A klímaváltozás hatása a fejfájásos és migrénes panaszokra

Mintha az idei tavasz különösen bolondos lett volna, és az ismerősök körében végzett – nyilvánvalóan reprezentatívnak nem annyira mondható – felmérés szerint ez sokakat nagyon megvisel – fáradtság, fejfájás, szédülés szerepelt a leggyakoribb panaszok között. Az, hogy az időjárás befolyásolja, hogy érezzük magunkat, az nyilván senkinek sem újdonság, nem véletlenül vannak az orvosmeteorológiai jelentések a különböző időjárással foglalkozó oldalakon, alkalmazásokban, így már a nap elején tudjuk, hogy mire készüljünk. Csak hogy egy példát mondjunk, egyes becslések szerint az időjárási változások a migrénes epizódok mintegy 20 százalékában szerepet játszanak.

Ha nem csak rövid távon gondolkozunk, akkor felmerülhet a kérdés, hogy vajon a klímaváltozásnak lesz-e valami hatása, hiszen a szakértők szerint ennek velejárója a szélsőséges, rendkívüli időjárási események számának növekedése, azok pedig igencsak megviselhetik sokak szervezetét. Mint mi is írtunk róla korábban, a klímaváltozás hatásai nagyon sokrétűek, szó szerint a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg, hogy mivel jár a globális átlaghőmérséklet növekedése, az, hogy megszaporodtak a rendkívüli időjárási események.

– olvasható az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 2018-as Egészség és éghajlatváltozás című különjelentésében. Az világszervezet ennek megfelelően egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az éghajlatváltozást.

A Másfélfok oldalán nemrég jelent meg egy cikk arról, hogy a klímaváltozás miatt súlyosbodhatnak a különböző neurológiai betegségben, demenciában vagy például migrénes fejfájásban szenvedő betegek tünetei. A migrén gyakorisága a lakosságban így is elég magas, az átlagnépességben 12 százalék az előfordulási arány, igaz, csak kis részük az, aki orvosi segítségre szorul. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019-es adatfelvételének eredményei alapján csak az orvos által megállapított krónikus migrén a megelőző évben a betegek 4,4 százalékában fordult elő. Ha számokat nézzük, nyilván azt is figyelembe kell venni, hogy az emberek egészségtudatosabbak, az is növelheti a diagnózisok számát, hiszen többen vannak, akik orvoshoz fordulnak.

A korábbi Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint tíz év alatt (2004–2013 között) az ellátásokat nyilvántartó rendszerben 1 379 890 beteget vizsgáltak/kezeltek fejfájásra vonatkozó kórismékkel. Az esetek 11 százalékában lett migrén a diagnózis, 27 százalékában más, úgynevezett önálló fejfájás betegségek okozták a panaszokat (melyeknél idegrendszeri működészavarról lehet szó nem pedig szerkezeti károsodásról) és az esetek 62 százalékában csak a „fejfájás” mint tünet került jelölésre kórismeként.

„Ez utóbbit Jolly Jokerként lehet ráhúzni erre a kategóriára, ami azért kedvezőtlen, mert így a tünet háttere az egészségügyi statisztikák számára láthatatlan marad” – nyilatkozta dr. Bozsik György, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika főorvosa az nlc-nek.

Fájhat a fejünk a klímaváltozás miatt (Fotó: getty images)

De mi is pontosan a migrén? A migrén egy része a fejfájásoknak, ezen belül is önálló fejfájásoknak. Ide tartozik még a tenziós jellegű és a cluster (ejtsd: klaszter) fejfájás, illetve néhány ritkább típus. Az ún. önálló/primér fejfájások mellett tüneti/szekunder fejfájásokról beszélünk akkor, ha van fejfájást okozó testi károsodás (pl. koponya és nyaki traumák, agyi erek betegségei, agyvíz-keringészavarok, agydaganat, a szervezet belső környezetének változásai, szemek, fülek, orr, fogak, rágóízületek betegségei, illetve arcidegzsába.

