Egy Amerikában élő brazil tudós, Daniel Filho nem győzte rágni a kislánya fülét, hogy rávegye a rendszeres kézmosásra, próbálkozásai azonban nem arattak osztatlan sikert, a kislány időnként továbbra is elmismásolta a dolgot. Hogy meggyőzze a kislányt a higiénia fontosságáról, Filho kiötlött egy látványos kísérletet, amit aztán a család legkisebb tagjával együtt valósított meg – nincs hozzá szükség házi laboratóriumra, így ti is bármikor belefoghattok, ha kedvetek tartja, vagy a szükség úgy hozza!
Daniel gyakran „hazaviszi a munkát”, és otthon is belekezd egy-egy tudományos kísérletbe, méghozzá azzal a céllal, hogy a kislányának segítsen a dolgok megértésében. Szerinte a gyerekek már kicsi koruktól kezdve érdeklődnek a kísérletek iránt, és sokszor célravezetőbb így felhívni a figyelmüket, mint „prédikálással”, ráadásul sokkal mélyebb nyomot hagy bennük, amit a közös kísérletezések során tanulnak, mint amit a szülők naphosszat ismételgetnek.
Hogy minél több családban sor kerülhessen a felnőttek számára is érdekes kísérletekre, amikből a gyerekek sok újat tanulhatnak, Daniel Filho a barátai legnagyobb örömére használni kezdte a #CiênciaComeçaEmCasa hashtaget, ami nagyjából annyit tesz, hogy „a tudomány otthonról indul”.
Ennek jegyében Daniel és kislánya, Maya január elején azt szemléltették, mennyire lényeges a rendszeres kézmosás, aminek most, az influenza- és koronavírus-szezonban még nagyobb a jelentősége. Ahhoz, hogy erre te is rávilágíthass otthon, nem lesz szükséged különleges eszközökre: ők négy szelet barna kenyeret és négy „cipzáras” nejlonzacskót használtak. Maya néhány órán keresztül mellőzte a kézmosást, az eltelt időszakban rajzolt és színezett, a padlón játszott, majd összefogdosta az egyik kenyérszeletet – első ránézésre nem tűnt ugyan piszkosnak a keze, valójában azonban hemzsegtek rajta a kórokozók és a szennyeződések.
Ezután a jobb kezét vízzel és szappannal mosták meg, bal kezét pedig kézfertőtlenítő zselével törölték át, majd jobb kezét rányomta a második, bal kezét pedig a harmadik szelet kenyérre. A negyedik szelet érintetlen maradt, ezt használták kontrollként. Mindegyik kenyérdarabot bezacskózták és feliratozták, aztán kíváncsian várták az eredményt: 18 nap leforgása alatt igazán meggyőző, szembetűnő különbség alakult ki a kenyérszeleteken. A „piszkos kéz” feliratú zacskóban pihenő kenyéren terjedelmes penészfolt díszelgett, ami a Maya kezén lévő mikroorganizmusok találkozásából jött létre, a másik három szelet viszont még ilyen sok idő eltelte után is tiszta maradt.
A tudós apuka nem érte be ennyivel: „Következő lépésként mikroszkóp alatt is szemügyre vesszük, mi nőtt a kenyerünkre” – kommentálta a bejegyzést, ami a követői körében is nagy sikert aratott. Többen szórakoztatónak és egyben hatásosnak nevezték a kísérletet, aminek köszönhetően gyerekek tucatjai tanulták meg remélhetőleg egy életre, hogy milyen fontos a rendszeres kézmosás, különösen azelőtt, hogy az ételeikhez nyúlnának. A tudós apuka követői pedig egyetértenek: a kísérletek nem csak közös időtöltésnek nagyszerűek és izgalmasak, hanem arra is jók, hogy még többet beszélgessenek a gyerekeikkel. Daniel kislánya például a látványos kísérlet óta naponta többször is érdeklődik egy-egy tárgy „koszszintjéről”, ami korábban teljesen hidegen hagyta.