Bele lehet halni, ha valaki lejárt ételt fogyaszt?

Egy szerdai hír szerint egy harkányi férfi életét vesztette, miután állítólag leértékelt ételt vásárolt a munkahelyén. A férfi biztonsági őrként dolgozott egy siklósi üzletben, innen vitte haza az árut, amit a testvérével együtt elfogyasztottak. Az eset után mindketten rosszul lettek és kórházba kerültek, vélhetően az elfogyasztott ételtől, hogy ez pontosan mi volt, azt nem lehet tudni. A férfi hétfő reggel azonban elhunyt, testvérét az intenzív osztályon kezelik, ő nincs életveszélyes állapotban.

Az Új Harkányi Hírek megkereste az érintett üzletet a történtekkel kapcsolatban, akik nem tudtak részleteket közölni. Annyit azonban elmondtak, hogy az általuk forgalmazott termékek megfelelnek a szigorú minőségbiztosítási előírásainknak. Ez az árcsökkentett termékeikre is vonatkozik, a jogszabálynak megfelelően nem forgalmaznak olyan terméket, aminek lejárt a minőségbiztosítási vagy fogyaszthatósági ideje.

Bele lehet halni a romlott étel fogyasztásába?

Bár a konkrét esetben nagyon sok a kérdőjel, adja magát a kérdés: tényleg halálhoz vezethet, ha valaki romlott ételt fogyaszt? A rövid válasz: igen és nem. A hosszabb ennél azért bonyolultabb. A baktériumok és vírusok okozta ételmérgezések gyakoribbak, mint azt az ember gondolná. A Nébih adatai szerint

A legtöbb ilyen esetet tehát saját magunknak okozzuk a tudatlansággal és az alapvető szabályok figyelmen kívül hagyásával. Pedig ezek megelőzhetők lennének, ha a szállításra, tárolásra, feldolgozásra, valamint a megfelelő konyhai higiéniára picivel több figyelmet fordítanánk, és a sütés-főzést is nagyobb gonddal végeznénk.

Fotó: Getty Images

A Nébih szerint ezekre érdemes figyelni a mindennapokban:

• Ha valaki beteg, ne készítsen ételt.
• Az alapos kézmosás a főzés első számú szabálya.
• Tartsuk tisztán a konyhát, és a konyhai eszközöket.
• Megbízható helyen vásároljunk.
• A nyers húst, baromfit tároljunk és kezeljük külön a többi nyersanyagtól.
• A zöldséget, gyümölcsöt csak alapos mosás után használjuk fel.
• A romlandó élelmiszert, ételt mielőbb tegyük a hűtőbe.
• A maradék ételt forraljuk át fogyasztás előtt.
• Ne étkezzünk láthatóan elhanyagolt higiéniájú helyen.
• A nyers tojást tartalmazó ételek, félig nyers húsok veszélyesek lehetnek. Figyeljünk ezekre!
• Ne fogyasszuk el az ételt, ha állott, romlott vagy szokatlan ízű.

Ez sem garancia semmire, de nagyobb eséllyel kerülhetjük el a későbbi problémákat.

A kolbász és a hirtelen halál

Nem túlzás azt állítani, hogy a baktériumok okozta ételmérgezések közül a legveszélyesebb a botulizmus. Az esetek döntő többségét a házi disznóvágás során vétett hőkezelési problémák okozzák, ezért is kapta a kolbászmérgezés ragadványnevet, hiszen elsősorban a kolbász, hurka és disznósajt lehet a kiváltója. A gondot a Clostridium botulinum okozza, ami méreganyagot termel, és a feldolgozás során a nyers húsra kerülhet. Ha a hőkezelés nem megfelelő, a kórokozó elszaporodik, és a bélfalon át a vérbe jutva okoz galibát. A legijesztőbb, hogy már 1 milligramm is az ember életébe kerülhet!

Fotó: Getty Images

A tünetek jellemzően 12-36 órára jelentkeznek a megfertőződéstől számítva, és a szokásos ételmérgezéses ismerősök mellett – hasi görcsök, hasmenés, hányinger, hányás – az idegbénulás sem ritka, ami a légzés és szívműködés leállásához vezet, ha valaki nem kap orvosi segítséget. Abban az esetben, ha felmerül a botulizmus gyanúja, azonnal ajánlott szakemberhez fordulni, ugyanis létezik ellenszérum, aki ezt elmulasztja, annak a halálos végkimenetellel is számolnia kell. A Nébih is arra figyelmeztet, hogy minden perc számít a betegség lefolyásában.

