Kétszer magasabb a szívroham utáni halál kockázata a nőknél

Az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology – ESC) nemrég megrendezett kongresszusán esett szó egy új kutatásról, amely szerint a nők több mint kétszer nagyobb valószínűséggel halnak meg szívroham után, mint a férfiak. Pontosabban az eredmények azt mutatják, hogy a szívrohamot szenvedett nők 11,8 százaléka meghal 30 napon belül, addig ez az arány a férfiaknál csak 4,6 százalék. Ez a különbség akkor sem tűnik el, ha a nemen kívül egyéb tényezőket is figyelembe vesznek.

„Legyen szó bármilyen korosztályról, a szívinfarktuson átesett nőknél nagyobb a kockázata a rossz prognózisnak. Ezeknek a nőknek az infarktust követően rendszeres kontrollra van szükségük, valamint rehabilitációra kell küldeni őket” – nyilatkozta a tanulmány szerzője, dr. Mariana Martinho, a portugáliai Almada Garcia de Orta Kórház munkatársa, aki szerint

Ugyan a fenti megállapítás sokaknak megdöbbentő lehet, valójában nem annyira meglepő, hogy erre az eredményre jutottak a szakemberek, hiszen több kutatás is igazolta már, hogyha szív- és érrendszeri betegségekről van szó, akkor a nemek nem egyenlőek. Ezt maga Martinho is kiemelte. „Ezek az eredmények is igazolták, hogy jobban fel kell hívni a figyelmet a szívbetegségek kockázataira a nők esetében. További kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy miért van nemek közötti különbség a szívinfarktus utáni prognózisban, hogy a különbséget meg lehessen szüntetni”.

Az ötödik életjel

Bár Martinho nyilatkozatában azt mondta, hogy minden korosztály érintett, azért van egy kis eltérés, a menopauza után a nőknek mind rövid, mind hosszú távon rosszabbak voltak a túlélési esélyei, mint a velük megegyező korú férfiaknak, a menopauza előtt álló nőknél viszont csak hosszú távon volt kimutatható ez a különbség. Hozzátette, ezen a téren is további kutatásokra van szükség, hogy felfedjék a háttérben rejlő okokat.

Persze feltételezések már vannak, van szakértő, aki szerint azért nőhet a kockázat idővel, mert a nők véredényei sérülékenyebbé válnak, mert megvastagodnak és megkeményednek, van, aki szerint pedig ehhez az is hozzájárulhat, hogy a menopauza után a nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve a metabolikus szindrómát illetően, utóbbi tünetei közé tartozik többek között hasi elhízás, magas trigliceridszint, a magas vérnyomás és magas vércukorszint.

A női testben zajló hormonális változások más szempontból is fontosak lehetnek, nemrég publikáltak egy másik kutatást, mégpedig arról, hogy azoknak, akiknek az átlagosnál rövidebb vagy hosszabb a menstruációs ciklusa, azoknál magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, és ami az arányokat illeti, az átlagos ciklusú nők 2,5 százalékánál alakult ki szív- és érrendszeri betegség, míg a rendszertelen ciklussal rendelkezőknek 3,4 százalékánál.

Fotó: Matthew Horwood/Getty Images

Dr. Stephanie Faubion, a Mayo Clinic Női Egészségügyi Központjának igazgatója és az Észak-Amerikai Menopauza Társaság orvosi igazgatója kiemelte, még nem tudják pontosan, mi erre a magyarázat, de tény, hogy a menstruáció sokat elárul egy nő egészségéről, ez az ötödik életjel, és ezt mindig szem előtt kellene tartani, vagyis ha például valakinek rendszertelen a menzesze, azt mindenképpen ki kell vizsgálni. 

Érdekes az a kutatás is, amely  szerint a szívbetegségek megelőzésénél is másként kezelik a nemeket, míg a nőknek főként azt tanácsolják, hogy váltsanak életmódot, addig férfiaknak lipidcsökkentő gyógyszereket írnak fel. „A tanácsok közötti eltérés egyik lehetséges gyökere az a tévhit, hogy a nőknél kisebb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint a férfiaknál. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy nagyobb tudatosságra van szükség az egészségügyi szakemberek körében annak biztosítása érdekében, hogy mind a nőket, mind a férfiakat a legfrissebb információkkal tudjuk ellátni a szív egészségének megőrzésével kapcsolatban” – nyilatkozta Dr. Prima Wulandari, a tanulmány egyik szerzője. 

Meg kell jegyezni, hogy a kockázati tényezőkben – ahogyan azt a menopauzával és a menstruációval kapcsolatos megfigyelések is mutatják – vannak olyanok, amelyekben a nemek nem osztoznak. Mint ismert, a depresszió és a szorongás ugyanis összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségekkel, és azok a problémák, amelyek erre hatással vannak – lásd munkanélküliség, elszegényedés, özvegység – gyakoribbak a nőknél. Vagy vegyük a családon belüli, párkapcsolati erőszakot, hiszen a a bántalmazás legfontosabb közvetlen hatása a krónikus stressz, amelynek szintén beláthatatlan következményei vannak, és persze a sort lehetne tovább folytatni.

