Vannak-e felmérések arról, mennyire gyakori a rövidlátás a magyar gyerekeknél?
A felnőttkori rövidlátásról vannak friss epidemiológiai adatok, a gyermekkoriról azonban jelenleg még nincsenek, csak néhány európai országban elérhetőek ilyen közlemények. Alapvetően az európai populációhoz nagyon hasonló a magyar gyerekeknél a rövidlátás előfordulása. Hiszen két dolog biztosan befolyásolja a dioptria értéket: egyrészt vannak ismert eltérések a rasszok között, másrészt fontos szempont, hogy mennyit tanul és olvas az adott populáció. Ázsiában az utóbbi 50 évben e tekintetben nagyon sokat változott az élet, ami szoros összefüggésben van azzal, hogy a rövidlátás terjedése Ázsiában okozza a legnagyobb gondot. A magyar átlag az európai populációnak megfelel, de az országon belül is látunk eltéréseket. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gyerekszemészeti Szűrőprogramjának vezetőjeként, optometrista szakembereinkkel együtt azon vagyunk, hogy a felzárkózó településeken, kis falvakban, és a városiasabb körülmények között élő gyerekek észlelhető különbségeket tanulmányozzuk.
Kijelenthető, hogy a tanulás hátránya a rövidlátás?
Talán azért nem érdemes így megfogalmazni, mert ezzel a helyzettel nemigen tudunk mit kezdeni. Ez a típusú rövidlátás adaptáció, angol nyelven kezdik evolutív, tehát az evolúcióhoz kötött rövidlátásnak hívni. Ez egy epigenetikai változás: többet nézünk közelre, a szervezet ezért úgy döntött, hogy így a közellátást preferálja.
Dr. Domsa Patrícia szemész-gyermekszemész szakorvos
Említette a Szeretetszolgálattal közös együttműködését. Mesélne erről a munkáról?
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2018-ban indította el ezt a programot. Úgy indult, hogy a tarnabodi gyerekek szemészeti szűréséhez Szemere Katalin újságíró, a Tarnabod és Mi nevű civil szervezet vezetője keresett szemészt. Tarnabod máltás falu, Kati ismertetett össze a Szeretetszolgálat munkatársaival. A Máltának már létezett szűrőprogramja, ezt fejlesztettük tovább, ami hozza azokat az eredményeket és számokat, amire számítottunk. Ezek a gyerekek máshogy nem jutnának szűrővizsgálatokhoz, mert nagy részük a saját faluját is ritkán hagyja el, ráadásul nagyon kevés a gyerekszemészeti ellátóhely. Most már három szűrőbusz és négy optometrista dolgozik ebben a projektben, a Szeretetszolgálat által támogatott felzárkózó településeken. Azóta sok ezer gyermek vett részt szűrésen.
A gyerekek egy jól képzett, laikus szűrőcsapattal találkoznak először. Aki náluk tökéletesen teljesít, az nem megy tovább, de aki nem, az továbbkerül a szűrőbuszon dolgozó optometristához. A szűrőbusz modern eszközökkel van felszerelve, gyakorlatilag egy buszba csomagolt tökéletes szemészeti rendelő, az optometristákat pedig külön képezzük a gyerekek vizsgálatára, mert Magyarországon nincsen kifejezetten gyermek optometria szak. Ha ők szükségesnek látják, megbeszéljük, és a gyerek továbbkerül hozzánk, Budapestre, szükség esetén a Mária utcai szemklinikára, de egyre több régióban csatlakoztak a programhoz gyerekszemész kollégák, akik nagyon sokat segítenek. Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és a felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos határozott elképzelése volt, hogy ne csak szűrést végezzünk, de gondoskodjunk az ellátásról is, mert csak úgy van az egésznek értelme. A rászoruló gyerekek látásjavításához az egyik legnagyobb lencsegyártó cég nagy kedvezménnyel ad szemüveglencséket és a kereteket, a programnak pedig van saját látszerész gárdája.
Vannak speciális nehézségek ezeknek a gyerekeknek a szűrésében?
A vizsgálat csupa kaland, mert van úgy, hogy nincs áram ott, ahol megáll a busz, ilyenkor aggregátorral csinálnak áramot. És vannak gyerekek, akik nehezen vizsgálhatók, néha nem lehet eldönteni róluk, hogy a fejlettségükkel, értelmi színvonalukkal van-e probléma vagy a látásukkal.
