Testi-lelki hullámvasút: 40 felett minden megváltozik

A negyven utáni időszak átmeneti állapot, amikor a szervezet a menopauza felé tart. Menopauzának azt az utolsó menzeszt nevezzük, amelyet nem követ egy éven belül menstruációs vérzés. Az ezt megelőző állapotot nevezzük perimenopauzának, tágabb értelemben változókornak, amely eltarthat egy, de akár öt évig is. Ez az időszak átlagosan 45 éves korban kezdődik, de van, akinél hamarabb, 40 éves korban vagy az előtt, de természetesen van olyan is, aki 50 felett lép be a változókorba.

Hormonok tánca – üdv a változókorban!

A változókori tünetek oka a hormonális egyensúly felborulása, megváltozik ugyanis a szervezetben az ösztrogén és a progeszteron mennyisége. Röviden a magyarázat: a petefészekben a tüszők ösztrogént termelnek, hogy megérleljék a petesejtet, majd a tüszőrepedés után progeszteront választanak ki, hogy előkészítsék a méh nyálkahártyáját az embrió befogadására. A petefészekben születésünkkor meghatározott számú tüsző van, és ez a tüszőállomány az életkorral egyre fogy. 37 éves kor után a tüszők száma meredeken csökken, míg átlagosan 50 éves korra a petefészek kimerül, és nem termel hormont többé, így a menstruáció elmarad.

„A perimenopauzának két szakasza van. Az első szakaszában egy ösztrogéntúlsúlyos, a második szakaszában pedig egy ösztrogénhiányos állapot alakul ki. Ennek megfelelően változnak a tünetek, amelyek egyedileg is eltérőek lehetnek.Változás történik hormonális szinten, és leggyakrabban vérzészavart, hőhullámokat, hangulati ingadozásokat tapasztalnak a nők” – mondja dr. Vesztergom Dóra reproduktív endokrinológiával foglalkozó szülész-nőgyógyász, a Felelősen Magadért Nőgyógyászati Egészségvédelmi Egyesület tagja.

“Annyira zavart a klimax, hogy nem mertem a párom előtt levetkőzni”

A hyperösztrogén (ösztrogéntúlsúlyos) állapot miatt benne van a pakliban, hogy a menstruáció fájdalmasabb, erősebb lesz, és az átlagban 28 napos ciklus 20-21 napossá rövidül. Ezek természetes velejárói a női test változásának a perimenopauza első szakaszában. Van olyan, akinél ekkor jelentkezik az úgynevezett PMS, avagy premenstruációs szindróma is. Ennek a leggyakoribb tünetei az emlőérzékenység, a puffadás, az alhasi fájdalom, a testsúlygyarapodás, az ingerlékenység, az étvágytalanság, az erős fejfájás, a hányinger és a zsíros bőr. 

A perimenopauza második szakaszára a rendszertelen, egyre ritkábbá váló menzesz a jellemző. A petefészek hormonális kimerülése egy ösztrogénhiányos állapotot eredményez, melynek tünetei között szerepelhet a hüvelyszárazság – amely fájdalmas együttlétekhez vezet –, az alvászavar, a libidó csökkenése, a visszatérő húgyúti fertőzések, a stressz, az inkontinencia, a méh süllyedése, valamint a csontképzés zavara, amely csontritkuláshoz vezethet.

Mindemellett az ösztrogénhiányos állapot kedvez bizonyos kóros állapotok kialakulásának, illetve ha ezek már fennállnak, súlyosbíthatja azokat, például egy meglévő mióma növekedésnek indulhat, így akár vérzési rendellenességhez vezethet, vagy egy korábbi endometriózis is fellángolhat, és erős kismedencei fájdalom jelentkezhet, illetve a masztopátia – a csomók kialakulása a mellben – is súlyosbodhat. De az ösztrogéntúlsúlynak kedvezőtlen hatása van a méhnyálkahártyára is, vastagítja azt, így kedvez a méhen belüli polip, illetve a méhtestrák kialakulásának.

Óriási magasságok és mélységek

„A perimenopauzális időszakban felerősödnek a vérzészavarok, és sok esetben ilyenkor derül fény arra, hogy az illetőnek miómája van, amit addig nem vett észre. Rettenetesen fontos kihangsúlyozni, hogy ha vérzészavarokat tapasztal valaki, vagy ha megszűnik a menzesz, érdemes utánamenni, és kideríteni, hogy mi okozza azt. A változókor nem egy betegség, hanem egy állapot, amely természetes. De a vérzészavarok hátterében más is állhat, például méhtestrák, a méhnyálkahártya polipja, mióma, és még sorolhatnám. Mindenképp javasolt felkeresni egy nőgyógyászt. Nem kell egyből a legrosszabbra gondolni, és műtétet vizionálni, hiszen ma már tényleg sok megoldás áll a rendelkezésünkre a betegségek kezelését illetően. Illetve ha a változókori tünetek zavaróak, arra is van terápia” – hívja fel a figyelmet a szakember.

