A mogyoróallergia: gyógymód nincsen, de biztatóak a kutatások

Molekuláris vizsgálattal ki lehet deríteni, mennyire lenne heves egy esetleges allergiás reakció.

Győr Ágnes

2022. Február 02.

Nincs hivatalos statisztika arról, hogy pontosan hányan szenvedhetnek súlyos mogyoróallergiában – nyilatkozta az nlc-nek Csáki Csilla csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus. A szakember szerint azonban – aki maga is több száz érintett gyermeket kezel – ez a szám több ezerre tehető. Mint ismert, feltehetően súlyos mogyoróallergia okozta reakciók következtében vesztette életét egy 7 éves kisfiú Újpesten múlt hónapban. A gyerek egy iskolában megtartott születésnapi tortázás után lett rosszul, majd végül nem az intézményben, hanem egy benzinkúton hunyt el. Bár a mentők gyorsan a helyszínre értek, nem tudták megmenteni a kisfiú életét.

A szakorvos üdvözölte, hogy az újpesti tragédia nyomán sok önkormányzat jelentette be, lépéseket tesznek azért, hogy hasonló baleset ne történhessen meg. Ugyanakkor – mondta – a cél az lenne, hogy előbb-utóbb valamennyi közintézményben, a nagyobb bevásárlóközpontokban, sportlétesítményekben tartsanak életmentő adrenalint. Az allergológus szerint gyökeres szemléletváltásra van szükség a társadalomban, elsősorban az iskolákon, óvodákon belül.

Úgy fogalmazott,

A civilizált társadalmakban, az orvostudomány fejlődésével egyre több egészségügyi problémával, krónikus betegséggel vagy állapottal élő gyermek lesz közöttünk. Egyre több például az asztmás, allergiás, cukorbeteg gyermek. Nem lesz tartható megoldás az ő kirekesztésük, korlátozásuk az óvodákban, iskolákban, az intézményeknek kellene úgy átalakulniuk, hogy alkalmassá váljanak az ő befogadásukra.

Gyógymód még nincsen, de a rizikó csökkenthető

Az orvostudomány fejlődése nyomán egyébként sok szakértő szerint jó esély van arra, hogy a napjainkban súlyos mogyoróallergiával diagnosztizált gyermekeknek már nem kell egész életüket ezzel a betegséggel leélniük. Csáki Csilla szerint az optimizmus részben valóban megalapozott. Vannak ugyanis már olyan – sok esetben még kísérleti stádiumban levő gyógyszerek –, amelyeknek a lényege, hogy az allergiás beteg immunrendszerét megpróbálják fokozatosan hozzászoktatni az adott allergénhez és ezzel csökkenteni annak az esélyét, hogy egy „véletlen” találkozás alkalmából az illető anafilaxiás sokkot kapjon.

Ilyen elven működik például a kifejezetten mogyoróallergiára kifejlesztett Palforzia nevű készítmény is, melyet 2020-ban az Amerikai Gyógyszerhatóság (FDA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is engedélyezett. A 4-től 17 éves gyermekek számára ajánlott gyógyszert Európán belül Angliában vezették be először tavaly év végén. Arról, hogy Magyarországon is kapható lenne valamikor a jövőben, egyelőre nincsen szó.

Életmentő lehet, ha van a közelben adrenalin (Fotó: Getty Images)

Miközben az allergológus biztatónak nevezte az eredményeket, egyúttal jelezte, az ilyen jellegű kezelések nem veszélytelenek, hiszen arról van szó, hogy egy súlyosan allergiás embernek éppen olyan allergént adunk, ami potenciálisan életveszélyes számára. Nagyon apró lépésekben kell haladni és még így is gyakori, hogy a folyamat közben súlyos, akár adrenalin beadását is igénylő mellékhatás jelentkezik. Éppen ezért fontos – emelte ki –, hogy legyen megfelelő kórházi háttere és szakmai képzettsége az gyógyszert adminisztráló orvosnak. Csáki Csilla felhívta a figyelmet arra is, hogy az immunterápia sajnos nem mulasztja el az allergiát és azt sem lehet tudni, mennyi ideig őrizhetőek meg a kezelés pozitív hatásai.

Kimutatható, milyen heves lenne az allergiás reakció

A szakorvos beszélt arról is, hogy fontos lenne, azoknál a gyerekeknél, ahol felmerül a mogyoróallergia gyanúja, egy, az alapallergia-vizsgálatnál jóval pontosabb, úgynevezett molekuláris allergiavizsgálatot elvégeztetni. Ez a vizsgálat ugyanis nem csak azt tudja megmondani, pontosan melyik mogyoró-diófélére allergiás valaki, hanem azt is, milyen súlyosságú lehet egy esetleges következő allergiás reakció. Jelenleg ez a vizsgálat sem rendelkezik TB finanszírozással, pedig az érintett gyermekek számára ezzel a vizsgálattal megjósolható az anafilaxiás sokk kockázata és elláthatóak lennének adrenalin autoinjektorral. Igy elkerülhető az is, hogy feleslegesen keltsünk pánikot, ha valakinek mogyoró-diófélére bármilyen allergiás tünete jelentkezik, viszont be tudjuk azonosítani azokat, akiknél magas az anafilaxia kockázata.

Az allergének kizárása rossz ötlet

Az interneten rengeteg „jó” tanács kering azzal kapcsolatban, mit adjunk, vagy éppen ne adjunk a kisgyerekeknek, ha meg akarjuk előzni, hogy allergiásak legyenek valamilyen élelmiszerre. Ezek közül az egyik, hogy az allergének lehetőleg minél később, vagy egyáltalán ne is kerüljenek be az étkezésbe. Ez azonban rossz tanács – mondta el kérdésünkre Csáki Csilla. Az allergológus szerint a szülő éppen azzal tesz jót, ha minél hamarabb (körülbelül félévesen) adja őket a gyereknek, létezik ugyanis egy úgynevezett „immunablak” körülbelül 4-6 hónapos kor és egyéves kor között, amikor az immunrendszer fel van arra készülve, hogy különböző ételallergénekkel találkozzon és könnyebben elfogadja az újdonságokat, mint egy későbbi életkorban. A témával kapcsolatban a King’s College London kutatói végeztek néhány évvel ezelőtt korszakalkotó vizsgálatot, az úgynevezett LEAP/Learning Early About Peanut Allergy Studyt. Ennek során azt találták, hogy azoknak a földimogyoró-allergiára hajlamos gyerekeknek a körében, akiknél elkezdték 4-6 hónapos korban a földimogyoró adagolását, 5 éves korban 80 százalékkal kevesebb volt a földimogyoró-allergia. A szakorvos nyomatékosította, természetesen nem arról van szó, hogy egy teljes üveg darabos mogyoróvajat kell adni a csecsemőknek. Helyette féléves kortól érdemes hetente kétszer két mokkáskanál sima mogyoróvajat hozzákeverni a péphez, különösen azoknál a gyerekeknél, akiknél magas az allergia kockázata (például ekcémás az illető, vagy előfordult a családban már súlyos ételallergia).