A kihívás egyfelől nagyon praktikus dolgokat jelent – sikerült-e odavinni a gyerekeket, van-e áram –, másfelől sokszor hiányoznak a kórtörténeti adatok, és nehezen eldönthető, hogy az adott gyerek tényleg rosszul lát-e, vagy csak nem érti, mit kérnek tőle.
Fotó: Máltai Gyermekszemészeti Szűrőcsoport
Jelenleg kötelező kisiskolás kor előtt a szűrés?
Időről időre változik a rendszer, most a védőnők szűrik a gyerekeket, 6 éves korig a státuszvizsgálatoknak a része a látásszűrés. Az iskolában minden második évben van látásszűrés, amit az iskolaorvos és a védőnő végez. A problémát nem a szűrések hiánya jelenti, hanem egyrészt az, hogy elég egyszerű eszközökkel végzik ezeket a vizsgálatokat, másrészt a védőnők bár lelkesek, de vannak olyan problémák, amelyeket nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kiszűrni.
Milyen szűrések ajánlottak kisbabakorban?
A Magyar Gyermekszemészek és Strabológusok Társasága is nagyon kéri, hogy a vörös visszfényt nézzék meg a babáknál. Ezt az egyszerű vizsgálatot elvileg már a kórházban, a gyerekágyas osztályon el kellene végezni, ez egyre több helyen meg is történik, de még mindig nem általános. A szemen belül, az ideghártyáról visszavillanó fény élénk narancssárgás, pirosas. Amikor vakuval rávillantunk valakire, a fény bejut a szem belsejébe, és az ideghártyának erről az élénk narancssárga felszínéről vörös visszfény reflektálódik. Ha tehát rávillantunk vakuval a gyerekre, és mind a két pupillája vörösen felizzik az elkészült képen, akkor az jót jelent, hiszen nincsen szürke hályogja, vagy nincs a szemfenéken valami más elváltozás, ami miatt nem vörös a visszfény.
Ez a vizsgálat azért fontos, mert a veleszületett szürke hályogos babák egy részét későn diagnosztizálják.
Emellett létezik egy olyan ideghártyából kiinduló daganat, ami az életet veszélyezteti, és a vakuval készített képen nem vörös visszfényt mutat, hanem sárgásfehéret. A szülők is megcsinálhatják ezt otthon egy telefonnal, a gyereknek semmi baja nem lesz a vakutól.
Mit tudnak még otthon kiszűrni a szülők?
Otthon nem sok mindent lehet. De fontos megfigyelniük, hogy a gyerek engedi-e takarni egyik vagy másik szemét, ugyanolyan látásminőséget produkál-e, tud-e játszani, vagy mondjuk felismeri-e a nagypapát az úttest másik oldalán külön-külön szemmel.
Melyek a leggyakoribb gyerekkorban előforduló szemproblémák?
Kifejezetten gyerekkorban jelentkezik a befelé térő kancsalságok nagy része, amelyek hátterében nagyon sokszor pluszos dioptriahiba áll. Ezek a gyerekek pont nem rövidlátók, hanem távollátók, „pluszos” dioptriahibájuk van, akik azért lesznek kancsalok, mert a belső szemizomzat ugyan át tudja állítani a szemlencse törőerejét, le tudja dolgozni ezt a dioptriát, de ez nagyon fárasztó, és ilyenkor az egyik szemmel élesre állítanak, a másik szemet pedig kancsal állásban pihentetik. A probléma általában 1 és 3 éves kor között jelenik meg, amikor már finomabb játékokkal játszanak, használják a szemüket közelre. Ha ezt nem ismerik föl, nem kezelik, vagy nem sikerül kezelni, akkor féloldali tompalátás alakulhat ki.
A rövidlátás a sok tanulással vagy a növekedéssel van inkább összefüggésben?
Leginkább a növekedéssel, de a közeli munkával is. Leggyakrabban 6-7-8 éveseknél jelentkezik, régebben ezt iskolai rövidlátásnak is hívták. Pontosan nem tudjuk még az okát, de kétségtelen, hogy akkor kezd el rövidlátóvá válni az emberek nagy része, amikor elkezdődik a taníttatása, megtanul olvasni. Ma már tudjuk, hogy a közeli munkának az észszerű korlátozásával hathatunk arra, hogy ne legyen rövidlátó az illető, vagy legalábbis ne annyira. Ami nem azt jelenti, hogy ki kell tépni akár a könyvet, akár a tabletet a gyerek kezéből, de szabályokat kell fölállítani, hogy mennyit nézzen közelre.
