Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO még tavaly jelentette be, hogy a 2020-as év az ápolók és bábák nemzetközi éve lesz. Ez tényleg így lett, még ha nem is pontosan úgy, ahogy azt a WHO-nál gondolták. A koronavírus megjelenése világszerte a feje tetejére állította az egészségügyi rendszereket és óriási terhelést rótt az orvosokra és az ápolókra. Az Ápolók Nemzetközi Tanácsa, az International Council of Nurses (ICN) – amelynek tagja a világ összes egészségügyi dolgozójának legalább 10 százaléka – szerint jelenleg szűk hatmillió ember hiányzik ebből a szektorból, ráadásul, míg a páciensek az egészségügyi rendszerekben 90 százalékban az ápolókkal kommunikálnak, a szakdolgozók csupán munkaidejük 42 százalékát töltik tényleges ápolással, a többit az adminisztráció és az egyéb feladatok viszik el.
Eközben, szinte nincs olyan ország, ahol az egészségügyi rendszer ne lenne komolyan lemaradva más iparágaktól, ami a digitalizációt, a digitális technológiai megoldások bevezetését és alkalmazását illeti. Pedig, még a várható költségek ellenére is fontos lenne ezt meglépni, mivel az áramvonalasabbá, hatékonyabbá tett rendszerek hamar meghálálnák a törődést. Annak érdekében, hogy egy picit tisztábban lássuk a helyzetet, leültünk beszélgetni Molly McCarthyval, aki különleges posztot tölt be a világ egyik legnagyobb informatikai vállalatánál, a Microsoftnál. A Chief Nursing Officer (CNO) titulus ugyanis egyfajta összekötőt takar, aki az egészségügyi dolgozók és betegek igényeit igyekszik lefordítani a technológia nyelvére, hogy a fejlesztők, programozók és mérnökök minél hatékonyabb megoldásokat találjanak azokra a problémákra, amelyekkel nap mint nap küzdenek a páciensek és az őket kezelő szakemberek is. McCarthy több mint negyed évszázados egészségügyi tapasztalatokkal remekül rálát a betegek, az egészségügyi dolgozók és az állami rendszerek problémáira, így érdemes figyelni, amit mond.
Molly McCarthy (Fotó: Julian Thomas)
Gondolom, tavaly még nem egészen így képzelték az ápolók nemzetközi évét…
Molly McCarthy: Nem igazán. A Microsoftnál úgy kezdtük az évet, hogy azon gondolkodtunk, hogyan lehetne az ápolók munkáját a technológia oldaláról támogatni. Szoftvereket fejlesztettünk, úgynevezett hackathonokat, azaz programozási versenyeket hirdettünk, konferenciákat szerveztünk, aztán februárban minden a feje tetejére állt, mi viszont igyekeztünk továbbra is támogatni az érintett szakembereket.
Mi az ön feladata mindebben?
Chief Nursing Officerként három fontos feladatkört töltök be. Kapcsolatban állok magukkal az érintett szakdolgozókkal, képviselem az ő érdekeiket, igényeiket a mi fejlesztői csapataink felé. Ezzel párhuzamosan egyeztetek az egészségügy különböző területeinek szakértőivel, hogy a releváns szakmai véleményeket is figyelembe tudjuk venni, ugyanakkor saját belső partnereinket is igyekszem edukálni a témával kapcsolatban, rajtuk keresztül pedig próbáljuk befolyásolni az egész iparágat is. Nemrég összeállítottam egy kifejezetten ápolóknak és orvosoknak szánt tananyagot a mesterséges intelligencia egészségügyi felhasználásával kapcsolatban, indítottunk egy podcastot Confessions of Health Geeks címen, jelenleg pedig épp egy tankönyvi fejezetet írok a virtuális egészségüggyel kapcsolatban. Mindez számunkra üzleti szempontból is fontos, hiszen a munkámmal párhuzamosan rohamosan gyorsul a technológia felhasználása az egészségügy területén.
Ami a digitalizációt illeti, az egészségügyi rendszerek jellemzően komoly elmaradásban vannak más szegmensekhez képest, a világ több országában is. Miért lehet ez, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy csak az IT-szektor számára mekkora üzletről van szó?
Ez egy remek kérdés. Az egészségügyben töltött 26 évemből 22-t különféle technológiával foglalkozó szervezeteknél töltöttem. A Microsoftnál már 7,5 éve dolgozom, amikor először idejöttem, még a felhő (cloud) technológiára koncentráltunk, pontosabban annak egészségügyi felhasználására. Ekkor még mindenki nagyon óvatosan közelített a technológiához, az adatvédelmi szempontok miatt. Ezt az akadályt azóta sikerrel vette az egészségügy és jól látható, hogy a felhő-technológiának milyen előnyei vannak az egészségügyre nézve.
