MedSpot Alapítvány orvos önkéntesei az ukrán-magyar határnál

A többi között orvosi elsősegélynyújtást, krízisellátást nyújtó „Orvosi Segítség Ahol Kell” , vagyis MedSpot Alapítvány (Medical Help on the Spot – MedSpot) az ukrajnai háború első hetek óta jelen van a magyar-ukrán határon fekvő Beregsurányban, ahol folyamatosan ellátja az ukrán menekülteket. Az alapítványról korábban már írtunk, akkor épp a gyerekek és tinédzserek mentális egészségéért kampányoltak, mivel a koronavírus-járvány őket is komolyan érintette. A MedSpot alapvetően az olyan emberek ellátására jött létre, akik valamiért kimaradnak az egészségügyi rendszerből, vagy nem jutnak hozzá a megfelelő kezelésekhez. Időnként különféle kampányokkal hívják fel a figyelmet egyes, sérülékenyebb csoportokra.

A MedSpot önkéntes orvosai, pszichiáterei, pszichológusai, gondozói most épp a határon segítenek, átlagosan napi 10-12 beteget látnak el, akik közül sokan krónikus vagy akut betegséggel, sebekkel, mások lelki traumával érkeznek. Miközben a csapat azon dolgozik, hogy orvosi ellátást biztosítson a menekülteknek, a lehetőségeikhez mérten gyógyszereket, kötszereket és egyéb kórházi felszereléseket szállítanak Ukrajnába, ahol az egészségügy soha nem látott nehézségekkel néz szembe nap mint nap. A menekülteket teljesen ingyen, minden papír nélkül is ellátják a határon.

„Szív van ebben a történetben”

Már száz fölött van azon önkéntes orvosok száma, akik eddig részt vettek a küldetésben, többen érkeztek külföldről, például Japánból és Hollandiából is. „Nehéz megmondani, jelenleg hány főből álló orvosi csapat segít, nővérekkel, pszichológusokkal kiegészülve az Ukrajnából érkező, ellátásra szoruló embereken Beregsurányban, mert a MedSpot hálózatként, egyfajta mozgalomként működik. Bár a részvétel ebben a segítő munkában önkéntes és kevésbé nagy múltú a szervezetünk, mégis mi tudtuk a legstabilabb ellátást biztosítani a határmentén. Szív van ebben a történetben, és odaadó kollégák munkája, ami egészen ritkaságnak számít” – mondta el az nlc-nek dr. Spányik András, a MedSpot Alapítvány alapítója, az önkéntes orvosi team szakmai vezetője.

Fotó: MedSpot Alapítvány

Hogy milyen lesz egy nap a határon, hány menekült érkezik és milyen problémákkal, nem lehet előre megjósolni. „Minden folyamatosan változik, nincs két ugyanolyan nap, két ugyanolyan hét. Hogy milyen lesz egy napunk, számtalan dologtól függ, például attól, hogy Ukrajna melyik részén milyen háborús cselekmény zajlik, vagy attól, honnan érkeznek nagyobb számban, mennyi időt töltenek el a beregsurányi menekültponton. Ezek mind-mind befolyásolják, milyen lesz a dinamikája az ellátásnak” – sorolja András.

Az önkéntesek nem csak Beregsurányban segítenek, több határmenti településen is jártak már. Beregsurányban, a 18 négyzetméteres mobil rendelőben egy komplett orvosi rendelőnek megfelelő felszerelés található. „Mindig azt mondom, hogy egy átlagos háziorvosi ügyelet felszereltségét már meghaladtuk. Van ultrahangunk például, amelyet a gyártó hazai partnere biztosított számunkra, és most kapunk olyan gépeket is, amelyek bizonyos laborparamétereknek azonnali mérésére alkalmasak.” Mivel sokan a hirtelen menekülés miatt létfontosságú gyógyszereket hagytak hátra, ezért az önkénteseknek szükséges gyógyszereket és recepteket is biztosítaniuk kell.

