Mire gondolnál, ha másfél éves gyermeked egyszer csak belázasodna? Biztos a foga jön, megfázott, esetleg valami vírusról lehet szó. Igazi tragédia, ha ettől a ponttól 24 órán belül az intenzív osztályon látod őt egy rettentő súlyos betegség miatt. A gennyes agyhártyagyulladás ide vezethet, és sajnos ennél is drasztikusabb szövődmények léphetnek fel.
A gennyes agyhártyagyulladásnak már a neve is ijesztő. Milyen betegségről van szó?
Annyit mindenkinek illik tudnia, hogy a gennyes agyhártyagyulladás – vagyis a kórokozóról elnevezett meningococcus – az egyik legsúlyosabb, leggyorsabb lefolyású fertőző megbetegedés. Ráadásul azok közül mindenképpen a legsúlyosabb, amik védőoltással megelőzhetők. A gyakoriságát tekintve a magyarországi adatok alapján a bő évtizede megkezdett oltások ellenére is ötven-hetven igazolt meningococcus megbetegedés fordul elő. Azért fontos az, hogy igazolt, mert van egy jelentős számú gennyes agyhártyagyulladás, amit vagy nem sikerült diagnosztizálni, vagy azelőtt kapott antibiotikumkezelést az illető, hogy a fertőzést összeszedte, így a szerencsének köszönhetően nem lett fertőzött, vagy nem is vizsgálták… A lényeg az, hogy ennél az ötven-hetven esetnél jóval több gennyes agyhártyagyulladás fordul elő hazánkban.
Milyen tünetekkel és következményekkel jár a betegség?
A meningococcus lefolyása nagyon gyors, intenzív osztályra kerülés és sajnos halál is előfordulhat pár órával a kezdeti tünetek után. Ezek nagyon általánosak: fejfájás, rossz közérzet, kezdődő lázas állapot, amit bármilyen vírusfertőzés is okozhatna. Senki nem tudja az első tünetekből diagnosztizálni a meningococcusfertőzést. Úgy mondjuk, hogy a tünetek rapid lefolyásúak, vagyis nagyon gyorsan és látványosan rosszabbodnak. Tulajdonképpen az idegrendszeri tünetek (erős szédülés és fejfájás, hányinger, hányás, látászavarok) megjelenésekor lehet először erre gondolni. A betegség tünete még (bár nem mindenkinél jelentkezik az első órákban) a bevérzések megjelenése. Hajszálér-gyulladás miatt a pici erek elrepednek, ez okozza az egyre nagyobb területű, egyre összefüggőbb bevérzéseket. És ez okozza azt a szöveti elhalást, ami a betegség egyik súlyos szövődménye. A lefolyás szerint a legjobb kezelés mellett is minden hatodik fertőzött meghal, és a fennmaradó öt esetből legalább négyben maradandó károsodással kell számolni. Vagy az idegrendszer lesz érintett, vagy a szövetelhalások miatt csonkolások, akár teljes végtagcsonkolások is előfordulnak. Ha meg is gyógyul a beteg, az egész életét befolyásoló következménnyel jár a fertőzés.
Csonkolásról és halálról beszélünk, ami minden életkorban szörnyű, ráadásul ez a betegség leggyakrabban kisbabákat érint…
A megbetegedés korspecifikus, ennek az okát nem tudjuk még igazolni, csak sejtjük. Négy-hat hónapos kor között jelentkeznek az első megbetegedések, a leggyakrabban másfél éves kor körüli kisgyermekek kapják el, és ezután megint csökken a fertőzés gyakorisága. A számok nyelvén ez annyit tesz, hogy másfél éves kor alá esik a megbetegedések 40%-a, három és fél-négy éves kor alá pedig az összes megbetegedés 70%-a. Tinédzserkorban pedig újra felüti a fejét a kór: az összes eset 20%-a tapasztalható ekkor. A maradék 10% a kettő közötti megbetegedés, de ez igen ritka. Húszéves kor fölött irodalmi ritkaság, hogy valaki agyhártyagyulladást kap, mert a baktérium csak nagyon legyengült immunrendszerű szervezetben képes kiváltani a tüneteket. Viszont ha egy egészséges immunrendszerű felnőtt megkapja a fertőzést, képes megfertőzni egy kisbabát, mert hordozók bármelyik életkorban lehetünk. Napokig, egyes immunológusok szerint akár hetekig is tud fertőzni az illető anélkül, hogy ő maga beteg lenne, vagy tudna róla, hogy hordozza a kórokozót.
Hányféle meningococcus létezik?
Európában jelenleg két törzs, ami a betegségek 99%-át okozza, betűjelek szerint a C és a B. Ezen kívül van W, Y, A, melyek más földrészeken vannak jelen. A törzs nem befolyásolja a panaszokat, egyféle betegség van egyféle lefolyással, és csak utólag tenyésztik ki a fertőző törzset. Magyarországon 2/3-1/3 a B és a C törzs általi fertőzések aránya.
