A menstruációs szegénység világszerte milliárdnyi lányt, nőt érint, közös ügy, hogy ebben valamilyen áttörést érjünk el, hogy a nők könnyebben jussanak hozzá a menstruációval kapcsolatos termékekhez, legyen szó betétről vagy épp a görcsoldó gyógyszerről.
November 30-án rendezik meg a Dante Közösségi Alkotótérben a Ta/ámpont jótékonysági eseményét, amellyel a menstruációs szegénységre és a menstruáció körüli tabukra szeretnék felhívni a figyelmet a szervezők. Az est során a Fiatal lányok küzdelme a méltóságteljes nőiességért című kerekasztal beszélgetésen járják körül a menstruációs szegénység témakörét Mészáros Grétával, a Patent Egyesület munkatársával, Melke Enikővel, a Bagázs munkatársával, és Dr. Dulácska Csilla cikluskövetés-oktatóval, mentálhigiénés szakemberrel együtt. Az esemény további részében koncertekkel várják a látogatókat, majd a belépőkből összegyűlt bevételt olyan fiatal nőknek és lányoknak adományozzák, akik hátrányos helyzetük miatt nehezen jutnak hozzá menstruációs termékekhez.
Drága dolog menstruálni
Az eseményen adománygyűjtés zajlik majd, az egyesület munkatársai intimbetétet és nedves törlőkendőt várnak egészen december 21-ig a Dante Közösségi Alkotótérben – a gyűjtéssel főleg iskolás korú lányoknak szeretnének segíteni. Az esemény szervezői közül Barabás Lili, a Ta/ámpont elnöke, és Dajka-Jenei Ditta kommunikációs vezető nyilatkozott az nlc-nek.
Barabás Lili 19 évesen vezeti a Ta/ámpont Egyesületet, az elhivatottsága és társadalmi szerepvállalása példamutató nemcsak a saját, de az idősebb korosztály számára is. Már három éve foglalkozik aktívan a menstruációs szegénység témájával, ami egy iskolai projekt során került a radarjára. Dajka-Jenei Ditta pedig idén májusban csatlakozott az egyesülethez, azóta kommunikációs és szervezési feladatokban támogatja a Ta/ámpont munkáját.
A beszélgetés során az egyesület elnöke segített tisztázni a menstruációs szegénység fogalmát: „Amikor mi használjuk a menstruációs szegénység kifejezést, főleg arra a nehézségre gondolunk, ami ahhoz köthető, hogy milyen drága menstruálni.
Egyrészt magas a termékek ára, nehézséget jelenthet rengeteg nő számára Magyarországon és külföldön is, hogy beszerezzék az intim higiéniai termékeket.
Másrészt pedig a tabukat is jelenti számunkra ez a kifejezés, hogy milyen nehéz a menstruációról beszélni sokaknak, és hogy általánosságában az egész menstruációs témát csak letudják annyival, hogy ezen a nők átmennek, mindenki oldja meg magának.”
Fotó: UNICEF/Priyanka Parashar
1,2 milliárd nő szenved
A menstruációs szegénység globális egészségügyi probléma, amely a nőket és lányokat a gazdag és a szegény országokban egyaránt érinti – írja a UN Women. Az, hogy a nők és lányok mit tudnak használni menstruációs egészségük és higiéniájuk kezeléséhez, nagyban függ a jövedelmüktől és attól, hogy városi vagy vidéki területeken élnek. Bangladesben, Egyiptomban, Indiában, Madagaszkáron és Zimbabwéban például a városi területeken élő serdülő lányok és nők nagyobb valószínűséggel használnak egészségügyi betétet, mint a vidéki területeken élők, akik gyakran rongyokkal helyettesítik a menstruációs termékeket. A WHO és az UNICEF adatai szerint Etiópiában minden ötödik vidéki serdülő lány és nő nem jut hozzá semmilyen termékhez menstruáció közben.
Az Amerikai Egyesült Államokban 4 tizenévesből 1 és 3 felnőttből 1 küzd azzal, hogy nem engedheti meg magának a menstruációs termékeket, különösen a színesbőrű tizenévesek és az alacsonyabb jövedelmű háztartások. A Plan International felmérése kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban 10-ből 3 lánynak nehézséget okoz a menstruációs termékek megfizetése, és több mint felük inkább WC-papírt használ betét helyett.
A statisztikák szerint Magyarországon 10-ből egy lányt, nőt érint a menstruációs szegénység, ők azok, akik nem tudnak teljes mértékig felkészülni a menstruációjukra – a világon nagyjából 1,2 milliárd nőt érint ez a probléma.