A digitális technológiával sokkal hatékonyabb lehetne az egészségügy (Fotó: Getty Images)
A következő jelentős mérföldkövet nagyjából öt éve értük el, akkor kezdett el mindenki telemedicináról és virtuális egészségügyről beszélni. Amikor a telemedicinát említem, akkor pedig egy olyan ernyőfogalomról beszélek, ami ez utóbbit is lefedi. Mit is jelent mindez? A páciensek útját a kezelés során: ők egy digitális „ajtón” keresztül lépnek be a rendszerbe, digitális eszközökkel jelentkezhetnek be a kezelőorvosukhoz, sőt, ők maguk választhatják ki, hogy nekik mikor lenne megfelelő a videohíváson keresztül lebonyolított első vizsgálat.
Ez azonban csak az első lépcsőfokot jelentette, a folyamatot pedig rendkívüli módon felgyorsította a koronavírus megjelenése. A világjárvány arra kényszerítette az egészségügyi rendszereket, hogy azonnal bevezessenek olyan technológiai megoldásokat, amelyeket korábban halogattak. Ez persze érthető, mivel az egészségügy mindig is nagyon kockázatkerülő volt, amire minden oka meg is volt, ráadásul, az elmúlt 10-12 évben rengeteg időt vitt el a páciensek adatainak, leleteinek digitalizálása. Az ilyen és ehhez hasonló folyamatokat azonban rendkívüli módon fel tudja gyorsítani például a gépi tanulás vagy a természetes nyelvi feldolgozás (natural language processing – NLP). Most nagyjából ezeknek a módszereknek a bevezetésénél járunk. Nehéz ennél gyorsabban haladni, mert az egészségügyben tapasztalható egyfajta kettősség: mindenki szeretne valami újító dolgot elsőként bevezetni, ugyanakkor megvan az óvatosság is, mert az egészségügyben kulcsfontosságú megnézni, hogy mi működik és mi az, ami kerülendő.
Az új technológiák bevezetése mindig elindít egyfajta dominóhatást, mivel nem csak az orvosokat, ápolókat és a pácienseket érinti, hanem a kórházaktól-rendelőktől kezdve az orvosi műszereket fejlesztő mérnökökig mindenkit. Öt évvel ezelőtt még ott tartottunk, hogy például egy gyerek szívsebészeti laboratóriumban járva azt tapasztaltam, hogy az ott lévő méregdrága berendezések nem kommunikálnak egymással, nincsenek hálózatba kötve és az egyik gép adatai nem kompatibilisek a másikkal. Ráadásul, a páciensekkel kapcsolatos információk nem egy központi helyen érhetőek el, hanem szét vannak szóródva a rendszerben.
A Stryker nevű cég a Microsofttal karöltve fejleszt okos orvostechnikai eszközöket (Fotó: Stryker)
A nyilvánvalón túl, hogyan tudja támogatni a technológia az ápolók és a betegek, vagy az orvosok és a betegek kommunikációját?
Olyan megoldásokra kell gondolni, amelyek a háttérben működve zökkenőmentesebbé teszik az interakciót az egészségügyi dolgozók és a páciensek között. Például, ha bemennek az ápolók a kórterembe, eddig a kezelés közben folyamatosan jegyzetelniük is kellett, ami a hatékonyság rovására ment és rengeteg időt elvitt. Most viszont, a természetes nyelvi feldolgozás segítségével lehetségessé vált, hogy csak megnyomjanak egy gombot a táblagépükön, utána pedig egyszerűen csak beszélgetnek a betegekkel, vagy akár fizikai vizsgálatokat is végeznek rajtuk, a nyelvi feldolgozó rendszer pedig írott formában rögzíti, amiről beszélgettek. Akár arra is jó ez, hogy elég a betegnek szóban elmondani, hogyan cserélje a kötést otthon, és egyből lesz erről egy digitálisan továbbítható leírás is. Természetesen az orvosok ezt ellenőrzik, hogy minden rendben legyen, de már ez is komoly segítséget jelent, a jövőben pedig ez a technológia további lehetőségeket is nyújthat. Emlékszem, egyszer a fiammal kellett bemennem a kórházba, mert pár öltésre volt szüksége, az orvos pedig a kezembe nyomott egy paksaméta papírt az utasításokkal. Akkor gondoltam rá, hogy milyen nagyszerű lenne, ha mindezt megkaphatnám például e-mailben és még emlékeztetőket is kapnék, hogy mikor, mit kell tennem. Az egészségügyi életünknek nem kellene bonyolultabbnak lennie, mint a hétköznapi életünknek.
Emellett azonban például ott van a virtuális kórházi vezérlőközpont is, mint megoldás. Dolgoztam például együtt olyan kórházzal, amelynek az intenzív osztályán üzemel ilyen virtuális központ. Az egyes szobákban, de a műtőkben is kamerák vannak, amelyek hangot is képesek rögzíteni, így pedig az ápolók egyszerre tudnak ránézni több páciensre is és ahhoz mennek oda elsőként, akinek erre a legnagyobb szüksége van.