De az oltásnál számít, hogy melyik típusról van szó, hiszen két külön oltóanyag van hozzájuk!
Az oltás valóban törzsenként különböző. Sajnos nem létezik olyan, hogy az egyik ellen védem a gyereket, és akkor nem kapja el a gennyes agyhártyagyulladást. Teljesen esetleges, hogy melyik törzs fogja megtámadni, ha ez előfordul. Csak akkor tudunk teljes biztonságot adni a kisbaba számára, ha mindkét törzs ellen be van oltva. Ez azért fontos, mert kétféle oltás van, a sorozat mindkettő esetében ugyanaz: három hónapos korban az elsőt, rá két hónapra a másodikat, és egyéves kor magasságában a harmadik vakcinát adjuk be. Ez a három együtt már védettséget ad. A külföldi protokoll az, hogy a tinédzserkori megbetegedések miatt adnak egy újabb injekciót a későbbiekben (az oltási sorozatot egyébként később, idősebb gyermekkel is meg lehet kezdeni, erről a házi gyermekorvos tud tájékoztatást adni).
Vajon minek köszönhető az, hogy a C törzs-okozta fertőzések száma kevesebb?
C törzs elleni oltás sokkal régebb óta van forgalomban hazánkban, és egy ideje már dobozáron meg lehet venni, míg a Bexserónak magasabb a költsége (recepthez kötött, az orvostól kell kérni). Vannak olyan országok, ahol utóbbit már beépítették a nemzeti immunizációs programba. Magyarországon vannak kötelező és választható oltások. Ezzel szemben más országokban nincs olyan, hogy kötelező oltás, de az orvos ingyenesen felajánlja azokat, amiket beillesztenek a nemzeti immunizációs programba. Aki nem kéri ezeket, az kizárta magát a közösségből, nem mehet óvodába, kollégiumba. Sokkal jobban védik a tömeget. Az egyén szabadsága megvan, de az nem írja felül a többiek védelmét. Az átoltottsági arány így külföldön jóval magasabb. Szerencsére a magyar szülők is egyre inkább megpróbálnak áldozni erre az oltásra.
Nagyon jól hangzik, hogy ilyen egyszerűen meg lehet óvni a kicsit, de mi a helyzet a mellékhatásokkal?
A Bexserónál nem nagyon van ilyen, mert konjugált vakcina, ami azt jelenti, hogy ezekben a vakcinákban nincs benne a kórokozó. Ma már nem úgy oltunk, mint húsz éve, amikor legyengített kórokozókat használtak, aminek az volt a kockázata, hogy egy eleve gyengébb immunrendszerben nagyobb hatást váltott ki a legyengített kórokozó is. Éppen ezért jók a konjugált oltóanyagok. Kémiai „trükkel” elérik, hogy hatékony legyen egy olyan darabja, fehérjéje a kórokozónak, ami magában semmire nem lenne jó. Vagy antigén fehérjéket adnak be, amik az ellenhatást váltják ki az immunrendszerből, vagy megtermeltetik a másik nem káros baktériummal az ellenanyagot, fehérjéhez kötik. Ezektől az oltóanyagoktól nem lehet megkapni a betegséget, ami ellen oltunk, vagyis az oltás gyakorlatilag veszélytelen. Mint minden injekciónak, ennek is létezik valamilyen fokú rizikója, de a mai oltások negyedannyi kockázatot sem jelentenek a szervezet számára, mint egy fejfájásra bekapott fájdalomcsillapító, mégis mindenki az előbbitől retteg. Ha a páciens fél is a mellékhatásoktól, mindig azt ajánlom, hogy tegye mérlegre: mi a következménye a betegségnek, és vegye észre, hogy ennek ezredrészét sem okozhatja a mellékhatás. Az Egyesült Királyságban például, ahonnan milliós nagyságrendben vannak adataink, előfordul néhány szövődmény, de csupán egy a millióból.
A bárányhimlő elleni vakcina sokáig választható volt, most azonban bekerült az ingyenes, kötelező oltások közé. Van erre kilátás a Bexsero esetében is?
Csúnya megfogalmazás lesz, de ez az igazság. Az évente negyven megbetegedés az összes következményével egyszerűen nincs arányban egy ilyen drága oltóanyag ingyenessé tételével. A szakma közösen kétségét fejezte ki több fórumon is: ha egyféle betegség van, egyféle szövődményekkel, akkor érthetetlen, hogy a meningococcus C elleni oltás ingyenes, míg a meningococcus B elleni Bexsero a lakosság jelentős részének megfizethetetlen. Fontos hangsúlyozni, hogy a szakma mindig is kiállt amellett, hogy ezt is tegyék ingyenessé és ezáltal minden kisbaba számára elérhetővé.
