„Teljes védelem nyilván nincs” – tisztázzuk a maszkkérdést

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírek számtalanszor ellentmondanak egymásnak, ezért időről-időre részletesebben körbejárjuk a pandémiával szorosan összefüggő témákat: mára a maszk jutott, amivel kapcsolatban már mondtak b-t, c-t és y-t is. Vegyük például Magyarországot:   

• Karácsony Gergely főpolgármester április 17-én bejelentette, hogy április 27-től kötelező lesz maszkot hordani a BKK járatain, cserébe már aznap maszkokat osztanak a forgalmasabb közlekedési csomópontokon. Nagyképes riportunkból kiderül, hogy a budapestiek figyelnek az előírásokra. 
• Müller Cecília tisztifőorvos április 27-én az operatív törzs napi sajtótájékoztatóján elmondja, hogy a saját készítésű maszk hatékonyságára még nincs bizonyíték, és azt is hozzáteszi, hogy az orvosi maszkok utcai használatát nem javasolják. Ezt nyomatékosítva elmagyarázza az FFP3-as maszk működését. 

Mindeközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szembemegy az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) ajánlásával, a szakmai értekezéseket pedig olyan “újító” felvetések is színesítik, minthogy a fertőtlenítőt (amivel kinyírjuk a kezünkön megtelepedett vírusokat nagybevásárlás után) valahogy be kéne juttatni a szervezetünkbe, hogy odabent is tisztítson – az ötlet Donald Trump amerikai elnöktől származik, és nettó hülyeség, orvosok ezrei magyarázták el azóta, hogy ha lehet, egy amerikai állampolgár se húzza meg a fertőtlenítős palackot.

Kis ország, kis foci, tehát hazánkban ekkora blődségek nem hangzanak el, nálunk pusztán annyit tudni, hogy Orbán Viktor (szakértőkre hivatkozva) május 3-ra datálta a koronavírus-járvány hazai tetőzését (ezzel akkor vasárnap meg is voltunk), és hogy a héten már lazítanak a szigorításon Pest megye határain túl az egész országban. A kormány járványügyi kommunikációját (joggal) szkeptikusan figyelők többnyire ijedten hallgatják az újabb rendelkezéseket, merthogy miközben éppen engednek a gyeplőn, harcos modorban azt kommunikálják, hogy mostanra már felszabadítottak elég kórházi ágyat, és el tudnak látni betegeket.

Alább azt a kérdést próbáljuk megválaszolni, hogy maszkkal vagy anélkül, vagy maszkkal miként álljunk bele a részleges szabadságba.

Maszk:WHO kontra CDC

Kicsit úgy tűnik, hogy itthon “a viselni vagy nem viselni” kérdés inkább kezd politikai, semmint egészségügyi színezetűvé válni, az ország maszkot hordók és maszktalanok táborába verődött. A maszktagadók érveit erősíti, hogy az Egészségügyi Világszervezet azt állította még a járvány kitörésekor (és ezt az állítását azóta sem cáfolta), hogy két embercsoport viseljen védőmaszkot:

Mondta ezt a WHO valószínűleg azért, mert az orvosi maszkokat elsősorban az egészségügyi dolgozók számára kell fenntartani. A maszkokat azért nem ajánlják a lakosság számára, mert azok szennyeződhetnek mások köhögésétől és tüsszentésétől, illetve felhelyezéskor vagy eltávolításkor. Szerintük a szociális távolságtartás és a gyakori kézmosás hatékonyabbak, a maszk (figyelem, mégsem tisztifőorvosunk találta ki a fogalmat!) „hamis biztonságérzetet” ad. Persze a WHO valószínűleg nem járt lent tengernyi sarki boltban, ahol a szociális távolságtartás elvárt magatartásként való megfogalmazása óta az addig hűvös távolságtartást gyakorló alkalmazottak most mediterrán közvetlenséggel üdvözlik vásárlóikat. 

Aki „a viselni vagy nem viselni” vitában szeretné megcáfolni a WHO-t, annak CDC érveit ajánljuk. A CDC egyetért abban a WHO-val, hogy az orvosi maszkokat az egészségügyi dolgozók számára kell biztosítani, de hozzáteszik: a nem sebészeti arcmaszkok segíthetnek megállítani a vírus terjedését olyan emberek esetében, akik fertőzöttek, de nincsenek tüneteik. A CDC kifejezetten azt ajánlja, hogy nyilvános helyeken, ahol elég nehéz megvalósítani a szociális távolságtartást (mint az említett kisboltban) viseljünk anyagból készült szájmaszkot. A CDC szerint az egyszerű, otthon, szövetből készült vászonmaszkok is lelassítják a vírus terjedését, hiszen így a hordozók sem adják tovább a kórokozóikat. Annyit hozzátesznek, ezeket a maszkokat nem szabad kétéves kor alatti kisgyermekre vagy légzési nehézséggel küzdő, cselekvőképtelen emberre tenni, aki segítség nélkül nem tudja eltávolítani a maszkot.

