Bizonyos növényvédő szerek – a neonikotinoidok – akár 40 hónapon át is stabilak maradnak a mézben, nem esnek szét – derül ki a svájci Neuenburgi Egyetem kutatásából. Ezeknek a növényvédő szereknek a hosszan tartó stabilitása veszélyt jelenthet a méhek és az emberek egészségére.
A kutatáshoz a tudósok nagyon precíz méréseket végeztek, ezzel az eddigi legpontosabb eredményeket érték el. Sikerült megmérniük a mézben lévő anyag két pikogrammnyi koncentrációját. Ez hihetetlenül kicsi mennyiség: 1 pikogramm 10 a mínusz 12-en gramm.
„Az emberi fogyasztáshoz megengedett maximális mennyiség grammonként 50 ezer pikogramm, miközben már a 100 pikogramm/gramm koncentráció is veszélyezteti a méhek és más, az ember számára hasznos rovarok egészségét” – közölte Edward Mitchell, az egyetem munkatársa, az Environmental Pollution című szakfolyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.
Hozzátette: ez a nagyon kis mennyiség a méhek agyának több milliárdnyi molekulájának felel meg. „Ha ezek az anyagok a nektárral a méhkaptárba kerülnek, az azt jeleni, hogy a királynővel együtt az egész kolónia egész életében idegmérgek hatásainak van kitéve” – mondta el Blaise Mulhauser, a neuenburgi botanikus kert igazgatója.
Az emberi fogyasztásra szánt méz hónapokon át ugyanolyan koncentrációban tartalmaz növényvédő szereket. Bár jelenleg csak kevés vizsgált minta lépi túl az emberi fogyasztásra vonatkozó határértékeket, még nem tudjuk, milyen hatással vannak ezek az anyagok hosszú távon az egészségre
– fejtette ki Mitchell.
A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtó szerei.
Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédő szert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen. A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is.
Laboratóriumi körülmények között a szer kis dózisban többek közt tájékozódási zavart okozott a méheknél. Ennek alapján a szakértők feltételezték, hogy a növényvédő szerek szerepet játszanak a mézkészítő méhek számának visszaesésében. Az Európai Unió ezért elővigyázatosságból 2013-ban moratóriumot rendelt el a neonikotinoid három típusának használatára repcén és más virágzó haszonnövényen, amelyek vonzzák a méheket.
A neonikotinoidok egyebek között az immunműködés romlását, valamint fejlődési visszamaradást is okozhatnak gerinceseknél.
