A cukor káros hatásairól rengeteg tanulmány született, és szerencsére egyre többen tisztában vannak a túlzott szénhidrátbevitellel járó kockázatokkal. Egy új kutatás azonban bebizonyította, hogy hosszú távon konkrét egészségügyi előnyökkel jár, ha visszafogjuk a gyerekek – és a magzati kor miatt a kismamák – cukorfogyasztását.
A Science című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a cukorbevitel mérséklése a fogantatástól kezdve az első 1000 napig – a gyerek kétéves koráig – jelentősen csökkentheti a felnőttkori krónikus betegségek kockázatát – írja a CNN. A Dél-kaliforniai Egyetem kutatói megállapították, ha ebben az időszakban visszafogják a cukorfogyasztást, 35 százalékkal csökkent 2-es típusú cukorbetegség kockázata, és nagyjából 20 százalékkal a magas vérnyomás kialakulásának esélye.
Cukorkvóta a világháború idején
A kutatócsoport az Egyesült Királyságban a második világháború idején bevezetett cukorkvóta idejére eső, illetve a megszűnése utáni adatokat használta. A szigetországban 1940-ben kezdtek élelmiszer-fejadagokat osztani az embereknek, hogy a háború idején elfogadható mennyiséghez jussanak. Korlátozták az olyan élelmiszerekhez való hozzáférést, mint a cukor, a zsírok, a szalonna, a hús és a sajt. Amikor 1953 szeptemberében megszűnt a cukorkvóta, az Egyesült Királyságban egy átlagos felnőtt napi cukorfogyasztása szinte azonnal megduplázódott, körülbelül 40 grammról 80 grammra.
A szakemberek a UK Biobank nevű nagy gyógyászati és kutatási adatbázist használták, amely hosszú távon követi az emberek egészségének alakulását. Több mint 60 ezer olyan páciens eredményét nézték át, akik 1951 októbere és 1956 márciusa között – azaz a cukorfejadag megszűnése előtt és után – születtek. A cél természetesen az volt, hogy a cukorfogyasztás nagy mértékű növekedése milyen hatással volt a későbbi egészségi állapotukra. A háborús állapotok miatt ehhez egy különleges kísérlet jött létre.
A hatéves időszak elemzése azt mutatta, hogy a cukorkorlátozás ideje alatt fogant vagy világra jött csecsemőknél a későbbi cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázata alacsonyabb volt, valamint négy, illetve két évvel később alakult ki a betegség.
Fotó: Pexels
A cukorfogyasztás csökkentésével járó hosszú távú védelem már a méhen belüli időszakban elkezdődik, majd fokozódik a születés után, különösen hat hónap elteltével, amikor valószínűleg elkezdődik a hozzátáplálás – írják a kutatók. A várandósság alatt, az anya által fogyasztott kevesebb cukor a betegségek kockázatát körülbelül egyharmadával csökkentette.
Mennyi az ajánlott cukorbevitel?
A kutatók megjegyzik, hogy a várandós és szoptató nők 80 grammot, átlagosan több mint háromszorosát fogyasztják a hozzáadott cukor ajánlott napi mennyiségének.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a teljes napi kalóriabevitelünk kevesebb mint tizedrésze legyen hozzáadott cukorból fedvezve, de még jobb, ha öt százaléknál kevesebb, ami nagyjából 25 grammot jelent. Összehasonlításképpen: egy 0,33 literes dobozos kóla körülbelül 37 gramm cukrot tartalmaz.
Nemzetközi összehasonlításban egyébként a magyarok nem esznek rengeteg cukrot. Az ENSZ adatai szerint napi 55 gramm az átlagosan elfogyasztott cukormennyiség nálunk, miközben a listavezető Belgiumban 132 gramm ez a mennyiség, Ausztriában 115, Romániában pedig 74 gramm.
Az orvosok évek óta hangsúlyozzák, hogy az egészséges felnőttkort nagyban meghatározza a gyerek első ezer napja a fogantatástól számítva. Ebben az időszakban mennek át az egész életüket meghatározó fejlődésen, ekkor alakulnak ki olyan kognitív, mentális és szervi adottságok, melyeket a későbbiekben már nem lehet megváltoztatni, befolyásolni. Ahhoz, hogy egészséges felnőtté válhassanak, elengedhetetlen tehát az első három évben, hogy megfelelően táplálkozzanak, megelőzve ilyen kis korban a felnőttkori népbetegségek nagy részét.