„Emellett a következő négy feltételből legalább kettőnek kell teljesülnie a kórisme igazolásához: 1. féloldali fejfájás, 2. lüktető jellegű, 3 intenzitását tekintve erős, 4. szokásos napi rutin tevékenység/ fizikai aktivitás rontja a panaszt. Végezetül még két feltételből legalább egy teljesül: émelygés és/vagy hányás, illetve fény és/vagy hangkerülés kíséri a fenti tüneteket. A migrénesek gyakran számolnak be arról, hogy besötétített szobában, ágyban fekve kísérlik átvészelni a kritikus órákat” – egészítette ki a fentieket dr. Bozsik György.

Hozzátette, a migrénesek mintegy 25-30 százalékánál lehet előjele is annak, hogy érkezik a fejfájásroham. Ezek az úgynevezett „migrénes aura” jelenségek, amelyek átmeneti idegrendszeri működészavarra utalnak és leggyakrabban látászavart okoznak. Villogó pontok, cikk-cakk vonalak, látótér egy részének elsötétülése fél-egy óráig tarthat. Ezután rögtön, vagy kis szünettel alakulnak ki a fejfájásnak korábban leírt tünetei. Előfordul, hogy nem minden alkalommal, hanem csak a fejfájások egy részében figyelhetők meg.

Mint olyan sok egészségügyi problémánál, a migrénnel is megfigyelhető családon belüli halmozódás. Több gén által meghatározottan öröklődhet a migrénes hajlam, és mint elmondta, ha egyik szülő migrénes, akkor az utódnak körülbelül kétszeres az esélye az átlaghoz képest, hogy az élete folyamán migrénes panaszokkal küzd majd, aurás migrén esetében pedig négyszeres is lehet ennek a valószínűsége.

Ami pedig magát a rohamot kiváltó tényezőket illeti, sajnos van miből válogatni, a stressz, az alváshiány, az erős napfény, erős illatok, bizonyos ételek és italok, gyógyszerek, valamint a hormonális változások is provokálhatnak fejfájást. Utóbbi lehet részben a magyarázat arra, hogy a nők körében miért magasabb a migrénesek száma, egészen pontosan a migrénesek közt háromszor több a nő, mint a férfi. Ez az arány a serdülőkorral alakul ki.

A jó hír az, hogy várandósság alatt (a terhesség 2,3 trimeszterében/harmadában) a migrénes fejfájások el szoktak maradni. Ez a hormonszintek megváltozott ingadozásainak tudható be. Bár nem annyira jó hír, hogy csak akkor, de megnyugtató megfigyelés az, miszerint a klimax után is el szoktak maradni a migrénes fejfájások.

Dr. Bozsik György kihangsúlyozta, az egyéni érzékenységek különbözőek lehetnek, így nem biztos, hogy aki migrénre hajlamos, annak pont az időjárás miatt lesznek panaszai, az nem jár együtt kéz a kézben a frontérzékenységgel, ahogyan azok, akiket megvisel az időjárás változása, sem feltétlenül biztos, hogy fejfájással fognak erre reagálni, lehet, hogy egyszerűen csak dekoncentráltak lesznek.

Ez fájni fog

És visszatérve a klímaváltozáshoz, a migrénes és más típusú fejfájások és az időjárás kapcsolata egy olyan terület, ami további kutatásokat igényel, de – ahogyan a Másfélfok írja – egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet-ingadozás és a légszennyezettség – a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a 2.5 mikron méretű vagy annál kisebb finomszemcsés szálló por (PM2.5) – együttesen súlyosbítják a migrén, és számos más betegségek kockázatát is.

A Neurology folyóiratban 2022 novemberében jelent meg egy olyan tanulmány, amiben számos az éghajlatváltozásról, a szennyező anyagokról, a hőmérsékleti szélsőségekről és a neurológiai betegségekről szóló kutatást vetettek össze, és arra a következtetésre jutottak, hogy a szélsőséges hőmérséklet és a változékonyság egyaránt összefügg a sztrók (stroke: agyi érkatasztrófa) előfordulásával és súlyosságával, a migrénes fejfájással, a demenciában szenvedő betegek kórházi kezelésével és a szklerózis multiplex fellángolásával.

A szerzők kiemelték, hogy nincs egyetlen kockázati tényező, az időseket általában jobban érintik a hőség okozta hatások, részben az életkoruk, kísérő betegségeik miatt, de sok esetben azért, mert egyedül élnek, kevesebb figyelem jut rájuk és nem fogyasztanak elég folyadékot, táplálékot. Egy 2020-as tanulmányban is figyelmeztetnek arra, hogy az egyre gyakrabban előforduló extrém hőség hatására bekövetkező hőguta tünetei közé tartozik többek között az erős fejfájás is.

