Akkor jön majd az igazi katasztrófa, ha a hőhullámok mellé a magas páratartalom is megérkezik

A klímaváltozás egyre változatosabb módon veszélyezteti az életünket, de ezek közül a magas páratartalom az, ami ellen a legkevésbé tudunk védekezni.

TóCsa

2021. Július 27.

Sorra jönnek a hírek megállíthatatlan erdőtüzekről és komplett városokat elsodró árvizekről, de amivel kivétel nélkül mindenki szembesül ezen a nyáron, az a hihetetlen hőség, ami mostanában pár napig tartó, már-már elviselhetetlen hőhullámok formájában támadja a szervezetünket. A helyzet annyira súlyos, hogy még az amúgy kellemesen mérsékelt klímájáról ismert Kanadában is negyven fok fölötti hőmérsékleteket mértek, és még csak a nyár felénél tartunk. Az időjárás-előrejelzés a következő hetekre is az eddigi tendencia folytatását vetíti előre nálunk, vagyis néhány napnyi elviselhető nyári meleg után mindig érkezik pár napnyi hőhullám, hogy aztán egy (vagy több) front hatására ismét visszajöjjön néhány napra az elviselhető meleg. Ha azt gondoljuk, hogy ez a nyár elviselhetetlen, van egy rossz hírünk: csak rosszabb lesz.

Akkor jön majd az igazi katasztrófa, ha a hőhullámok mellé a magas páratartalom is megérkezik

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Amikor az izzadás már nem hűt

Az ember a sivatagban akár ötven fok feletti hőmérsékletet is képes hosszú órákon át elviselni, ha van elég folyadék nála, és akad árnyék, ahová behúzódhat, szóval elviekben a tűréshatárunk túllépése még arrébb van, igaz? Hát, nem egészen. Lehet, hogy a sivatagban elviselhető az ötvenfokos, száraz hőség, de ha ugyanezt mondjuk a magas nedvességtartalmú levegőjéről ismert Szicíliában próbálnánk ki, a helyzet nagyon hamar kritikussá válna a szervezetünk számára. Egy 50 fokos nap egy magas páratartalmú területen halálesetek tömegét vonná maga után. A hipertermia, vagyis a hőguta rengeteg áldozatot szedne.

Az emberi test nagyon jó abban, hogy a testhőmérsékletet nagyjából állandó 36 és 37 fok között tartsa. Amikor odakint a hőmérséklet megnő, a testünk izzadtságot kezd termelni folyadék formájában, ami aztán elpárolog rólunk. Csakhogy ezért a párologtatásért is a testünk felel, a testünk melege párologtatja el a testünk felszínén megjelenő izzadtságot. A száraz hőség azért elviselhetőbb számunkra, mert ez az elpárolgás olyan gyorsan történik meg, hogy alig vesszük észre az izzadtságot (ezért is veszélyes a sivatagban a dehidratálódás – a szárazság miatt kevésbé vesszük észre, hogy folyton folyadékot veszítünk). Ugyanakkor, ha az extrém hőséget magas páratartalmú területen éljük át, ahol a levegő amúgy is teli van nedvességgel, az izzadtságunk nem párolog el, hanem a testünkön ragad és csak gyűlik és gyűlik. Ennek köszönhetően a testünk egy idő után elveszíti a képességét saját maga hűtésére, és egyre magasabbra kúszva elkezd közeledni a környezet hőmérsékletéhez. Csak néhány fokos emelkedésre van szükség, és máris bekövetkezhet a halál – írja cikkében a Slate.

A Wet Bulb hőmérséklet

Emiatt fordulhat elő, hogy pusztán a hőmérséklet ismerete nem jelzi azt, hogy az adott körülmények között meddig bírhatja a szervezetünk. Ehhez ismerni kell a páratartalmat is, és az ebből adódó úgynevezett Wet Bulb Temperature-t, vagy magyarosítva a nedves gömb hőmérsékletet is. Hogy mi is ez? Stumpf-Biró Balázs blogbejegyzésében részletesen beszámol róla, így őt idézzük:

Alacsony páratartalom mellett a levegő nagy mennyiségű vízgőzt képes felvenni, így az izzadás hűtési hatása nagyon magas fokú. A lehető legalacsonyabb hőmérsékletet, amelyet víz párologtatásával a levegő adott körülményei között el lehet érni, „Wet Bulb Temperature”-nek hívjuk. 100 százalékos relatív páratartalom esetén a WBT hőmérséklete megegyezik a levegő hőmérsékletével, mivel több víz nem párologhat el, ezért az ezáltal történő hűtés sem lehetséges. Ha a hőmérséklet, és a relatív páratartalom kombinációja elér egy bizonyos szintet, akkor a test az izzadás révén már nem képes megfelelően lehűlni. Különösen akkor, ha a test fizikailag aktív, nagyon sok felesleges hőt termel, amelyet nem tud leadni rossz WBT körülmények között, ez pedig gyorsan hőgutához, és akár halálhoz is vezethet.

Így számolhatod ki a wet bulb hőmérsékletet

A fenti táblázat segítségével bárki kiszámolhatja a páratartalom és a hőmérséklet alapján, mennyi épp a wet bulb hőmérséklet a környezetében. A rossz hír, hogy az emberi szervezet csak 35 wet bulb fokig bírja elviselni a magas nedvességtartalmú hőséget, utána bekövetkezik a halál.

Amikor már nem segít az árnyék és a hidratálás

A fent jelzett hatás miatt fordulhat elő az, hogy egy magasabb páratartalmú napon az alacsonyabb hőmérsékletet is sokkal nehezebben viseljük, és akár melegebbnek érezzük a környezetünket, mint mondjuk egy magasabb hőmérsékletű, de szárazabb napon. Az előrejelzések szerint 2050-ben, vagyis alig harminc év múlva egy évben akár két-háromhétnyi wet bulb hőmérséklet szerinti kritikus nap várhat ránk, vagyis akár 20 napon át olyan körülmények között kellene túlélnünk, amikor a testünk már nem képes lehűteni önmagát. Egy ilyen helyzetben a hidratálással és az árnyékba vonulással már nem sokra megyünk. Ilyen körülmények között az egyetlen módszer a túlélésre a légkondicionálás: ha valaki nem tudna légkondicionált helyiségbe vonulni, az nem sokáig élné túl ezt az extrém hőséget. A klímaváltozás egyre fenyegetőbb, és ez a mostani nyár maximum csak figyelmeztetés arra, mi várhat még ránk, ha az emberiség nem lesz képes valahogy megfordítani a fenyegető folyamatokat.