Számos kutatás foglalkozik a koffein hatásaival, és ezek többsége rácáfol a mítoszra, hogy a kávézás ártalmas szokás. Csak hogy néhányat említsünk a bizonyított kedvező hatások közül: mintegy harmadával csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét, 40-60 százalékkal mérsékli a férfiaknál a Parkinson-kór veszélyét, visszaszorítja a májzsugor előfordulásának lehetőségét és az ennek kapcsán kialakuló májrákét is, jótékonyan hat az időskori csontritkulás folyamataira, növeli az izmok terhelhetőségét, és fokozza a szervezetben a zsírégetést. Ezenfelül kitűnő ellenszere a levertségnek, a tompaságnak és a depressziós hangulatnak, rövid távon pedig megnöveli az agy teljesítőképességét, és serkenti az anyagcserét.
Persze mindez csak akkor igaz, ha tudunk mértéket tartani. Napi 4-5 csésze vagy ennél több már ártalmas a szívnek és az érrendszernek, és különösen veszélyes lehet azokra, akik kardiovaszkuláris betegségre hajlamosak vagy ilyenben szenvednek. Hasonlóképpen a gyermekek szervezetének sem tesz jót a kávét, ezért ha ők fáradtságra panaszkodnak vagy hirtelen energiabombára és frissességre van szükségük, adjunk nekik csokit vagy egy bögre valódi kakaót. Most pedig nézzük, mennyit és hogyan érdemes kávéznunk ahhoz, hogy ez a szokás jól szolgálja az egészségünket és a testünk működését!
A kávézás jótékonyan hat a szervezetedre, ha betartod a szabályait!
3 presszó egy napra
A szakemberek szerint egy felnőtt szervezetnek napi 300 mg koffeinnél többre nincs szüksége. Ez presszókávéra „átszámítva” maximum 3 csészét jelent az erősebb robusta fajtából, míg az alacsonyabb koffeintartalmú arabica kávéból legfeljebb 4-et. Mivel egy csésze hatása 1-5 órán át tart, ezért a fent említett 3-4 adag a nap aktív időszakára bőven elegendő lesz. Aki ennél többet fogyaszt, annál jó eséllyel függés alakult ki, és veszélyezteti a szíve egészségét, ráadásul a koffein pozitív hatását sem élvezheti jobban, ugyanis az napi 300 mg bevitel felett már nem javítja, hanem rontja a fizikai és szellemi teljesítőképességet. A túlzott fogyasztás rövid távon is jelentkező intő jele a fáradékonyság és levertség mellett az ingerlékenység, a hőemelkedés és a szabálytalan szívverés lehet, de jelentkezhet szorongás, reszketés és olyan kellemetlen gyomorpanaszok is, mint a hasmenés.
Étkezések után a legjobb
Ám nemcsak a mennyiség, hanem a kávézás időpontja is sokat számít! Nagyon fontos például, hogy lefekvés előtt 3-4 órával már ne igyunk, mert ezzel az alvásunk minőségét rontjuk, márpedig a kialvatlanság számos pszichés és testi betegség kialakulásának melegágya. A másik betartandó szabály, hogy éhgyomorra ne kávézzunk! Ezt talán a legnehezebb megfogadni, hiszen a legtöbben eleve úgy alakították ki a kávézási szokásaikat, hogy kelés után rögtön felhörpintenek egy csészét azért, hogy ne csak a testük, de a szellemük is felébredjen, és frissen kezdhesse a napot. Pedig sokkal hatásosabb a koffein reggeli után, ráadásul hasznosabb a gyomornak is (ami a kávéban található csersavak miatt hosszú távon fekéllyel reagálhat arra, ha az étkezés előtt fogyasztjuk el a reggeli koffeinadagot), hiszen segíti az emésztést. Diétákhoz például éppen ezért ideális kiegészítő a kávé – de erről a következő cikkünkben írunk részletesebben.
Szponzorált tartalom
