Krónikus bőrbetegség. Nagyon nem hangzik jól, viszont ha megismerjük, egészen jól karbantartható. Magyarországon minden ötvenedik embert érint a psoriasis, vagyis a pikkelysömör. Beszédes neve van: a fő tünet némiképp valóban pikkelyekre emlékeztet: hámló, gyulladt foltok, melyek tulajdonképp a test bármelyik részén előfordulhatnak, de leggyakrabban a fejbőrön, a térden és a könyökön jelennek meg, és sajnos viszketnek is.
Mindezt az immunrendszer túlműködése okozza. A sejttermelés felgyorsul, és a szokásos havi cserélődés helyett hetente cserélődnek a bőrsejtek. Csakhogy az elhalt hámsejteknek így nincs idejük leválni a bőrfelszínről, ott maradnak, és elszarusodott foltokká, úgynevezett plakkokká állnak össze. Ha mégis leválnak, alattuk kisebesedhet, begyulladhat a bőr.
Nem kellemes (Fotó: Profimedia)
Rendkívül kellemetlen állapot, és persze nem is szép látvány. Aminek főként azért van jelentősége, mert így a betegeknek eléggé megnehezíti az életét. Sok ugyanis a tévhit, amitől a környezetben élők inkább távolságot tartanak az illetőtől – biztos, ami biztos alapon. De nem a fertőzésveszély feltételezése az egyetlen tévhit a psoriasisszal kapcsolatban. Íme, a leggyakoribb nyolc:
1. Csak akkor betegedhetsz meg, ha már volt érintett a családodban.
Ez a tévhit onnan származhat, hogy a pikkelysömör öröklött hajlam alapján fejlődik ki. Csakhogy ez a folyamat egyszerre több génhez kötődik, így egyáltalán nem biztos, hogy egy adott családban halmozódik a betegség, ahogyan az sem feltétlen igaz, hogy a psoriasisos betegnek a gyermekénél is előjönnek majd a tünetek. Nagyon érdekes tényező még a stressz. Ugyanis jellemző, hogy a betegség lappang, akár évekig semmi jele nincs, amikor azonban trauma éri a szervezetet (ez lehet bármilyen családi tragédia vagy válsághelyzet, de egy műtéti beavatkozás vagy megbetegedés, baleset is), az immunrendszer „megzavarodik”, és fellángolnak a tünetek.
2. A pikkelysömör bőrprobléma.
A betegség leglátványosabb tünete a bőrelváltozás, ezért sokan ezzel azonosítják. Azonban a bőrtünet csak egyike a jelzéseknek, a mélyebben húzódó ok, vagyis az immunrendszer zavara sok más gondot is okozhat a szervezetben. Emiatt úgynevezett szisztémás megbetegedésnek, vagyis több szervrendszert érintő gyulladásos betegségnek számít. Az érintettek akár kétharmadánál előfordul a körök elváltozása, társult Crohn-betegség, cukorbetegség, szív- és érrendszeri elváltozás. De a daganatos betegségek, sőt a depresszió is gyakoribb körükben. Utóbbiban persze az sem segít, hogy ezek az emberek elszigetelődnek, mivel sokan félnek közeledni hozzájuk. Nem sikerül párkapcsolatot teremteniük, esetleg eltűnik az életükből a szex, rosszul alszanak, és persze egyre romlik az önértékelésük.
Gyakori – főleg idősebbeknél – az ízületek érintettsége akár a végtagokon, akár a gerincoszlopon. Ez már krónikus pszoriázis, és mondanunk sem kell, igen kellemetlen dolog, duzzanattal, enyhe, de állandósuló fájdalommal jár.
3. Ugyanaz, mint az ekcéma.
Korántsem. A hasonlóság talán annyi, hogy ott is viszket, és gyulladt a bőr. Ám a kiváltó oka teljesen más – az ekcéma sokkal gyakoribb. Sajnos azonban olykor az egészségügyben is keverik a tüneteket… Megtévesztő lehet, hogy olykor valaki egyszerre hordozója mindkét problémának.
4. Fertőző.
Nos, igen, ez a leggyakoribb és egyben legkártékonyabb tévhit. Mivel az emberek látják az elváltozást a másik fején, kezén, nem tudja eltitkolni, hogy beteg. Egyúttal sokan azt hiszik: terjesztője is a betegségnek. Ebből semmi nem igaz: a hajlam sem érintéssel, sem nyállal vagy más egyébbel nem terjed, hiszen nem kórokozó áll a háttérben. Tehát nemcsak hogy kezet foghatunk az illetővel, de még a csók (és bármi más) sem tilos, és persze a tárgyait is kölcsönkérhetjük vagy épp megoszthatjuk vele az ebédünket.
5. Az betegszik meg, akinek gondjai vannak a higiéniával
Egy újabb gondolat, ami csak még inkább megnehezíti a betegek életét. Nem elég, hogy küzdenek a tünetekkel, még azt is el kell viselniük, hogy azt gondolják róluk: nem fürödtek vagy mostak hajat elég gyakran, esetleg nem jó sampont használtak. A két dolognak egymáshoz semmi köze, különben elég egyszerű lenne kezelni is ezt az elváltozást…
6. Majd elmúlik!
Persze, elmúlik, de sajnos csak átmenetileg. A beteg élete során időről időre ismétlődhet a kiújulás, ha a stresszhatások elérnek egy bizonyos szintet. Ugyanakkor némi vigasz lehet, hogy megfelelő kezelés mellett hosszú időszakokra teljesen megszűnhetnek a kellemetlenségek.
7. Elég, ha kicsit másként táplálkozik.
A tejtermékek, az élesztő, a glutén, a cukor megvonása: mindenki másban hisz. Sajnos azonban nem létezik olyan diéta, aminek önmagában igazolták volna a hatékonyságát. Az egészséges táplálkozás természetesen csak jót tehet, így ha kerüljük a mesterséges, adalékanyagokkal dúsított termékeket, a finomított cukrot és gabonaféléket, az segíthet az enyhülésben, de nem szünteti meg a tüneteket. Ugyanakkor a túlzott megvonás csak tovább stresszeli a beteget, vagyis még rosszabbat teszünk vele…
8. „Ezt már így kell elfogadni!”
Egyfelől igaz, másfelől messze nem. Abba sajnos tényleg bele kell törődni, hogy a kockázat egy életen át elkíséri az illetőt, mert maga az ok jelenleg nem szüntethető meg. Ugyanakkor szó sincs róla, hogy az érintett végig szenvedni fog. Ez a betegség igenis tünetmentessé tehető! Kisebb felületeken helyi, kenőcsös kezelés javasolt, az egész test esetén fénykezelést vagy gyógyszeres terápiát szoktak ajánlani.
