Mesterséges intelligencia. Reményünk vagy rettegésünk tárgya? Lehet-e egy gép intelligensebb, mint az alkotója? Kézben tudjuk-e tartani a tanulni képes masinák fejlődését? A diskurzus sokáig a tudományos-fantasztikus irodalom, majd a filmművészet felségterülete volt csupán, s leginkább nem is technikai kérdésekre kereste a választ, hanem a morális dilemmákat hangosította fel. Spielberg A. I. – Mesterséges értelem című filmje oly posztapokaliptikus víziót fest, amelyben a számítógép-vezérelte robotokban egyszer csak az értelem mellett megszületnek az érzések… Stanley Kubrick 1968-as mozijának címe 2001: Űrodüsszeia, egyik főszereplője a legendás HAL 9000 számítógép. Tehát 68-ban úgy tűnhetett, alig kell több mint harminc esztendő, és minden (vagy majdnem minden) lehetséges lesz. Sorra születtek a kevésbé szofisztikált alkotások is a témában, mint a Csillagközi romboló vagy a Terminátor-epizódok. Ám nem csupán a művészek, hanem tudósok is szorgoskodtak ez idő alatt.
Az arcfelismeréstől a komputeres tomográfiáig
A mesterséges intelligencia megalkotásának első lépése az volt, amikor képesek lettünk hatalmas adathalmazokat számítógép segítségével feldolgozni. Az igazi áttörést az hozta, amikor a számítógépes program e feldolgozást célszerűen változtatni volt képes, azaz tanulásra bírtuk. Innen csak egy ugrás volt a fejlesztés, amely lehetővé tette, hogy valós életbeli szituációkban is működjön. Ennek látványos eredménye például az emberi kézírás, beszéd vagy arc felismerése, mely jól illusztrálja, hogy e technológia már akkor túllépte a puszta automatizálás lehetőségeit.
Ma a mesterséges intelligencia az autóvezetésben, az okos otthonok fenntartásában éppúgy jelen van már, mint például a gyógyszergyártásban, a géntechnikában vagy a diagnosztikus módszerekben, azok között is elsősorban képalkotó eljárásokban. Ilyen például a röntgen, az ultrahang, a mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI) vagy a komputeres tomográfia. És itt meg is érkeztünk ezen eszköz használatának egyik legdinamikusabban fejlődő és azt egyre szélesebb körben alkalmazó ágához, az orvostudományhoz.
Korai felismerés, jobb esélyek
Az említett képalkotó diagnosztikai eljárások között érdemes a mammográfiát kiemelni, amely az emlőrák időben történő felismerésének egyik legjobb eszköze. Jelentőségét az adja, hogy ha a rosszindulatú daganatot korai stádiumban diagnosztizálják, sokszorosára nő a kezelés hatékonysága, és ezzel a gyógyulás esélye. A mammográfia kifejezetten az emlők vizsgálatára specializált röntgenvizsgálat, akár egy öt milliméteres daganatot is képes kimutatni. Ráadásul minimális sugárterhelést jelent a szervezet számára, tehát teljesen biztonságosnak tekinthető.
Negyven-negyvenöt éves kor felett évente, kétévente ajánlott részt venni szűrővizsgálaton. De az úgynevezett rizikócsoporthoz tartozóknak – például azoknak, akiknek vér szerinti családjában már előfordult megbetegedés –, a szakorvos fiatalabb életkorban és gyakrabban is javasolhatja a szűrést. A mammográfia csupán ötperces vizsgálat. A melleket egyenként erre a célra kifejlesztett műanyag lemezek segítségével összenyomják, és azokról két irányból röntgenfelvételt készítenek, ami kellemetlen érzés lehet, de semmiképp nem fájdalmas.
Szoftver és szem együtt
És itt jön képbe a mesterséges intelligencia. Ugyanis ma már lehetőség van erre kifejlesztett számítógépes program bevonásával is mammográfia vizsgálatra, hogy a röntgenfelvételeken a legapróbb elváltozások is könnyebben azonosíthatók legyenek. Egy úgynevezett diagnózis- és döntéstámogató szoftver segíti a kórisme még pontosabb és gyorsabb felállítását. Ez az „intelligens” számítógépes program a már említett tanulási folyamat által egyre jobb és jobb eredményekre képes, azaz egyre hatékonyabb. A röntgenképeket a szakorvos mellett – nem helyett! – az MI is átnézi, különös tekintettel a kritikus területekre. S ha bármilyen, a legapróbb rendellenességet is jelzi, a szakember ismét átvizsgálja a felvételeket. Maguk a radiológus szakorvosok állítják, számukra azért jelent nagy segítséget az „együttműködés”, mert a program érzékenyebb és nagyobb képfelbontó képességű, mint az emberi szem.
Pontosság, precizitás, prioritás
Tehát az így kiegészített mammográfiás vizsgálat sokkal pontosabb diagnózist tesz lehetővé. Ugyanakkor a szakemberek bármely szakterületről – akár a számítógépes technológia, akár az alkalmazott orvostudomány vagy éppen a lélektan oldaláról – érkezve is közelítik meg a témát, abban egyetértenek, legyen bár egyre „intelligensebb” az MI, soha sem fogja tudni felváltani a diagnosztizáló szakorvos felkészültségét, munkáját.
Empátia és mesterséges intelligencia együtt
Gyakran felteszik a kérdést, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása a gyakorlatban közelebb hozza a pácienst és orvosát vagy növeli a köztük lévő távolságot? A fentiek alapján egyértelmű a válasz, melyet nemzetközi tapasztalatok is igazolnak. A MI támogatja a beteg-orvos kapcsolatot, hiszen felszabadítja a szakember idejét és energiáját. Abban is támogatja a beteg és orvosa bizalmi kapcsolatát, hogy nagyon precíz eredményeket ad.
Az is egyértelmű, hogy egyetlen csúcsfejlesztésű szoftver sem lesz képes olyan bonyolult, empatikus emberi döntéseket hozni, mint egy orvos, aki minden szempontot figyelembe vesz. Tehát nem összehasonlítható, így nem is kell összehasonlítani a mesterséges intelligenciát az emberi tudással. Elég, ha okosan használjuk.