„Bár egyes kockázati tényezők hasonlóak a nők és a férfiak esetében, a nők esetében nagyobb valószínűséggel fordulnak elő kulturális, politikai vagy társadalmi, gazdasági tényezőkből adódó egészségügyi egyenlőtlenségek. Például egyes társadalmi vagy vallási normák – például a sportban és vagy egyéb fizikai tevékenységekben való részvétel korlátozása – hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez a nők körében” – hívta fel a figyelmet Bairey Merz, a Cedars-Sinai Kórház munkatársa. 

De miért? 

Két évvel ezelőtt, 2021-ben a Lancet folyóiratban jelent meg egy összefoglaló tanulmány, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek milyen mértékben és hogyan sújtják a nőket, illetve ajánlásokat tegyenek arra, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy 2030-ra enyhüljön az a globális teher, amit ez a probléma jelent. Meglátásuk szerint a nők továbbra is alulreprezentáltak a kardiovaszkuláris klinikai vizsgálatok többségénél, páciensként pedig az aluldiagnosztizáltsággal és az alulkezeltséggel szembesülhetnek, és ezen nem segít, hogy jelenleg nincs kialakult globális politika a nők szív- és érrendszeri betegségeinek megelőzésének és kezelésének koordinálására.

Vannak, akik szerint, mint minden területen, ahol felmerül, hogy nincsenek megfelelően kezelve mindenkinek az érdekei, az igényei, az orvoslás terén is segítene, ha más lenne a nemek aránya a szakemberek között. Mert ugyan globálisan az egészségügyben dolgozók mintegy 70 százaléka nő, de a legtöbb országban továbbra is a férfiak alkotják az orvostársdalom többségét. Miközben a tapasztalatok azt mutatják, lennének előnyei annak, ha több lenne a nő köztük, egyrészt a női orvosok több empátiát mutatnak, és nagyobb valószínűséggel foglalkoznak a mentális egészséggel kapcsolatos problémákkal, mint férfi kollégáik.

Fotó: Pascal Bachelet/BSIP/Universal Images Group via Getty Images

Sok női beteg is jobban szereti, ha női orvosok kezelik, és egy kanadai kutatás még azt is kimutatta, hogy a női betegeknek jobbak a kilátásaik, ha női orvos kezeli őket. Az eredmények alapján a férfi sebészek által kezelt női betegeknél 1,15-ször nagyobb valószínűséggel fordultak elő komolyabb komplikációk a vizsgálatot követő 30 napban, mint a női sebészek által kezelt női betegeknél, míg a férfi pácienseknél nem okozott ilyen eltérést az, hogy milyen nemű volt az orvosuk, és míg azoknak a nőknek 1,4 százaléka halt meg, akiken férfi orvos végzett szív- és mellkas-sebészeti műtétet, addig a női sebész által végzett műtét esetén ez az arány kevesebb, mint 1 százalék volt, az agy- és érsebészeti beavatkozások esetében míg a férfiak által műtött nők 1,2 százaléka hunyt el, ez az arány a 0,9 százalék volt a női sebészeknél.

A tanulmány készítői kiemelték, természetesen mind a férfiak, mind a nők értik a szakmájukat, nagyon sok kiváló férfi sebész van, viszont tény, hogy az orvos-beteg kapcsolat nem olyan erős, ha eltérő nemű a páciens és aki kezeli, ezenkívül a korábbi kutatások arra utalnak, hogy a női betegek tüneteinek súlyosságát nem veszik elég komolyan az orvosok, különösen akkor, ha férfiak, és vélhetően a sebészek is „tudatalatti, mélyen gyökerező előítéletek, sztereotípiák és attitűdök alapján cselekszenek”.

Ami az aluldiagnosztizáltságot illeti, sokan bíznak abban, hogy a mesterséges intelligencia is javít majd a helyzeten. Az Edinburgh Egyetemen már dolgoznak is egy olyan algoritmussal, ami állítólag minden eddiginél pontosabban és gyorsabban diagnosztizálja a nők szívinfarktusát.

 „Ez egy hatalmas előrelépés, amely azt ígéri, hogy mindenki számára egyenlő feltételeket biztosít a szívroham diagnosztizálása és kezelése terén. Tudjuk, hogy a nők nagyobb valószínűséggel kapnak téves diagnózist, de a mesterséges intelligencia erejét kihasználva ez a csapat olyan megoldást kínálhat, amely segíthet abban, hogy ez a probléma a múlté legyen” – nyilatkozta James Leipe, az egyetem egyik munkatársa. 

Hozzá kell tenni, a mesterséges intelligencia sajnos megörökölte a régi idők előítéleteit, hiszen sokszor támaszkodnak olyan adatokra, olyan kutatásokra, amelyek olyan korszakban születtek, amikor a nők még láthatatlanok voltak. Mások szerint pedig sajnos a női egészség még mindig nem elég szexi ahhoz, hogy kellően sok hasonló projekt induljon.