Fotó: MedSpot Alapítvány

Robbanás, golyó okozta sebek, lelki traumák

És hogy mik a leggyakoribb tünetek a menekült emberek körében? „A légúti fertőzések az elején nagyon gyakoriak voltak, most már szerencsére csökkennek, ahogy a koronavírus-esetek is szinte alig fordulnak már elő. Gyakoriak a pszichiátriai ellátást igénylő esetek a trauma miatt, illetve egyébként is vannak pszichiátriai betegségekkel küzdő páciensek. Gyerekeknél a hasfájás jellegzetes tünet részben a fertőzések, nagyobb részben a pszichés okok miatt – sorolja András, és hozzáteszi: Együttműködünk a Cordelia Alapítvánnyal is, akik a menedékkérőknek és a már nemzetközi védelmet kapott személyeknek nyújtanak pszichológiai, pszichiátriai és szociális segítséget. De az akut pszichiátriai eseteket orvosi csapatunk a helyszínen is tudja kezelni. Súlyos esetekben kórházi kezelés, de kényszerintézkedés is előfordult már többször, de ez nem tömeges jelenség, szorongásoldó gyógyszerek vagy egy későbbi pszichológiai-pszichiátriai ellátás meg szokta oldani a problémát. Az Ukrajnából érkező Ukrán Pszichoanalitikus Egyesület elnökét szintén bevontuk már az ellátásba, ő maga is menekült, de már nálunk önkénteskedik.”

Robbanás okozta repeszsérülésekkel és golyótalálattal is találkoztak az önkéntes orvosok. Volt olyan idős betegük, aki leesett az ágyról egy robbanás következtében, és agyrázkódást szenvedett. Egy idős nő Harkiv városából menekült el, miután egy bombázás során koponyasérülést szenvedett egy bombaszilánktól. De nem csak a testét érte seb: fia Szumi térségében esett el a harcok során. Az orvoscsapat ilyenkor ellátja a sebet, kicseréli a kötést, pszichológusok próbálják megnyugtatni a sérültet.

Spányik András szerint nem is ezek a konkrét, a magyar orvosi ellátásban igencsak ritkaságszámba menő esetek azok, amik igazán megviselik az orvosi csapatot, hanem inkább a traumától megtört emberek kezelése, ami észrevétlenül is másodlagos traumatizációt okozhat az ellátók körében.

„Hazamentem, összepakoltam az életem egy bőröndbe, mintha mindez velem történne” – kiégéshez vezethet a túl sok empátia

A más emberek traumás élményeihez kapcsolódó szekunder tapasztalat minden segítő szakmában előfordul, az egészségügyben különösen az intenzív terápiás dolgozókat érinti, akiknek szinte nap mint nap szembe kell nézniük betegeik elvesztésével, de a katasztrófák, traumák áldozataival való közvetlen munka eredménye is gyakran a másodlagos traumatizáció. „Egészen mániás, felpörgött állapotba tudnak kerülni a kollégák a látottaktól. Ilyenkor a segítő ember nem veszi észre, hogy átlépi a saját határait, ami megküzdési mód is, de egyben túlzott bevonódással is jár. Erre nagyon oda kell figyelni, mert érzelmileg és fizikailag is ki tudja zsigerelni magát az, aki ebben a helyzetben segítőként vesz részt. De sok önkéntesünk számol be arról is, hogy úgy érzik, az élmény az egész életüket megváltoztatja” – mondja az orvos, aki szintén önkéntesen dolgozik.

Fotó: MedSpot Alapítvány

Előfordulnak azért felemelő történetek is. Húsvét előtt alig háromhetes újszülöttel érkezett egy fiatal anyuka Beregsurányba, az ellátó pontra. A Máltai csapat munkatársa jelezte a MedSpot orvosának, hogy a baba folyamatosan sír, a kismama sem tudja megnyugtatni. Az önkéntesek kiderítették, hogy a baba egészséges, de anyukája a friss anyaság és a menekülés okozta pánik miatt néha kétségbeesetten rázogatja, hátha abbahagyja a sírást, ami nem tesz jót a babának. A kisbaba végül elaludt, és az anyuka is megnyugodott, miután a MedSpot egyik önkéntes orvosa és a Máltai segítő megmutatta, hogyan dajkálja, ringassa, éreztesse babájával, hogy már mindketten biztonságban vannak.