Már több országban eltörölték a tamponadót, azaz a női higiéniai termékekre kivetett járulékot – például Indiában, Kenyában, Ugandában és Tanzániában is -, 2018-ban a világon elsőként pedig Skóciában tették ingyenessé a betéteket és a tamponokat a nők számára. Magyarország az egyik legdrágább ország adó szempontjából a női higiéniai termékek tekintetében – mi vagyunk az egyetlenek, ahol 27 százalékos ÁFA-val sújtják a menstruációs termékeket. Bár magyar parlamenti képviselők még 2019-ben benyújtottak törvényjavaslatokat a menstruációs termékek áfájának csökkentésére, ezek azonban még a szavazásig sem jutottak el.
„Németországban és Spanyolországban is elég sok lépést tettek annak érdekében, hogy egyrészt a menstruáció kevésbé legyen tabutéma, másrészt, hogy segítsék a nőket azokon a napokon, amikor menstruálnak – teszi hozzá Dajka-Jenei Ditta. – Bár jelenleg Németországban nincs hivatalos menstruációs szabadság, egyre több cég dönt úgy, hogy szabadnapot ad a nőknek azokra a napokra, amikor szükség van rá a menstruáció miatt. Spanyolországban pedig 2023 óta törvény teszi lehetővé a fizetett menstruációs szabadság igénybevételét.”
Fotó: Getty Images
Megaláztatás és szégyen
„Rengetegen nem gondolnak bele, hogy a menstruációs szegénység mit jelent – jegyzi meg Barabás Lili. – Főleg azok, akik könnyen megengedhetik maguknak, hogy megvegyenek egy csomag betétet, tampont és görcsoldót több ezer forintért. Nehéz átérezni, hogy milyen kiszolgáltatott helyzet lehet, és mennyire megalázó tud lenni, amikor nem fér hozzá egy nő a higiéniai termékekhez vagy fájdalomcsillapítóhoz, és olyan körülmények között kénytelen megélni a menstruációt, amiben nem tud elvonulni sem cserélni a használt rongyot. Sokan tényleg rongyot, zoknit vagy műanyag zacskót használnak a számukra elérhetetlen higiéniai termékek helyett, ami a fertőzésveszélyen túl megaláztatáshoz, diszkomforthoz és méltóságvesztéshez is vezethet.”
A szégyen és méltóságvesztés rendkívül fontos szempont a menstruációs szegénység elleni küzdelemben, ugyanis a felmérések szerint a menstruáció során az intim termékek hiánya az iskolás lányok számára a menstruációval kapcsolatos negatív tapasztalatokhoz, kellemetlenséghez, figyelemzavarhoz, hiányzáshoz és akár az iskola elhagyásához is vezethetnek. Az iskolából kimaradóknak nehéz a munkaerőpiacra való belépés, és ha mégis, akkor alacsony fizetésű, nem biztonságos munkakörökben találják magukat, ami gazdasági és társadalmi szegénységbe vezeti őket.
A Ta/ámpont szakemberei szerint a társadalmi párbeszédben sokkal nagyobb teret kellene kapnia a menstruációs szegénység témájának, a családokban és iskolákban pedig tudatos felkészítésre lenne szükség, nemcsak a lányok, hanem a fiúk esetében is, hogy tisztában legyenek azzal, mi történik menstruáció közben.
Mivel rendszerszinten nehéz változást elérni, ezért a lokális megoldásokat érdemes átgondolni, elkezdeni a saját környezetünkben a változtatást azokkal az eszközökkel, amelyek rendelkezésünkre állnak. Az iskolák elérhetővé tehetnének betéteket a lányok számára, akiknek pont a suliban jön meg a menzeszük, és nincs náluk higiéniai termék, vagy a plázák, vendéglátóhelyek női mosdójában kihelyezhetnének ingyenes betéteket. És persze a családokban, egyéni szinten is el kell kezdeni beszélgetni tabuk nélkül a gyerekekkel, fiúkkal és lányokkal a menstruációról.
A november 30-i adománygyűjtéssel kapcsolatban Barabás Lili kiemelte, hogy azért a betét és a nedves törlőkendő a két fő termék, amit kérnek, mert a tampon és egyéb, nem eldobható higiéniai termékek – mint például a menstruációs bugyi vagy a kehely – esetében nagyobb a fertőzés veszélye. Sokszor a menstruációs szegénységben érintett lányoknak, nőknek a meleg vízhez sincs hozzáférése, így nem tudják megmosni a kezüket, és ki sem tudják mosni az újrahasználható eszközöket, illetve a felvilágosítás hiánya miatt gyakran nem tudják, hogyan kell használni ezeket a termékeket. A lokális és rendszerszintű változtatásnak is eljött az ideje, mert a méltóságteljes nőiesség minden lánynak és nőnek jár.
