja a szakember. – A félig átsült hús, a nyers zöldség, saláta, a mosatlan gyümölcs, a hosszú ideig tárolt étel lehet a fertőzés forrása. A lemosható, lehámozható gyümölcsök, a frissen főtt ételek biztonságosak. Az utcai étkezdék nem feltétlenül kockázatosak, hiszen Ázsiában a lakosság túlnyomó része így étkezik, de az úszópiacokon érdemes elkerülni a kóstolgatást. Az evőpálca használata és a kézfertőtlenítés csökkenti a fertőzés esélyét. Az életvitelt, napi tevékenységet korlátozó hasmenés esetén kérjünk helyi orvosi segítséget. Ők az ott honos kórokozóknak megfelelő kezelést adják.”

Három fontos tanács

1. Európa néhány országát kivéve a csapvíz helyett palackozott vizet érdemes fogyasztani, fogmosáskor is azt használni. A szállodák jégkocka-automatája biztonságos, másutt – egyszerűbb kávézókban, büfékben, utcai árusoknál – a hűsítőkben, koktélokban, kávéban felszolgált jégkocka fertőzés veszélyét rejti.

2. Aki utazása alatt szexuális kalandoktól sem zárkózik el, annak az óvszer használata mellett ajánlott a nemi úton terjedő betegségekről is némi ismerettel rendelkeznie.

3. Vízparton, magaslati régiókban az UVA/UVB sugárzás káros hatása is erőteljesebb. A bőr védelme magas faktorú krémmel, napszemüveg és kalap viselése, a direkt napsütés kerülése a déli órákban mind fontos eszközei a leégés, napszúrás elkerülésének.

Egyirányú utca

Ritkábban kerül szóba, pedig sokan nem a hasmenéssel, hanem a puffadással és a székrekedéssel küzdenek, ha elutaznak. Ez sok esetben pszichés, máshol egyszerűen nem tudnak elmenni és megszabadulni a felesleges salakanyagtól.

„Nem szeretek utazni, mert akkor biztos, hogy nem megyek el nagyvécézni – mondja Klári. – Egyszerűen nincs meg a nyugalmam, nem találom elég tisztának az ülőkét, hiába viszek papírt rá, vagy fertőtlenítem. Olyan szorulásom lesz 2-3 nap után, hogy belegebedek, mire újra helyrejövök.”

via GIPHY

A székrekedést okozhatja a megszokott rutin elhagyása – hogy nem tudunk reggeli előtt elég vizet inni, és rögtön a mosdóba menni, más a kávé, más ételeket eszünk. Amikor ingerünk lenne, épp robog velünk a busz és még harminc ember, sőt az előbb volt egy negyedórás pihenő, amikor viszont nem tudtunk volna elmenni. A sok visszatartás és ingerelnyomás odáig vezethet, hogy már akkor sem tudunk magunkból semmit sem kipréselni, amikor lehetne. „Biztonsági vécé” szindrómának nevezi a szakirodalom, amikor valaki egyszerűen képtelen ellazulni idegen helyen és üríteni. Sokan szenvednek ettől, de kevesen beszélnek róla. Aki tudja magáról, hogy ez a probléma fenyegeti, tegyen meg mindent, hogy elkerülje. Az otthoni rutint a nyaralás alatt is vezesse be, ha otthon 7 óra körül tud wc-re menni, a nyaralás alatt is keljen fel inkább, majd a délutáni szieszta idején pótolja az alvást. Igyon nagyon sok vizet, egyen olyan ételeket, amelyek az emésztést segítik (gyümölcsök, rostban gazdag ételek) és kerülje azokat, amelyekről tudja, hogy székrekedéshez vezetnek. Mozogjon! Ha hosszú ideig utazott – ült autóban, vonaton, repülőn, az sajnos elősegítheti a székrekedést. Az úszás, a séta, az intenzív mozgás viszont jótékony hatású a bélmozgásra.

