Nemrég az Egyesült Államokban egy olyan tesztet fejlesztettek ki, amely a vérben található fehérjék elemzésével meg tudja mondani, mi a valószínűsége annak, hogy a páciensnél a következő négy évben szívinfarktus, stroke, vagy szívelégtelenség alakul ki. A teszt egyben arra is választ ad, mennyire valószínű, hogy ezeknek a kimenete halálos lesz.
Noha a módszer egyelőre kísérleti stádiumban van, az eredmények biztatóak. A teszt ugyanis a jelenlegi klinikai diagnosztikai módszereknél jóval pontosabb előjelzéseket tesz lehetővé a várható eseményekkel kapcsolatban. Egyúttal segítséget nyújt abban, hogy a személyre szabott orvosláson belül a páciens a legmegfelelőbb kezelésben részesüljön az adott szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, illetve megismétlődésének megakadályozása érdekében.
Fotó: Pixabay
Magyarországon a halálozásoknak körülbelül feléért szív- és érrendszeri betegségek felelősek, így a teszt itthon is hasznos lenne. Dr. Becker Dávid, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi tanára ugyanakkor az nlc-nek elmondta, a statisztikákat már az is jelentősen javítaná, ha azok, akiknek gyógyszeres kezelést, illetve életmódváltást írnak elő az orvosok, megfogadnák a szakemberek tanácsait. A tapasztalat szerint ugyanis például a szívinfarktuson átesett betegeknek mintegy fele három-négy hónap után már nem váltja ki a felírt gyógyszereket.
Kérdésünkre, hogy ennek mi az oka, a kardiológus több lehetőséget is megemlített. Előfordul szerinte, hogy az érintettek nem érzik magukat fizikailag rosszul és ezért nem veszik komolyan a veszélyt, az újabb infarktus megelőzésének szükségességét. A másik jelenség, amivel gyakran találkoznak a szakemberek, hogy az interneten olyan félrevezető információkat talál (például a gyógyszerek mellékhatásaival kapcsolatban) a páciens, ami miatt tévesen arra a következtetésre jut, hogy a kezelés veszélyesebb, mint maga a betegség, ami miatt előírták.
Becker doktor elmondta, hogy a teszt alapjául szolgáló proteomika, azaz a fehérjék teljes körű, összetett, minőségi és funkcionális vizsgálata, olyan tudományos terület, amely az elmúlt tíz évben nagyon sokat fejlődött.
Azután került egyre inkább középpontba, hogy kiderült, a gének megismerése nem ad mindenre választ. A fehérjék, szintézisük után, még változásokon mennek át, így egy az egyben nem vezethetőek le a DNS-ből, ellenben felelősek lehetnek bizonyos betegségek, események bekövetkezéséért
– mutatott rá a kardiológus.
Az amerikai kutatók a teszt kifejlesztéséhez 32 ezer ember vérmintáját vették alapul. Ezek olyan minták voltak, amiket az adott személyektől korábbi kilenc nemzetközi vizsgálat során – a résztvevők belegyezésével – vettek le. A kutatók a következő lépésben kiválasztottak ötezer fehérjét és ezeket összevetették az érintettek kórtörténetével. Mesterséges intelligencia segítségével végül sikerült a fehérjék közül 27-et beazonosítani, amik alapján a betegeket kardiovaszkuláris rizikó – szívinfarktus, stroke, szív- és érrendszeri halál – szempontjából négy csoportra (alacsony, alacsony-közepes, közepes-magas és magas rizikójú csoport) tudták osztani az elkövetkező négyéves prognózis tekintetében.
Fotó: Pixabay
A kutatók azt találták, hogy ez a fajta meghatározás sokkal pontosabb rizikóbecslést tesz lehetővé, mint a sok évtizede használt klinikai módszerek, melyeknél az illető korából, neméből, dohányzási szokásából, koleszterinszintjéből, kórtörténetéből és vérnyomásából vonnak le következtetéseket.
Az orvos szerint egyelőre a technológia további fejlődésével sem várható, hogy ez, vagy egy ilyen jellegű teszt része lesz az általánosan javasolt szűréseknek. Ugyanakkor hosszú távon akár a jelenlegi diagnosztikus módszerekkel kombinálva nagyon hasznos lenne azok számára, akiknél felmerül a szívinfarktus, stroke, vagy egyéb szív- és érrendszeri betegség kockázata.
Adott esetben már akkor el lehetne kezdeni egy magas rizikójú páciens kezelését, amikor a betegség tünetei még nem mutatkoznak meg
– fejtette ki a kardiológus.
Korábban írtunk arról, hogy a magas vérnyomás és a szívroham rég nem a „nyugdíjasok betegsége”, sok dolog van azonban, amin tudunk változtatni a hétköznapokban, hogy csökkentsük ezek kialakulásának veszélyét.