A 2020-as év azt is megmutatta, hogy a digitális technológiának milyen fontos szerepe van a családok összekapcsolásában is, ha például egy világjárvány miatt nem találkozhatunk egymással.
Így van, ráadásul ez hatványozottan érvényes, ha egy családtag a kórházban fekszik. A járvány alatt a családtagok nem mehetnek be a kórházba, viszont egy virtuális megoldással az orvos el tudja őket vinni például a reggeli vizitre. Ez egyrészt jobban bevonja a családtagokat az esetleges döntéshozatali folyamatokba, de érthetőbbé is teszi a kezelést vagy az egészségügy működését.
A virtuális és kiterjesztett valóságot pedig például az orvostanhallgatók edukálására vagy a páciensek alaposabb tájékoztatására is használhatjuk. Ott van például a kiterjesztett valóságot (augmented reality) alkalmazó Microsoft HoloLens, amellyel egyszerűen el lehet magyarázni egy páciensnek, hogy mi fog történni egy beavatkozás, műtét során, de akár azt is, hogy ennek következményeként milyen utólagos ápolásra, kezelésre lesz szükség és miért. A technológiának nem szabad korlátoznia, épp ellenkezőleg, jobb betegellátást kell lehetővé tennie.
Fotó: Microsoft
Az egészségügyi ellátórendszerek most a világ minden táján a végsőkig vannak terhelve a járvány miatt. Milyen költségekkel kell számolni például egy Magyarország méretű ország egészségügyi rendszerének digitális transzformációjával kapcsolatban?
Nehéz erre még akár még csak nagyságrendet is mondani, mert az egészségügyi rendszerek országonként nagyon eltérő, rendkívül összetett rendszerek. De, hogy valamit válaszoljak is a kérdésre, a lényeg az lenne, hogy megértsük, az ügyfeleinknek – azaz, ebben az esetben a kórházaknak, egészségügyi rendszereknek – milyen prioritásai vannak, mik a legfontosabb célok és milyen megoldásokkal tudunk hozzájárulni ezek eléréséhez. Természetesen, ennek vannak bizonyos költségei, azonban ezek hamar megtérülnek, ha javul a betegellátás minősége és ha eltűnik a rendszerből egy csomó redundancia, és növekszik a hatékonyság. Ezzel kapcsolatban említenék egy kifejezést, a „pénzügyi mesterhármast”, ugyanis a hatékonyság növelésével optimalizálhatóak a klinikai, a pénzügyi és a mindennapi működéshez szükséges folyamatok.
Tudna esetleg példát mondani, hogyan válik hatékonyabbá a betegellátás a technológiának köszönhetően?
Persze, készült egy esettanulmányunk a brit egészségügyi rendszer, az NHS működése alapján, ahol bevezettük a digitális bábák rendszerét, azaz, a megfelelő ellátószemélyzet kezébe adtuk a szükséges technológiát. Ennek az lett az eredménye, hogy a páciensek elbocsátásakor az ápolók nem 90 percet töltenek az egyes betegekkel, hanem körülbelül egy percet, mivel minden egyéb a digitális rendszerben elérhető a páciensek számára. Ez pedig növeli az ágykapacitást, de az ápolók rendelkezésre állási idejét is.
Mostanra már nagyjából látjuk, hogy a vakcinák mikor érhetnek el a lakossághoz. Ha átesünk ezen a világjárványon, hogyan tudunk megfelelően felkészülni a következőre, amivel kapcsolatban nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor?
Rengeteg fontos dolgot tanultunk meg az elmúlt hónapokban. A technológia felhasználásával kapcsolatban pedig egy célunk van, hogy mindenki számára elérhető legyen, akinek szüksége van rá. Ehhez azonban egy sokismeretlenes egyenletet kell megoldani, amelyben fontos szerepe van a kormányoknak, cégeknek, szervezeteknek. Sok a munka a vakcinákkal kapcsolatban, amelyek esetén a technológia rengeteget fog hozzátenni új gyógyszerek felfedezéséhez, de az alkalmazásukban is komoly segítséget jelent majd például egy virtuális klinikai vizsgálat, ami a tömegtermelést is felgyorsíthatja. Mindez pedig komoly hatással lehet például a jövőbeni vakcinák árára is.
A lényeg, hogy úgy érezzük, a technológia valós segítséget nyújthat ezekben a folyamatokban, már most is és a jövőben is.
További cikkeink az egészségügy témakörében:
- Nem látták el a törött lábú férfit, mert koronavírusos
- A szülők gyakran kiabálnak a Bethesda Gyermekkórház dolgozóival, rendőrt is többször kellett hívni
- A bedrogozott orvos után most egy ittas kollégájára is lecsaptak a rendőrök