Fotó: Getty Images
A rövidlátás kinőhető?
Alapvetően nem, egyszerűen azért, mert nagyobbára úgynevezett tengelyrövidlátásról van szó, ilyenkor a szemgolyó megnyúlik, nagyobbra nő az ideálisnál. Körülbelül 23 milliméter hosszú a normális szemgolyó, a növekedésének pedig meg kellene állnia olyan 6 éves kor környékén, de a rövidlátó gyerekeknél újra elindul. Mivel összemenni nem tud, a probléma sem múlik el. Létezik egy ritka rövidlátás típus, amely a szaruhártyának a túlságos domborúságából adódik, ez sokszor egészen kicsi gyerekeknél jelentkezik és van, hogy teljesen elmúlik.
A fontos inkább az, hogy ha már egyszer megjelent a rövidlátás, akkor a végdioptria, ahol stabilizálódik a dioptria érték, az legyen a lehető legkisebb, mert három dioptria fölött statisztikailag nagyon növekszik a későbbi szövődményeknek az esélye.
Milyen szövődmények alakulhatnak ki?
Zöld hályog, ideghártya-leválás, kóros erek képződése és vérzés éleslátás helyén. Ráadásul ezek az emberek nagyon rá vannak szorulva az optikai korrekcióra, egy mínusz 4-5 dioptriás rövidlátó, ha nincsen fönn a szemüvege, kontaktlencséje, akkor szociális értelemben tulajdonképpen gyengénlátónak számít, ami balesetveszélyes.
A romlás elkerülhetetlen, ha gyerekkorban megállapították a rövidlátást?
Nem feltétlenül. Nem mindent értünk még. Például, hogy lehet az, hogy az egyik gyerek, aki ugyanolyan magas, mint a másik, ugyanolyan családi környezetben él, ugyanannyit tanul és olvas, annak meg sem moccan a -1.0 dioptriája, miközben a másik elhagyja a -4.0-et is? Genetikai háttere is van ennek. Miközben a látásromlás evolutív része inkább epigenetika, tehát nem DNS-szinten öröklődik, a tíz dioptria fölötti, kifejezetten a szem egészségét negatívan befolyásoló rövidlátások mögött igenis vannak konkrét genetikai hibák.
Ha a családban előfordul ilyen súlyos rövidlátás, akkor érdemes jobban figyelni a gyerekre?
Genetikai szűrés erre nincs, de figyelni fontos. Ma már léteznek olyan szemüveglencsék, lágy kontaktlencse és az alacsony koncentrációjú Atropin csepp kezelés, amivel viszonylag hatékonyan lehet lassítani a rövidlátás előremenetelét. Egy olyan gyereket, akinek a szülei rövidlátók, és olyan jeleket produkál, hogy talán ő maga is rövidlátó lesz, érdemes rendszeresen szűrni, mert most már vannak lehetőségek a kezünkben a kezelésre.
Van arra bizonyíték, hogy „kütyüzés” rontja a szemet?
Van összefüggés a kettő között,
látszik például, hogy a Covid alatti időszakban megugrott a rövidlátók száma.
Mégis úgy érdemes ezt a témát megközelíteni, hogy a közeli munka rontja a szemet. A kütyük univerzálisak, lehet rajtuk olvasni, játszani, beszélgetni, filmet nézni. Amikor az ember elunja, hogy Tom Sawyert olvasson, akkor a kütyü még ezer más dolgot kínál, emiatt a közeli munkával töltött idő növekedett.
Fotó: Getty Images
Vannak olyan életmódi változtatások, amelyek segítenek megelőzni vagy legalább lassítani a rövidlátóvá válást?
A természetes fénynek védőhatása van a rövidlátás tekintetében. Dopamint, egy idegrendszeri hírvivő anyagot szabadít fel az ideghártyában, amely még nem egészen értett módon a szemgolyó megnyúlása ellen hat. Az ajánlások szerint napi körülbelül két órát vagy annál többet kellene szabadban, napfényben, természetes fényben lenni. Ez ősszel, télen nehezebben megoldható, de az is hasznos, ha az ablak mellé ül a gerek játszani, tanulni. Kínában ezért már vannak olyan iskolák, ahol üveg a teteje a teremnek.