Maszkviselés mellett voksolnak a Nature folyóiratban nemrégiben publikált vizsgálat kutatói is, aki megnézték, mennyi vírust enged át egy sebészeti maszk. A vizsgálat során 246 résztvevő bevonásával tesztelték az arcmaszkok szűrőképességét. „Maszk viselése nélkül a koronavírus tekintetében a légúti nyálcseppminták 30 százalékában, míg az aeroszol minták 40 százalékában volt kimutatható a vírus. Ezzel szemben maszk viselése mellett sem a légúti partikulumok, sem az aeroszol mintáiban nem detektáltak vírust” – idézi a szakmai szöveget a semmelweis.hu. A tanulmány következtetése tehát az, hogy a sebészi arcmaszkok használata meggátolhatja a tünetes betegek esetén a koronavírus és az influenzavírus emberről emberre történő átadását.

Maszkviselés Magyarországon

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja azt tanácsolja, a „józan eszünket használjuk” a fertőzés elkerülése érdekében. Ők a WHO álláspontján vannak, és azt mondják, maszkot csak betegek és egészségügyi dolgozók hordjanak. Az FFP2, FFP3 és N95 típusú maszkok szerintük civil emberek számára nem megfelelőek, mert kifelé nem szűrik a levegőt, vagyis aki beteg és viseli, az fertőz, sőt: négy óra elteltével cserélni kellene ezeket, mert eltelítődnek, bepárásodnak, így fertőzési kockázatot növelnek.

Ezzel szemben a SOTE rektora, dr. Merkely Béla azt mondja, érdemes maszkot viselni, persze nem mindegy, milyet. Az egyetem honlapján kifejtette, a maszkok viselése önmagában nem előzi meg a fertőzést, de használatuk lassíthatja a járvány terjedését. Általánosságban elmondható, hogy az egészségügyi ellátás során alkalmazott úgynevezett sebészi maszkot a lakosság körében a dupla rétegű és magas hőfokon mosható textilmaszkok helyettesíthetik. Ezt az álláspontot osztja a Magyar Orvosi Kamara is, szerintük a maszk gátolja a vírus átadását tünetmentes fertőzötteknél is, ezzel hozzájárul a járvány terjedésének akadályozásához.

Egy pécsi háziorvosi rendelő pedig ilyen egyszerűen és közérthetően mutatja be álláspontját:

Nem az a lényeg, hogy 100 százalékos védelmet nyújtson

„Miért véd a legrosszabb maszk is néha jobban, mint a legjobb maszk? Ha röviden akarok válaszolni, akkor azért, mert hordják” –  írja Dr. Fekete Ferenc urológus orvos a Facebookon. Szerinte az egyszerű maszkok valóban átengedik a vírus nagyságú részecskéket, de a valóságban a vírusok ritkán szállnak egyenként a levegőben, legtöbbször porhoz, vagy – köhögés révén kikerülve – apró vízcsepphez tapadva képzelhetőek el, ezért már az egyszerű, sőt a házilagos maszkok vagy kendők is jó hatásfokkal szűrik meg őket. Az arcmaszk vagy bármilyen kendő viselése azt is nehezebbé teszi, hogy véletlenül az arcunkhoz nyúljunk, ami a vírus arcra jutásának veszélyét csökkenti. Arra, hogy az FFP3 maszk viselése valóban veszélyes volna-e a vírus terjedése szempontjából (ahogy azt Müller Cecília múlt héten állította); megkeresésünkre Dr. Fekete az nlc-nek azt nyilatkozta, kétli, hogy ennek igazolására van már pontos adat. „Annyi biztos hogy a FFP3 nem arra való, nem arra készítették, tervezték, hogy betegek hordják, mert nem kapnak benne elég levegőt, és nincsen is semmi értelme számukra. Folyton köhögnek, kiköhögnek a legjobb maszk alól is, a jól záródó alól meg pláne. Az FFP3 nem köhögésre, hanem lélegzésre van tervezve, ezzel a maszkkal a személyzetet kell védeni. Az egyszerű maszk a betegeknek jobbnak tűnik, mert csökkent a köhögés szóródásán” – mondja dr. Fekete. Az orvos szerint egyébként a sok bizonytalanság annak is köszönhető, hogy a koronavírusról egyelőre hiányosak az ismereteink. Elmondta, hogy orvosként csalódott, hogy ennyire gyenge a tudásunk, és nonszensznek tartja, hogy ilyen lassan tudunk gyógyszereket, oltást kifejleszteni. „Ezen a világnak változtatnia kell. Várható, hogy a mostani vírus minden évben változik majd, újabb kórokozók jelennek meg. Ehhez az oltásokkal, gyógyszerekkel gyorsabban kell majd alkalmazkodni a jövőben, különben a mostanihoz hasonló helyzetek ismétlődhetnek a túlnépesedett, elszennyeződött bolygónkon. Az óriási pénzösszegeket erre, és nem hatalmas forrásokat felemésztő, százezrek utazásával járó sporteseményekre kell költeni, és ez nem pártszimpátia kérdése”– teszi hozzá.

