Az 1981-2010 közötti megfigyelések alapján évente átlagosan 2 hőségnap volt Budapesten, azaz amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 Celsius-fokot. A különböző klímamodell-szimulációk alapján ez mindenképp nőni fog: a század közepére 18-28, a század végére pedig 24-50 napra. Ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg, akkor akár 25-ször több hőségnap is lehet a fővárosban – írja a Másfélfok.
Kutya hűsíti magát egy szökőkút vizében a kánikulában a budapesti Szabadság téren – Fotó: MTI/Mohai Balázs
Az üvegházgáz-kibocsátások csökkentésén túl ezért elkerülhetetlen az alkalmazkodás, amiben a városi zöldfelületek kritikus fontossággal bírnak. A zöldfelületek teljes aránya látszólag kedvező (45,7 százalék) Budapesten, de az átlag torzít, mert ezt a számot a kiterjedt budai zöldfelületek adják, az egyes belvárosi részeken a részesedés közel nulla százalék.
A zöldfelületek kiterjedésének a növekedésével csökken a hőségnapok száma is, így fordulhat elő, hogy már most ötször-hatszor több a hőségnapok száma a belvárosi kerületekben, mint a külső-budai zöldövezetben. A városi zöldfelületekre gyakran dekorációként tekintünk, pedig amennyiben növeljük a zöldfelületet, úgy jelentősen csökkenthető a hőségnapok száma is – hívja fel a figyelmet a portál. Ennek érdekében a városi fákat, cserjéket, fa- és cserjesorokat óvni és kezelni kell, emellett pedig minél előbb új zöldfelületeket kellene létrehozni (azaz új fák ültetése, fa- és cserjepótlások).
10 dolog, amit tudnod kell a Primarkról a budapesti nyitás előtt
Harry herceg elsírta magát III. Károly döntése miatt, igazi arculcsapásként élte meg
„Nem hozhatják le a férjem testét az Everestről!” – mondja Suhajda Szilárd felesége
Gyászol az angol királyi család, váratlan tragédia történt
Kifogták a Tisza-tó legnagyobb tükörpontyát
3 csillagjegy, aki rengeteget költ
Rajongói szerint Zoltán Erika túlzásba viszi a fogyást