A kütyüzés kapcsán vannak olyan irányelvek, amelyeket a szülők figyelembe vehetnek a napi két óra szabadban töltött időn túl?
Alapvetően az alkarszabályt szoktuk kérni, tehát ha könyvről, kézbe vehető eszközről van szó, akkor az eszköz legyen alkarnyi távolságra a szemtől. Egyszerűen megjegyezhető a 20/20/20-as szabály, ami azt jelenti, hogy 20 percenként húsz másodpercre, húsz láb távolságra (5 méterre) nézzünk el messzire, az optikai végtelenbe, hogy a belső szemizmok tudjanak mozogni. Azt is szoktuk javasolni, hogy az íróasztalnál használjunk természetes fényspektrumú villanykörtét. Fontos az eszközválasztás is. A telefont azért tartják annyira közel a gyerekek, mert a játékok tervezői és a streamingszolgáltatók teljes moziképernyőként használják a mobil képernyőjét is, részletgazdag képet kapunk, amit könnyebb közelről értelmezni. Én azt mondom, hogy teljesen életidegen elvárni a gyerektől, hogy egyáltalán ne vegyen a kezébe elektronikus eszközt. Mint másban, úgy ebben is a józan ész szabályai szerint kellene eljárni.
Találkozik olyan tévhitekkel, amelyek nagyon régről gyökereznek, de még mindig gyakran tévútra vezetik az embereket?
Mind a rövid- mint a távollátóknál gyakori tévhit az alulkorrekció, vagyis az, hogy gyengébb szemüveget kell adni, mert akkor dolgozik a szem. A szülők részéről gyakori tévhit, hogy a távollátó gyereknek ne adjunk szemüveget, mert el fog lustulni a szem. Csakhogy az a távollátó, akin nincs szemüveg, agyondolgozza magát, tulajdonképpen a belső szemizmok túlerőltetése miatt válik kancsallá. Tehát, ha föltesszük a távollátó szemüveget, akkor tud úgy pihenni, mint akinek nincsen dioptriahibája.
Tipikus, sok problémát okozó tévhit, hogy a kancsal gyereket egyéves koráig nem küldik el szűrésre, mert „majd úgyis kinövi”. Ez veszélyes, az előzőekben, a vörös visszfénynél említett, született szürke hályog és ideghártya-daganat miatt, amelyek okozhatnak kisbaba korban kancsalságot.
Akármilyen picit is kancsalít egy baba, megnézzük a szemfenekét, és ha az ép, akkor utána lehet várakozni, mert van egy élettani kancsalság az első hat hónapban. Ha azon túl sem változik a helyzet, akkor viszont ne várjunk tovább. A kétszemes együttlátás az első életévben rohamosan fejlődik, és ha kisgyerekkorban kancsalít valaki, akkor ezt elveszíti, nem alakul ki a mélységlátás. A „kinövi a kancsalságot” egy olyan tévhit, ami még gyerekgyógyász kollégák, védőnők körében sem tűnt el teljesen, és előfordul, hogy később kerül vizsgálatra a gyerek, mint amikor az ideális lenne. És végül, ahogy kialakult a rövidlátáskontroll szakterülete, vele együtt feltűnt egy vadonatúj tévhit is, vannak a „rövidlátáskontrollt tagadó” kollégák, akik a nagyon masszív tudományos háttér ellenére nem hisznek abban, hogy a rövidlátást érdemes és lehet is kordában tartani.
Névjegy
Dr. Domsa Patrícia szemész-gyermekszemész szakorvos, strabológus, intenzíven foglalkozik rövidlátáskontrollal. 1998-ban diplomázott a Semmelweis Egyetemen, a Tömő utcai Szemklinikán képződött, különböző ösztöndíjakkal Stockholmban, Freiburgban, Bostonban szerzett magas színvonalú szakmai tapasztalatokat. Magánrendelését 2009-ben alapította, ez a rendelő 2019 óta Non Plus Ultra Látásközpont néven, kiváló szakemberekből álló, egyre bővülő csapattal működik tovább. A rendelő elsődleges profilja a gyermek- és a felnőtt strabológia, valamint a rövidlátáskontroll, ezen a területen tudományos munkát is végeznek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gyermekszemészeti Szűrőprogramjának vezetője, részt vesz az optometrista képzésben a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán.
