Ahogy arról mi is beszámoltunk, nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben csillapodna az egész Európát lataglózó hőhullám, sőt: a hétvégi átmeneti lehűlés és záporos idő után jövő héten újra tartósan harminc fok feletti hőmérsékletre számíthatunk.
Gyakran elhangzik persze, hogy örüljünk, hogy nyáron meleg van, meg ez a normális, azonban az az igazság, hogy a klímaváltozás okozta extrém hőhullámok sem természetesnek, sem egészségesnek nem nevezhetők. Egy új statisztika szerint tavaly európaszerte több, mint 61 ezren veszítették életüket a brutális hőség miatt. A közhiedelmekkel ellentétben pedig nem csak az idősek, a gyerekek és a krónikus betegségben szenvedők számára jelent veszélyt a meleg időjárás. Utánajártunk, hogy mi történik a testünkben a negyven fokos hőség hatására.
A találóan Kerberosz névre keresztelt hőhullám már hetek óta extrém hőséget idéz elő Dél-Európában. Spanyolországban az összes tartományban piros vagy sárga hőségriasztás van érvényben a pokoli hőség miatt.
Fotó: Miguel Pereira/Getty Images
Ameddig bír, addig hűt a szervezet
Az átlagos emberi test nyugalmi állapotban körülbelül ugyanannyi hőt sugároz, mint egy 100 wattos villanykörte. Ez akkor jó, ha a környezeti hőmérséklet legfeljebb a 37 °C-os testhőmérsék közelében vagy az alatt van.
Viszont amikor a környezetünk hőmérséklete meghaladja a normál testhőmérsékletet, a túlmelegedést csak a párolgás általi hűtéssel, azaz az izzadással tudjuk megakadályozni. A hajszálerek – a bőr melletti apró erek – kitágulnak, ezzel megkönnyítve a felületi párolgást. Ez az árulkodó pír, amely az egyik első jele annak, hogy a szervezet túlmelegedett és hűtési üzemmódba kapcsolt. Magas páratartalom esetén azonban az izzadás nem eléggé hatékony, mivel a levegő már eleve nedvességgel telített. A vér nem hűl le, és ennek következtében a test maghőmérséklete megemelkedik, ami a létfontosságú funkciók védelmét szolgáló vészhelyzeti protokollok sorozatát indítja el.
Mentősök látnak el egy túlmelegedett gyereket a Colosseum területén, a 45 fokot is elérő hőséghullám idején, 2023. július 18-án, Rómában, Olaszországban. Az olasz kormány 16 városra adott ki vörös riasztást a jelenlegi hőhullám miatt.
Fotó: Stefano Montesi – Corbis/Getty Images
A bőr véráramlása megnő, ami megterheli a szívet. A testhőmérséklet minden 0,5 °C-os emelkedése esetén percenként 10 szívverésel gyorsul a pulzus, ami szapora szívverést és szédülésérzetet eredményez. Az vészhelyzetre kapcsolt agy lelassítja az izmokat, ami fáradtságot okoz. Az idegsejtek téves működésbe lépnek, ami fejfájáshoz, hányingerhez vagy akár hányáshoz vezet. A túlzott izzadás felborítja a vérben az elektrolitok egyensúlyát, ami görcsöket okozhat. Ez az úgynevezett hőgkimerülés kezdete, amit a korai fázisban még árnyékos helyen való pihenéssel és folyadék – és ásványianyag pótlással magunk is kezelhetünk, de ha súlyossá válik, akkor orvosi kezelést igényelhet.
Ha a test maghőmérséklete 40 °C fölé emelkedik, a sejtek károsodnak és a létfontosságú szervek leállhatnak. Ez a hőguta, ami orvosi ellátás nélkül halálhoz is vezethet.
A hőguta tünetei közé tartozik a felgyorsult pulzus, a fejfájás, a szédülés és a forró, száraz bőr is. A betegek bizonyos esetben akár hallucinálhatnak is. A hőguta azért is nagyon veszélyes, mert ha túl is éli valaki, a szerveit komoly károsodást érheti. Súlyos esetben az is előfordulhat, hogy a méreganyagok kiválasztásában szerepet játszó vese olyan szinten károsodik, hogy a beteg élete végéig dialízisre szorul a hőguta után.
A mostani hőhullám alatt létfontosságúvá váltak a nyilvános ivókutak Spanyolországban. Fotó: Pablo Blazquez Dominguez/Getty Images
Így védekezz a hőguta ellen
A hőkimerülés vagy hőguta kockázata az elkövetkezendő napokban meglehetősen megnőhet a forró időjárás miatt, így jobb, ha betartunk néhány alapszabályt a szervezetünk védelmének érdekében.
Így előzd meg a hőkimerülést:
- Figyelj különösen a folyadékbevitelre, igyál elegendő vizet. Ha úgy érzed, hogy kezdesz túlmelegedni, egy hideg, alacsony cukortartalmú üdítő is sokat segíthet.
- Viselj lenge, világos ruházatot.
- Kerüld a napozást délelőtt 11 és délután 3 óra között, ha kimész a szabadba, akkor pedig használj naptejet.
- Kerüld a túlzott alkoholfogyasztást, illetve figyelj arra, hogy ha alkoholt iszol, akkor igyál mellé elég vizet is.
- Kerüld az extrém testmozgást, sportolás után pedig pótold vissza a kiizzadt ásványi sókat és vizet.
- Próbáld hűvösen tartani a lakásod, húzd be a függönyöket és ne szellőztess napközben.
Az extrém meleg ugyan nem csak nekik árt, de különösen veszélyes az idősekre, a gyerekekre és a krónikus betegségben (pl. cukorbetegség) szenvedőkre, ezért ők ilyenkor fokozott odafigyelést igényelnek.
