nlc.hu
Egészség
Az alkoholfogyasztásra vonatkozó ajánlások, iránymutatások

„Ha ma fedeznénk fel az alkoholt, a legsúlyosabb szereket tartalmazó tiltólistára kerülne”

Kanadában drasztikusan csökkentették az arra vonatkozó ajánlást, hogy mennyi alkoholt lehet fogyasztani hetente. Ezekben az irányelvekben van eltérés, ha szétnézünk a világban, ami biztos, az alkohol, mint az egyik legelterjedtebb legális drog, nagyon káros, és valójában az lenne a legbiztonságosabb, ha egyáltalán nem fogyasztanánk belőle, de tény, hogy betiltani nem lehet.

Nemrég Kanadában új ajánlásokat adtak ki az alkoholfogyasztással kapcsolatban, a legújabb irányelvek szerint heti két, alacsony alkoholtartalmú ital fogyasztását javasolják. Az ajánlás szerint 3,5 decis, 5 százalék alkoholtartalmú sör vagy egy másfél decis, 12 százalékos bor felel meg egy egységnyi italnak, és az illetékesek szeretnék, ha az alkoholtartalmú ital csomagolásán többek között az is fel lenne tüntetve, hány egységnyi italnak felel meg a tartalmuk. 

Az új ajánlás változás a korábbi, 2011-es ajánláshoz képest, amely a nők számára heti 10, a férfiak számára heti 15 italt engedélyezett.

A szigorításra azért volt szükség, mert az elmúlt tíz évben számos új eredmény látott napvilágot az alkohol egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban, illetve azt illetően is, hogy az alkoholfogyasztás milyen terhet ró a társadalomra.

Az ajánláshoz kapcsolódó jelentésben hangsúlyozták, hogy már heti három-hat ital is növelheti bizonyos rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát, heti hét italnál magasabb fogyasztás esetén pedig megnő a szívbetegség és a stroke kockázata.

A jelentés szerint Kanadában élő 15 éves és idősebb emberek 40 százaléka heti hat szokásos italnál többet fogyaszt, vagyis jóval meghaladják az ajánlott mértéket, és persze senki nem kötelezhető arra, hogy tartsa magát az irányelvekhez, törvényesen nem vonható felelősségre az, aki többet fogyaszt. És ez nemcsak Kanadában van így, de akkor mégis mi értelme van megfogalmazni ilyen ajánlásokat? 

„A potenciálisan egészségkárosító magatartásokkal kapcsolatosan rengeteg kutatás készül, amelyek azt próbálják felmérni, hogy ezek meddig egészségesek, illetve mikortól  károsak. Ennek megfelelően a nemzeti kormányok, a megfelelő egészségügyi intézmények, illetve a nemzetközi szervezetek igyekeznek tudományos adatokon alapulva olyan ajánlásokat megfogalmazni, ami segít eligazodni az embereknek. Azért is fontos ez, mert az embereknek amúgy nagyon változó, s általában nem a valóságon alapuló elképzelései vannak ezekről a veszélyekről” – nyilatkozta az nlc-nek Dr. Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének professzora, aki hozzátette: 

ha ma fedeznénk fel az alkoholt, akkor egész biztos, hogy rövid időn belül a legsúlyosabb szereket tartalmazó tiltólistára kerülne.

Erre persze nem fog sor kerülni, mert az alkoholfogyasztás több ezer éve szerves része a kultúránknak, olyannyira, hogy ez az első számú drog, de ha betiltása nem is működik, hozhatunk a kereskedelemére és a fogyasztására vonatkozó szabályokat, például, hogy 18 év alattiaknak tilos alkoholt eladni.

Ha ma fedeznénk fel az alkoholt, tiltólistára kerülne

Fotó: Carlos Osorio/Toronto Star via Getty Images

Nem vagyunk egyformák

„Ez persze önmagában nem elég, kellenek az iránymutatások is, ezek ugyanis segítenek, hogy jobban tisztában legyünk azzal, hogy valójában milyen hatásai vannak az alkoholnak. Ez azért is fontos, mert a hiedelmek nagyon gyakoriak, van, aki készpénznek veszi, ha a szomszédja azt mondja, hogy a pálinka jó az egészségre, különösen, ha ez igazolja az ő viselkedését.

Mindeközben az alkohol egy rendkívül ártalmas szer, gyakorlatilag nincs olyan szerv, amire ne hatna károsan.