A fenti összefoglaló tanulmány mellett számos kutatás van, ami főként a migrénnel és a fejfájással foglalkozott, íme néhány példa:

• Az egyik ilyen a kutatásban a sürgősségi ellátásban megforduló pácienseket vizsgáltak, akik fejfájásos panaszok miatt szorultak orvosi segítségre. Ugyan nem különböztették meg a migrénes és a más jellegű fejfájással küzdő betegeket, de az eredmények alapján elmondható, hogy minden 5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés 7,5 %-kal magasabb rizikót okoz a sürgősségi ellátást igénylő fejfájás átmeneti megjelenésében. A kórházi felvételt megelőző 2-3 napban mért alacsonyabb légnyomás bár kisebb mértékben, de szintén emelte a rizikót.
• Egy 2019-es tanulmány szerint a magasabb relatív páratartalom a meleg évszakban jelentkező migrénes fejfájás nagyobb esélyével, a közlekedéshez kapcsolódó gáznemű szennyező anyagok pedig a hideg évszakban jelentkező migrénes fejfájás nagyobb esélyével hozhatók összefüggésbe.
• Egy kismintás japán kutatás szerint pedig a légnyomás kicsi csökkenése is provokálhat rohamot. Pontosabban az 1013 hPa standard légköri nyomáshoz viszonyított 6-10 hPa kis mértékű csökkenése váltott ki leggyakrabban migrénes rohamot a migrénes betegeknél.

Minél hamarabb kezdjük kezelni a tüneteket, annál jobbak az esélyeink, hogy megússzuk (Fotó: Getty Images)

Mit lehet tenni?

A szakember szerint azok, akik migrénes tüneteket tapasztalnak, kis odafigyeléssel csökkenthetik a rohamok kialakulásának veszélyét. „Segíthet az, ha ügyelnek az alvás minőségére és mennyiségére, a rendszeres étkezésre és a megfelelő folyadékbevitelre. És – ahogyan a japán tanulmány szervezői is tanácsolták – ha olyannak ígérkezik az időjárás, ami fokozott migrénrizikóval jár, akkor legyen náluk megfelelő gyógyszer. Ez kicsit olyan, mint Oliver Cromwell mondása, miszerint »Bízzál Istenben, és tartsd szárazon a puskaport«, de mivel a migrénes roham során a folyamatok láncreakció-szerűen zajlanak, ezért minél hamarabb kezdjük kezelni a tüneteket, annál nagyobb valószínűséggel lehet leállítani a migrént” – nyilatkozta dr. Bozsik György.

Hozzátette, sokszor okozhat gondot az is, hogy ha valaki reggel migrénes fejfájásra ébred, akkor lehet, hogy a folyamat nem az ébredés pillanatában indult, hanem korábban és az előrehaladott állapotot nehezebb gyógyszeresen leállítani. Előfordulhat az is, hogy a gyógyszerek megszüntetik ugyan a fejfájást, de ahogy fokozatosan kiürülnek a szervezetből, akkor a háttérben zajló még aktív folyamatok újra aktiválják a fejfájást.

Megjegyezte azt is, hogy a hatékony rohamkezelő gyógyszereknél fennáll a veszélye annak, hogy túl sokat használ a beteg (több mint 10 napon át havonta hosszabb ideig) és akkor egyfajta túlérzékenység alakul ki. Ez nem jelenti azt, hogy ne csillapítaná a tüneteket, de könnyebben alakul ki újabb és újabb fejfájás, ami mindennapos problémává válhat, ún. krónikus migrénhez vezethet.

