nlc.hu
Egészség

Fájdalommentes teszt derítheti ki, miért puffadunk

Fájdalommentes teszt adhat arra választ, miért puffadunk

A panaszok hátterében álló kontaminált bélszindróma akár az ülő életmód miatt vagy poszt-COVID tünetként is kialakulhat.

Évről-évre nő azoknak a betegeknek a száma, akik emésztőrendszeri tünetekre, puffadásra, kellemetlen érzetre panaszkodnak, és a tüneteik mögött nem áll semmilyen szervi elváltozás. A panaszok hátterében álló kór, az úgynevezett kontaminált bélszindróma (SIBO – Small Intestinal Bacterial Overgrowth), mely során a vékonybélben túlszaporodnak a baktériumok. Szerencsére azonban ma már létezik egy egyszerű, fájdalommentes hidrogén kilégzési teszt, mellyel a betegség igazolható – hívta fel rá a figyelmet cikkében a Semmelweis Médiasarok.

Gyomrát fogó férfi.

Fotó: Pixabay

Dr. Papp Veronika, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusa elmondta, vannak olyan kórképek, amelyek hajlamosítanak arra, hogy a vastagbélflóra baktériumai a vékonybélben elszaporodjanak, és kialakuljon ez a mással nem magyarázható, haspuffadással, hasmenéssel járó tünetegyüttes.

Ilyen például egyes emésztőenzimek kiválasztásának csökkenése, néhány krónikus, más szervrendszert is érintő betegség, gyulladásos bélbetegségek és azok szövődményei, korábbi műtét, amely megváltoztatta a gyomor-bélrendszer anatómiáját, illetve az ülő életmód, vagy akár a cukorbetegség következményének is tartható renyhébb gyomor-bélmozgás. De állhat a háttérben az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, gyomorsavcsökkentő gyógyszerek tartós alkalmazása, sőt akár poszt-COVID tünetként is kialakulhat ez az állapot.

A kórkép diagnosztizálására a gasztroenterológusok hidrogén kilégzési tesztet használnak. Ennek kiindulópontjaként a beteg egy laktulóz nevű, nem felszívódó szénhidrátot tartalmazó folyadékot iszik meg.

Az emberi sejtek önmagukban nem termelnek hidrogént, ám ha a normálisnál nagyobb számban vannak jelen baktériumok a vékonybélben, akkor azok lebontják az elfogyasztott laktulózt, aminek következtében hidrogén termelődik. A kilégzési teszt során ezt tudják mérni az orvosok. A mintegy 180 perces vizsgálat alatt 30 percenként kell a speciális eszközbe fújni. Általánosságban 90 perc alatt ér el az elfogyasztott laktulóz a vékonybélből a vastagbélbe. Ha a másfél óra alatt a kilégzett levegő hidrogéntartalma a megengedett határérték (20 ppm) fölé kerül, akkor igazolható a kórkép – magyarázza a gasztronenterológus.

Hozzáteszi:

Egyre többen jelentkeznek ilyen panaszokkal a szakrendeléseken, köztük sok az olyan páciens, akik már átestek számos más vizsgálaton – endoszkópos kivizsgáláson, ételallergia és intolerancia vizsgálatokon – és nem igazolódott semmilyen betegség. Vagyis lehetséges, hogy nem az elfogyasztott ételben kell keresni a hibát, hanem a bélflórában.

Felhívta a figyelmet egyúttal arra is, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott vizsgálatot minden esetben megelőzi egy gasztorenterológiai konzultáció, a szakrendelésre a háziorvostól kapott beutaló szükséges.

A betegség kezelése antibiotikumkúrával kezdődik, a normál baktériumflóra helyreállítása pedig egy ezt követő probiotikumkúrával segíthető. Ezzel párhuzamosan életmódváltással, szénhidrátcsökkentett diétával is hozzájárulhat a beteg a sikeres gyógyuláshoz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top