Tengeri csaláncsípés

„Anya, anya! Megcsípett tengeri csalán! – sikítozott a kislányom, amikor a tengerparton nyaraltunk – meséli Kata. – Hároméves volt, de azon a nyáron már volt dolgunk méhcsípéssel és megfogta a csalánt is. Jól tudta, hogy milyen égető, viszkető érzés jár egyikkel, másikkal. Arról azonban elfeledkeztünk, hogy a vízben majd medúzák lesznek. A kocsonyás állatok a derekánál találták meg, pici piros hólyagok lettek ott, és nagyon égett, viszketett neki. Sajnos ecet nem volt nálunk, ami itthon lett volna, ezért csak a sós, hűs tengervízzel öntöztük, fújtuk és persze a kedvenc babájával azonnal egy hatalmas homokvárat kezdtünk építeni, hogy eltereljük a figyelmét a fájdalomról. A medúza csípésére nem jó az édes víz, mert még aktiválja a meg nem repedt csalánsejteket, ami olyan, mintha újracsípné a bőrünket az állat – ezt a szomszédunk mondta, mert mi bizony egy egész palack vizet ráborítottunk volna a bőrére. Azt hittük, jót teszünk vele.”

A medúza csípése sokszor olyan, mint egy apró áramütés, az állat így védekezik attól, hogy megfogjuk, hozzá érjünk. Látványra gyönyörű, ahogy lebeg a vízben, de a testében található méreganyagokat tartalmazó csalánsejtek kellemetlen tüneteket okozhatnak. Ezek rendszerint másnapra teljesen elmúlnak. Az Adriai-tengerben található fajok egyébként nagyon enyhe csípést okoznak, de egzotikus vizekben a medúzák már sokkal veszélyesebbek is lehetnek. Ha megéreztük a csípést, azonnal jöjjünk ki a vízből, nézzük meg, nincs-e a testünkön a szájkarról leszakadt darab, ezek is csíphetnek még. Soha ne puszta kézzel szedjük le, jól jöhet egy homokozó lapát, de törölköző is. A leszedett darabot ne dobjuk vissza a vízbe, vagy hagyjuk a parton. Dobjuk ki vagy ássuk a homokba, temessük kövek alá. Különösen veszélyes, ha nem egy egyeddel ütköztünk össze, hanem esetleg egy egész rajba úsztunk bele.

A vízbe csak cipővel!

„Tengeri cipő viselése kötelező! – ez volt az első számú szabály, amikor Horvátországba utaztunk. – mondja Balázs. – Nemcsak a sziklák miatt, hanem azért, mert a vízben, a kövek között sokféle rák és tengeri sün lapul. A gyerekek megértették, bár eleinte nagyon furcsállták, hogy amíg előző évben pont azt kértük a homokos parton, hogy még papucsot se viseljenek, minél többet legyenek mezítláb (pl. hogy a lúdtalp ellen dolgozzunk), most kötelezővé tettük a cipőt. Cipőt a vízbe! Azóta is ezen kacarásznak, de szerencsére nekünk nem is lett problémánk, nem tört a talpukba a sün hosszú, mérgező tüskéje.”

Ha mégis megvan a baj, akkor a legfontosabb, hogy a tüskét távolítsuk el a bőrből. A legjobb ecetes vizet kérni és azzal öntözni, mert az feloldja a tüskét, és könnyebben kicsusszan a bőrből. A csipesszel  óvatosan bánjunk, mert  a tüske könnyen törik, és mint egy szálka, a bőr felszíne alatt maradhat, ami gyulladáshoz vezethet, és akár sebészi beavatkozáshoz. A tüske nagyon fájdalmas, égető érzést okoz, próbáljunk minél előbb megszabadulni tőle. A legjobb, ha a helyiek segítségét kérjük, mert ők már rutinosak a baj orvoslásában.

Utazó patika

A szokásos egészségügyi csomag mellett – fájdalom- és lázcsillapítók, tiszta géz, kötszerek – nyaralásnál vigyünk magunkkal ecetet, ami mind a medúza, mind a tengeri sün tüskéje ellen kiváló segítség lesz. A különböző méretű és a vízben is tapadó sebtapaszok, fertőtlenítők mellett jó, ha van nálunk napozás utáni bőrápolószer, leégésre való bőrhűsítő készítmény. Tüskékre, szálkára csipesz, kullancskiszedő kanál – akár kullancsteszt is, hogy az állat nem volt-e fertőzött.

Te bedőlsz az álhíreknek?

Hiába az elővigyázatosság, napjainkban nem nehéz belefutni egy-egy álhírbe, összeesküvés-elméletbe, ügyesen vagy kevésbé ügyesen manipulált fotóba, trükkösen szerkesztett videóba. Teszteld a tudásodat, lássuk, mennyire látsz át a szitán!

TESZT KITÖLTÉSE

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top