 „Ez a maszk kérdés tényleg ellentmondásos kicsit – vélekedik hasonlóan egy Ázsiában élő, sürgősségi ellátásban dolgozó orvos. – Bonyolítja a dolgot, hogy ha készlethiány van orvosi maszkból, akkor nyilván ne Rózsi néni hordja, hanem Dr. Kovács az ambulancián. Arról is lehet vitatkozni, mi értelme hordani, ha az amúgy pár órás viseletre tervezett maszkot napokig viselnek az emberek. Nem egyszerű a dolog.” 100 százalékos védelmet egy maszk sem nyújt, de az orvos szerint azonban nem is ez a lényeg. „Teljes védelem nyilván nincs, viszont ha mindenkin van maszk, mint például sok ázsiai országban, akkor az tutira lecsökkenti a nyálcseppek terjedésének esélyét. És úgy így a tünetmentes hordozó is viselő, ergo ő sem köhögi világgá a koronáját, főleg ha egy szellősebb térben van, ahol nem nyomorognak az emberek. Mert mondjuk egy hétfő reggeli csúcsban a hármas metrón valószínűleg teljesen mindegy, kin milyen maszk van. Szóval ez inkább ilyen sok kicsi sokra megy játék, nem pedig egy nagy és bombabiztos antidótum. Látni kell, hogy a koronavírus azért nem egy ebola, nem halálos ítélet, ha valaki elkapja. De nem is életbiztosítás. Ha te fiatal vagy és egészséges, akkor dobhatsz három dobókockával. Elég jók az esélyeid, de ha hatost dobsz, akkor sajnos kiesel. A szüleid már csak két kockával dobhatnak, a nagyszüleidnek pedig csak egy kockájuk van. Velük szemben nem szép, ha te viszed haza nekik a kockát. Vagyis a legjobb az, ha nem kell kockázni.”

Maszk és Budapest

Múlt hét szerdán még az a hír járta, hogy mától az egész országban lazítanak a szigorításokon, tehát nyithatnak a kávézók, a kocsmák és az éttermek, sőt hamarosan nyaralni is indulhatunk, de pénteken kiderült, hogy a fővárosban és környékén maradnak az eddigi szabályok. Az új rendelkezés a budapestieket korlátozza abban is, hogy vidékre menjenek friss levegőt szívni, viszont az utóbbi hetekben többször is előfordult, hogy lezárták például a Margit-szigetet vagy a Római partot, ahova sokan járnak kikapcsolódni. Kérdéses, hogy lesz-e esélyük a fővárosiaknak arra, hogy a városon belüli szabadidős placcokat látogathassák. „Erről mindig az aktuális adatok szerint döntünk – mondta az nlc.-nek Rényi Ádám, a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. – Amennyiben valóban elkezd lecsengeni a járvány, bizonyos előírások betartása és korlátozások mellett nyitunk újra, továbbra is biztosítva, hogy ne verődjenek össze veszélyesen sokan.” 

Tehát, ha sok ember összegyűlik egy helyen, érdemes maszkot viselni, akár olyat, amit otthon készítettünk. Egy kinyúlt póló, szakszerű szétszabdalás, pár hajtás, és készen is vagyunk. Vedd fel, és máris tettél mások egészségéért. Na meg a magadéért is. 

Lényegi kérdések és válaszok a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban:  

• Találgatások helyett a tények: ekkorra készülhet el a koronavírus-vakcina
• Magyar kutató: itt maradhat velünk a koronavírus, és nekünk együtt kell élnünk vele