Persze vannak olyan kutatások, amik például azt állítják, hogy a vörösbor kis mennyiségben egészséges, de az a baj, hogy a kutatási eredményeket sokan félreértelmezik, kiterjesztik olyan alkoholfajtákra is, amelyekre ez nem érvényes. A tömény italok esetében például nincs egészséges mérték, és  alapvetően kimondható, az alkohol már kis mennyiségben is káros” – figyelmeztet a szakértő.

Felmerülhet a kérdés, miért térhet el országonként az ajánlás. A válasz egyszerű, az alkoholfogyasztás mintázata, jellege kultúránként, országonként, sőt, akár egy országon belül is változhat, és ezt mindenképpen figyelembe kell venni a szabályozások, iránymutatások megalkotásakor. „Más számíthat reális célnak mondjuk a skandináv és a mediterrán országokban. Előbbi régióban főként hétvégenként fogyasztanak alkoholt, de akkor nagy mennyiségben, a Földközi-tengernél pedig az étkezési kultúra része, itt gyakori a napi jellegű, de kisebb mennyiségű alkoholfogyasztás. Ez pedig azt jelenti, hogy más kockázatokkal, ártalmakkal kell számolni.”

Az ajánlások és iránymutatások persze nem létezhetnek csak úgy önmagukban, átfogó, egy irányba mutató alkoholpolitika részeként kell megjelenniük.

„Magyarországon sajnos nincs ilyen. Miközben mind a fogyasztást, mind az alkohollal kapcsolatos megbetegedéseket, mind az elhalálozást illetően sajnos az élmezőnyben vagyunk, ami komoly terhet ró a társadalomra, nincsen egy átfogó stratégia, koncepció arra, hogyan kellene megküzdenünk ezzel a komplex problémával. Ez egy olyan terület, amivel úgy tűnik, rendre nem szívesen foglalkoznak az egymást követő kormányok.” Demetrovics Zsolt úgy véli, fontos lenne, ha létrejönne egy különböző szakmákat, különböző területeket összefogó bizottság vagy testület, amely kidolgozna egy stratégiát, meghatározna 10 évre előre célokat  lépéseket, és persze fontos lenne, hogy ehhez biztosítva legyenek a megfelelő források, illetve, hogy koherens stratégia legyen. „Nyilván nehezen lehet összeegyeztetni a prevenciós üzeneteket a pálinka-, sör- vagy borfesztiválok támogatásával.” 

Ha ma fedeznénk fel az alkoholt, tiltólistára kerülne

Fotó: Matt Cardy/Getty Images

Így iszunk mi 

Ahogyan a Euronews írja, a legtöbb nyugati ország alkoholsztenderdje megengedőbb a kanadainál – Franciaország és Ausztrália a heti tíz, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ajánlása heti 14 egység felett tartja egészségügyi kockázatnak a rendszeres alkoholfogyasztást. És mi a helyzet itthon?

A Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központjának tájékoztatója szerint  például felnőtt férfiaknak napi maximum 2 standard ital az ajánlott mennyiség, felnőtt nőknek pedig napi maximum 1 standard ital, ez is legalább heti 2 nap szünettel. Ezen anyag szerint 10 gramm alkoholt tartalmazó ital számít egy standard egységnek, és persze van különbség a különböző italfajták között: egy pohár, vagyis 2,5 dl 5 százalékos sör 1 standard italnak felel meg, borból ez csupán egy deciliter, feltéve ha 12,5 százalékkal számolunk, töményből pedig 40 százalékos alkoholtartalommal számolva 3 cl számít standard italnak.

Hogy pontosan mennyit iszunk, azt Demetrovics Zsolt szerint, bár becslések rendelkezésre állnak, nem könnyű megmondani. Magyarországon az alkoholfogyasztással kapcsolatban különösen sok olyan elem van, ami csak becsülhető, például a házilag készült pálinka és bor miatt, hiszen ezek nem jelennek meg a kereskedelmi forgalomban.

Azért vannak adatok, amik nyújtanak némi támaszt:

  • a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2021. május 19-én megjelent tanulmányából az derült ki, hogy Magyarországon 11,3 liter a lakosság átlagos alkoholfogyasztása, férfiak körében 11,8 liter, nőknél pedig 5,4 liter, illetve a lakosság egyharmada legalább havi egyszer fogyaszt nagy mennyiségű alkoholt rövid idő alatt
  • A 2019-es Országos Lakossági vizsgálat Addiktológiai Problémákról (OLAAP) felmérés szerint a kutatást megelőző 12 hónapban a magyarországi 18–64 éves népesség 70,4 százaléka (±2,5) fogyasztott alkoholt, azaz az előző évre vonatkozó absztinenciaarány a felnőttek körében 30 százalék körül van. Aktuálisan, azaz az előző hónapban a felnőtt népesség körülbelül fele (a mérés hibahatárát figyelembe véve 49,3–54,7 százaléka), legalább heti rendszerességgel pedig körülbelül minden negyedik (24,1% (±2,3)) felnőtt ivott. A napi ivók aránya 3,8–6,2% közöttire becsülhető. Ami a nemek szerinti értékeket illeti, a férfiak nem csak nagyobb arányban fogyasztanak alkoholt, az ivási gyakoriság tekintetében kifejezetten erős szignifikáns kapcsolat figyelhető meg. a nőkhöz képest a legalább heti rendszerességű ivás több mint négyszer, a napi rendszerességű ivás pedig mintegy tizennégyszer gyakrabban fordul elő a férfiak körében
Alkoholfogyasztók aránya Magyarországon 2019-ben

Alkoholfogyasztók aránya egy 2019-es felmérés szerint (Fotó: nlc illusztráció)

  • Nagyobb időtartamot nézve, az elmúlt közel 20 évben zajló tendenciát vizsgálva a 18-53 éves népességben a legtöbb mutató kedvező irányban mozdult el. 2001 és 2019 között 95%-os megbízhatósággal csökkent az alkoholfogyasztás és a lerészegedés éves prevalencia-értéke (előfordulási gyakorisága), azaz 2019-ben kevesebben ittak, s kevesebben rúgtak be a közelmúltban, mint 18 évvel korábban. Kétharmados biztonsággal csökkenést tapasztaltunk az aktuális ivás, valamint a heti rendszerességű alkoholfogyasztás vonatkozásában is. Ami pedig a nemzetközi kontextust illeti, hogy az éves prevalencia-értékek alapján az elmúlt másfél-két évtizedben a magyarországi felnőtt népesség mindvégig nagyobb érintettsége mellett a hazai alkoholfogyasztás időbeli alakulása leképezte az európai változásokat 

Ugyan a szakértő szerint a populációs kutatások informatívabbak, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is rendelkezik adatokkal, ezek szerint míg 2009-ben a teljes lakosság 4,6 százaléka számított nagyivónak, és 15,1 százalékuk volt mértékletes alkoholfogyasztó, addig 2019-re már a magyarok 5,2 százaléka ragadta magához a poharat túlzott mértékben, és 20,2 százalékuk számított mértékletes alkoholfogyasztónak. A KSH közlése szerint a nagyivás a felnőtt férfiak minden korosztályát hasonló mértékben érinti: a 18–34 évesek 9, a 35–64 évesek, illetve a 65 évesek és annál idősebbek esetében 10-10% a nagyivók aránya. A nők körében a korcsoportok közötti legnagyobb különbség nem a nagyivók, hanem az absztinensek arányában mutatkozott: míg a 18–34 év közöttiek 27, addig 65 évesnél idősebbek 53%-a egyáltalán nem fogyasztott alkoholt. Alkoholfogyasztás tekintetében sem a férfiaknál, sem a nőknél nem mutatkoznak markáns különbségek a régiók között.

A KSH adataihoz segítségképpen eláruljuk, hogy az adatsorban nagyivónak számítanak azok a nők, akik a kérdezést megelőző héten összesen több mint 7, illetve azok a férfiak, akik több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak. Egy ital/alkoholegység 1 korsó sörnek, 2 dl bornak vagy 5 cl röviditalnak felel meg, azaz 1 dl sör 0,2 italnak, 1 dl bor 0,5 italnak és 1 cl rövidital 0,2 italnak számít. Hozzátették, nagyivónak nevezzük azokat is, akik egy-egy alkalommal 6 vagy több italt fogyasztanak, mértékletes alkoholfogyasztó pedig az, aki legalább hetente iszik, de nem nagyivó, és alkoholt ritkán fogyasztónak számít az, aki hetinél ritkább gyakorisággal iszik.

Hozzá kell tenni, ezek ugye 2019-es adatok, vagyis még a világjárvány előttről származnak, miközben 2020-ban, a járvány megjelenése okozta több hónapos bezártság miatt a súlyos alkoholizmus is egyre nagyobb méreteket ölt itthon. És más aggasztó – ha fogalmazhatunk így – trendek is vannak, Demetrovics Zsolt szerint egyrészt megfigyelhető, hogy az úgynevezett hagyományos italok mellett megjelentek azok az édesített, fogalmazzunk úgy, buliitalok, amikkel főként a fiatalabb korosztályt, illetve a nőket akarják megszólítani a gyártók. Részben ez is hozzájárulhat, hogy zárul az olló a fiúk és a lányok alkoholfogyasztása között.