Óvakodj a nyers hústól!

A nyers húsok okozta problémák szintén gyakoriak az ételmérgezéses esetekben. A kampilobakteriózis tipikusan ilyen, többnyire a baromfi húsból készült, nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt ételek, illetve a nyers baromfi által szennyezett ételek jelentenek veszélyt. A Campylobacter fajok okozta betegség lappangási ideje átlagosan 2-5 nap, és szerencsés esetben tünetmentesen lezajlik. Ha mégsem, hasi fájdalom és erős hányinger kísérheti – hányás nem jellemző –, ezért a vakbél- és hashártyagyulladás gyanúját is keltheti. Szövődményei lehetnek az ízületi és idegrendszeri problémák, és akár tíz napon át is gyötörheti az embert. A legnagyobb veszélynek a gyerekek és a legyengült idősek vannak kitéve, rájuk nézve könnyen súlyos következményei lehetnek a fertőzött hús elfogyasztásának.

A trichinellózist, mint a sertéshús és vaddisznóhús veszélyét szintén érdemes megemlíteni, ezt egy szabad szemmel nem látható parányi fonalféreg okozza. A lárvák a fertőzött húsról a véráramba jutva az egész testben elszaporodhatnak, speciális tüneteket előidézve. Ilyen a magas láz, az izom- és ízületi fájdalmak, szemhéjduzzanat, nehézlégzés, de például az idegrendszeri tünetek is. Súlyos betegségről beszélünk, ami kezelés nélkül emberi életet követelhet, de szerencsére nagyon ritka, és megfelelő higiénia, valamint sütés-főzés mellett elkerülhető.

Érdemes egy vágódeszkát kinevezni a húselőkészítésre, kizárólagos használatra, ha korábban még nem tetted.

Ezt olvastad már?

„Csak vágd le róla a penészt!” – Tényleg ehetők a penészedésnek indult ételek?

Ez is érdekelhet Megnézem

Az E.coli csak a lehetőségre vár

Az E.coli baktériumot aligha kell bemutatni, az egyik leggyakoribb oka az ételmérgezéseknek. A rossz hőkezelésű húsok, a helytelenül pasztőrözött tejtermékek, a rosszul érlelt szalámik ugyanúgy melegágyai a kórokozónak, mint bármilyen zöldség vagy gyümölcs. Tehát ismét hangsúlyozzuk, a higiéniát nem lehet eléggé komolyan venni!

Az E.coli törzsek közül nem mind veszélyes, de vannak olyanok, amik méreganyagokat termelnek, és bélrendszeri gyulladást idéznek elő, amire a vizes, esetenként véres hasmenés, hányinger, hányás és láz jellemző. A fertőzés spontán gyógyul nagyjából egy hét alatt, de szélsőséges (és ritka) esetekben vastagbélgyulladást, ún. trombotikus trombocytopéniás purpurát (TTP), vagy vesekárosodást, azaz hemolitikus urémiás szindrómát (HUS) is okozhat.

A fogyaszthatóság határidejét komolyan kell venni (Fotó: Getty Images)

Hogy gyorsabb legyen a felépülés, a só- és folyadékveszteség az, amit pótolni kell, ha pedig felmerül a kiszáradás gyanúja, abban az esetben kórházi ellátásra is szükség lehet. Hozzátesszük, hogy a kiszáradás okozhat halált, de messzemenő következtetést az E.coli és a tragikus végkimenetel között nem szabad levonni, hiszen rengeteg a változó tényező.

Ha nyár, akkor szalmonellaveszély

Nemcsak a nyári időszakban lehet szalmonellával megfertőződni, de tény, hogy ilyenkor sokkal könnyebben szaporodik a baktérium. Itt a higiénián és a hőkezelésen van ismét a hangsúly, ha ezekre figyelünk, kivédhető a fertőzés.

A tojás és a húsok azok, amik veszélyforrások, még ha alaposan meg is főztük-sütöttük őket, fontos, hogy minél hamarabb lehűtsük a belőlük készült ételt, és aztán hűtőbe tegyük. A szalmonellafertőzés jellemző tünetei közé tartozik a hasmenés, hányás, a magas láz és a levertségérzés, de egyértelműen csak laborvizsgálat tudja kideríteni, hogy tényleg ez okozza-e a problémát.

via és via