A szakértő szerint vannak nem gyógyszeres módszerek is, komplementer, vagyis kiegészítő kezelési lehetőségek. Ilyen például az autogén tréning, a meditáció, a mindfulness mint stresszcsökkentő módszerek, de vannak bizonyos fizikai, illetve tornagyakorlatok is, amelyek segíthetnek, főleg, ha nyaki eredetű a fájdalom, sőt, vannak olyan készülékek is, amelyek elvileg a stabil, folyamatos stimulusok révén fájdalomcsillapító hatással bírnak. Emellett vannak, akik olyan gyógynövényeket ajánlanak, mint például a vörös acsalapu vagy őszi margitvirág, de bizonyos táplálékkiegészítők – például a B2-vitamin/riboflavin, a magnézium vagy Q10 koenzim-tartalmú készítmények – kúraszerű szedése ritkíthatja, gyengítheti a migrénes fejfájásokat.

Dr. Bozsik György hozzátette, azoknak, akiknek havonta vagy negyedévente egyszer fáj a feje, azoknak felesleges vállalni hónapokig tartó kúraszerű kezelést, akinek viszont egy hónap alatt négynél többször fáj a feje, ott már erre szükség lehet.

„Vannak olyan megelőző kezelésként használt gyógyszerek is, amelyek részben tisztázott hatásmóddal próbálják ritkítani, gyengíteni a fejfájásokat. Ilyenek a bétablokkolók, a kalciumcsatorna-blokkolók, az antiepileptikumok egy része, és van már lehetőség a migrén kialakulásában szerepet játszó neurotranszmitterek, illetve receptoraik elleni ún. monoklonális antitestek alkalmazására is a fejfájás megelőző kezelésében. Ezek egy részét bár a magyar társadalombiztosítás már befogadta, de támogatásukról még nem döntött. Így hazánkban ez még csak a »jövő zenéje« lehet.”

És hogy mikor is érdemes orvoshoz fordulni? Akkor, ha mindig azonos „aurával” járó a rohamok vannak (pl. átmeneti látásvesztéssel, beszédzavarral, féloldali végtagi gyengeséggel), ha a szokásos fejfájások jellege megváltozik, ha ún. krónikus fejfájás alakul ki. Ekkor szükségessé válik idegrendszeri elváltozások kizárása, hiszen megkérdőjeleződik az, hogy valóban „csak” migrénről van szó? Elsőként a háziorvoshoz kell fordulni, aki szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kér, ahol döntenek további vizsgálatokról. A mindennapi gyakorlatban sokszor a háziorvos helyett a betegek a nőgyógyásznál panaszolják el migrénes fejfájásaikat.

Magyarországon működik a fejfájás-ambulanciák rendszere a Magyar Fejfájás Társaság felügyelete mellett. A szakértő szerint ezeket sokszor azok a betegek is keresik, akik már több rendelésen is jártak és harmadik, negyedik véleményt is igényelnek. Miközben a migrénjükkel nehezen boldogulók gyakran nem jutnak el ide. Dr. Bozsik György szerint sajnos Magyarországon a betegek többsége általában csak akkor fordul orvoshoz, ha már nagy baj van. A migrénes betegek esetében ez azt jelenti, hogy nem ismerik meg, hogyan kell hatékonyan kezelni fejfájásrohamot, milyen megelőzési lehetőségek vannak. Pedig ez jelentősen megkönnyítené az életüket.

„Az a tapasztalat, hogy az emberek félnek panaszkodni vagy szabadnapot kérni, betegállományba menni, ha nem érzik jól magukat, mert attól félnek, hogy ők lesznek az elsők, akiktől egy nehezebb gazdasági helyzetben megszabadulnak. Vagyis akármennyire szenved valaki, ott ül az asztalnál és próbál a lehetőségei szerint valahogy dolgozni. Ha viszont rendelkezik hatékony migrénroham elleni gyógyszerrel és az kéznél is van, akkor azonnal használni tudná azt, amint enyhéből közepesre vált a fájdalom. Ezzel növelheti esélyét annak, hogy 1-2 órán belül megszűnik a migrén és a beteg folytatni tudja szokásos napi tevékenységét” – tette hozzá.

A sokat idézett cikk szerint maguk a munkáltatók is sokat tehetnek azért, hogy javítsanak a helyzeten, például a beltéri levegőminőség és hűtő- és fűtőrendszerek korszerűsítése, vagyis az ún. sick building syndrome/beteg épület tünetegyüttes kezelése javíthatja a migrénnel küzdő munkavállalók munkahelyi teljesítményét. Hatásos érv lehet ennek alátámasztására a migrén jelentős direkt és indirekt negatív gazdasági hatása is.