„Problémát jelenthet az is, hogy olyan mítoszokat, hiedelmeket erősítünk, amelyek fokozhatják az alkoholfogyasztást. Ilyen például, hogy hogy a magyar egy pálinkafogyasztó kultúra lenne. Ellenkezőleg, a tömény italok használata a II. világháború után, orosz hatásra kezdett el terjedni, és ugyan a pálinkafőzésnek a világháború előtt is volt hagyománya, Magyarországon a bor volt a domináns. Ráadásul az alkoholfogyasztás összekapcsolása a férfiassággal is szerencsétlen üzenet. De az sem volt éppen annyira elterjedt, amit annyira szívesen emlegetnek, miszerint a gazda korán reggel bedobott egy pohárkával, majd ment a dolgára, és este is így zárta napot, és nem is férfi az, aki nem bírja alkoholt. Fontos lenne ezekkel tévhitekkel is kezdeni valamit” – tette hozzá. 

Ennek rossz vége lesz

A túlzott alkoholfogyasztásnak rövid távú és hosszú távú káros hatásai is vannak, utóbbiak közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, a májbetegségek, a hasnyálmirigy-gyulladás, a gyomornyálkahártya gyulladása, a reflux-betegség, és ahogyan a kanadai jelentésben is figyelmeztetnek, számos daganatos betegség kialakulásának kockázatát növeli, többek között a gyomorrák, a májrák, a szájüregi daganatok és az emlődaganatok kialakulásában is közrejátszhat.

És ki számít alkoholistának vagy alkoholbetegnek? A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint az alkoholbetegek esetében az alkoholfogyasztás immár szenvedélybetegséggé súlyosbodik, és kialakul az alkoholtól való függőség, ami káros hatással van az emberi kapcsolatok, a munkahely, a család és – lásd az előbbieket – az érintett saját egészsége is. És sajnos sokan vannak, akik észre sem veszik, hogy kezdenek belecsúszni ebbe a kategóriába.

Ha ma fedeznénk fel az alkoholt, tiltólistára kerülne

Fotó: Matt Cardy/Getty Images

Horváth Zsolt, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa fogalmazott úgy korábban, hogy problémás alkoholhasználatot egy olyan skálaként kell elképzelni, aminek egyik végén absztinensek és enyhe fogyasztók, másik végén a kockázatos fogyasztók és az alkoholhasználati zavarral küzdők vannak. És itt vissza is kanyarodhatunk az ajánlásokra, az ő megfogalmazása szerint ugyanis kockázatos fogyasztók azok, akik az ajánlásoknál több alkoholt isznak, de még nem feltétlenül tapasztalnak negatív pszichés és szociális következményeket az alkoholfogyasztásuk miatt. 

Persze nem kizárólag mennyiségi oldalról lehet megközelíteni ezt a kérdést. „Nem csak az az alkoholista, akinek bokáig ér a mája, és látványosan issza magát halálra. Ha hazafelé menet bemegyek mindennap a boltba, hogy vásároljak magamnak két-három üveg sört, bizony már az is alkoholprobléma” – nyilatkozott problémás alkoholfogyasztásról korábban Zacher Gábor toxikológus.

A függőségeket kutató Máté Gábor pedig a következőket mondta ezzel kapcsolatban: „Az egészséges fogyasztás az, amikor nem azért iszol, hogy megnyugodj, hogy elnyomj érzéseket, hogy elveszítsd a tudatodat. Ha időnként az ember azt mondja, iszom egy pohár bort, azzal magában nincs baj. De ha az ember rendszeresen stresszoldásra, az érzelmei elnyomására használja ahelyett, hogy szembenézne azzal, amit érez, ami a belső zaklatottságát okozza, az már probléma.”

És mi a helyzet az alkoholfogyasztással összefüggő halálozással? Ezt sem könnyű megválaszolni, mint az Átlátszó emeli ki a cikkében, az alkohollal kapcsolatos halálozásra nem létezik nemzetközi definíció, országonként és statisztikánként eltérő lehet, ezért az összehasonlítása is nehéz. Ők többek között az OECD 2020 év végén összesített adatbázisára hivatkoznak, ezek szerint az alkoholfogyasztáshoz köthető korai halálozás terén Magyarország az első 10 ország között helyezkedik el, az EU-s átlagnál jóval magasabb értékekkel. 100 ezer főre normalizálva 36,77 főt ér korai halál valamilyen alkoholfogyasztáshoz köthető betegség miatt hazánkban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.