„Ha feszült vagyok, akkor az szorongással is társul, ha boldog, akkor meg a fellegekben érzem magam”

Sajnos el kell fogadnunk azt a tényt, hogy a nő életkora rendkívül jelentős tényező a megtermékenyülés szempontjából. A petesejtek száma ugyanis meghatározott, és az életkorral csökken. „Egy 30 éves nő egy éven belül 90 százalékos eséllyel lesz várandós, míg ugyanez a nő 40 éves korára feleannyi eséllyel. És nem csak az a probléma, hogy kisebb a lehetőség arra, hogy megfoganjon a baba, hanem az is, hogy ebben az életkorban a megfogant terhességek fele vetéléssel végződik” – tudjuk meg dr. Vesztergom Dórától. 

A szervezetben történő változások a pszichét is érintik, hiszen a hormonok okozta kiegyensúlyozatlanság negatívan hat a közérzetünkre. A 43 éves Anikó így mesélt erről: „Azt figyeltem meg, hogy sokkal jobban hullámzok érzelmileg, nagyobb mélységeket és magasságokat járok be, mint előtte. 

Ne törődj bele! Tanácsok a klimax tüneteinek enyhítésre

A nőknél az ösztrogénhiány következtében változik a testösszetétel, tehát a zsírtömeg és az izom aránya. Az életkorral csökken a növekedési hormon termelődése, és a szexuálszteroid hormonok a zsírszövet „felszaporodásának” irányában hatnak. Általában elmondhatjuk, hogy menopauza után könnyebben hízunk. Viszont a negyedik iksz körül még nincs semmi okunk elhízni! Természetesen oda kell figyelni, mit eszünk, és napi rendszerességgel kell mozogni. Viszont nem árt, ha a plusz kilókat a változó korban árgus szemmel figyeljük, ugyanis a zsírszövet nem egyszerűen csak egy zsírraktár, túlsúly esetén ösztrogént is előállít. A megemelkedő ösztrogénszint pedig többek között növeli a mellrák és a méhtestrák kialakulásának kockázatát is.

A méhnyakrák időben való gyógyításához különösen fontos, hogy eljárjunk az éves rákszűrése. Jó ötlet valamilyen ünnephez időzíteni a nőgyógyászati szűrést, és akkor biztosan nem felejtjük el. A mammográfiai vizsgálatra pedig kétévente kell ellátogatni. 45 éves kortól kezd megnőni a mellrák kockázata, ezért fontos, hogy a menzesz után áttapintsuk a saját mellünket, és ha bármilyen változást észlelünk, azonnal jelentkezzünk be kivizsgálásra.

A béldaganatok száma is rohamosan nő negyvenöt éves kor környékén, ezért ötévente ajánlott vastagbélszűrésre menni. Továbbá ez az a kor, amikor a dohányosoknak tényleg végleg le kell tenniük a cigarettát, mivel az növeli a szívinfarktus kockázatát.

Tudatosan figyeljünk testünkre-lelkünkre

Sok nő van ugyanakkor, aki nem tapasztal nagy változásokat a menopauza közeledtekor – ilyenkor meg pláne felesleges stresszelni. Zsuzsi (49) sokszor ebbe a hibába esik: „Nagyon sokat mozgok, és állítom, hogy ezért vagyok teljesen jól. Én semmilyen változást nem tapasztaltam eddig magamon. Annyit veszek észre csak, hogy a testem merevebb, viszont több energiám van, mint húszévesen. Egész nap rohangálok, intézkedek, és nem fáradok el. Nem érzem a korom egyáltalán. 

A lényeg, hogy nem kell senkinek pánikolnia, elkeserednie, kétségbeesnie a természetes változásoktól, hiszen ezek ellenére a nőiességünk nem változik, megélhetjük a maga teljességében. Egyszerűen csak tudni kell, hogy mire vigyázzunk, mit figyeljünk, és igenis menjünk el orvoshoz, ha akár egy szemernyi kétség felmerül bennünk, hogy valami nincs rendben, vagy valami nagyon más a megszokotthoz képest.