A stroke igazi népbetegség nemcsak hazánkban, de szerte a világon: a halállal járó betegségek között a harmadik helyen áll jelenleg a statisztikák szerint. Magyarországon évente 14 ezren halnak meg szélütésben (vagyis körülbelül félóránként egy ember!), és körülbelül negyedmillióan élnek a betegség árnyékában még úgy is, hogy az elmúlt években jól láthatóan kezdett visszaszorulni az ilyen típusú agyi érkatasztrófák aránya. A javuló tendenciák nem csupán a modern okosgyógyszereknek és a fejlett terápiáknak köszönhetők, hanem annak is, hogy egyre szélesebb körben oszlanak el a stroke-kal kapcsolatos alábbi tévhitek.
1. A stroke mindig drámai tünetekkel jár
A legtöbb ember fejében az a kép él, hogy a szélütés arc- és végtagbénulással járó, drámai hatású egészségügyi katasztrófa. Valójában emellett még egy sor olyan tünete is lehet, ami sokkal kevésbé szembetűnő: például egy enyhébb szédülés vagy átmeneti látásproblémák, hirtelen elgyengülés, esetleg tudati zavartság is jelezheti a stroke-ot, de nőknél akár még a csuklás is árulkodó jel lehet. Sokszor enyhe, múló rosszullétnek tűnik egy kezdődő stroke, és éppen ezért nem is fordítanak rá a betegek és a környezetükben lévők nagyobb figyelmet, pedig ha időben kórházba kerül valaki ezekkel a problémákkal, sokkal nagyobb az esélye a túlélésre és a felépülésre is.
2. Fiatalokat nem üti meg a guta
Igaz, hogy a betegek többsége idősebb – kétharmaduk 65 év feletti –, de a stroke a fiatalabb korosztályt sem kíméli. Sőt a statisztikák sajnos azt mutatják, hogy miközben általában véve csökken a gutaütés miatti halálesetek száma a korszerű kezelési módok, a megelőzési módszerek ismeretének terjedése és a modern okosgyógyszereknek köszönhetően, a fiatalok körében mégis egyre magasabb arányban jelenik meg ez a probléma. A jelenség valószínűleg életmódbeli kérdésekre vezethető vissza, és kapcsolatban áll azzal, hogy ma már a túlzott stressz, nem elégséges pihenés, a helytelen táplálkozási szokások, az elhízás és az ezekből eredő betegségek (pl. magas vérnyomás, pitvarfibrilláció, magas koleszterintszint és cukorbetegség) miatt korán jelentkeznek a rizikófaktorok, de csak későn, az első szívinfarktus vagy agyi érelzáródás mutatja meg az életmód változtatás fontosságát.
3. A stroke-ot nem lehet megelőzni
Az egyik legveszélyesebb tévhit talán az, hogy a gutaütés bárkire lesújthat, és nem lehet – ezért nincs is értelme – ellene védekezni. Valójában a stroke-típusú betegségek 80 százaléka megelőzhető a főbb kockázati tényezők, azaz a túlsúly, a hipertónia (magas vérnyomás) és a magas koleszterinszint kezelésével. Ehhez csupán több testmozgásra, helyes étkezési szokások kialakítására, kevesebb alkohol fogyasztására és kiegyensúlyozottabb, stresszmentesebb életvitelre van szükség. A megelőzés mellett a másik életmentő ismeret az, ha tudjuk, hogy minél előbb kerülünk stroke-tünetekkel kórházba (2-3 órán belül), annál nagyobbak az esélyeink a túlélésre és felépülésre is.
4. A stroke-ból nem lehet felgyógyulni
Minden tizedik beteg tünetmentesen felépül a stroke-ból, és maradandó károsodások nélkül élheti tovább az életét. További 20 százalékuk maradandó károsodásokkal ugyan, de teljes életet tud élni, az érintett betegek közel felénél pedig visszamaradnak olyan problémák, amelyek korlátozzák az életét – például bottal tud csak járni, vagy kerekesszékbe kényszerül, esetleg a beszédképességét veszti el kisebb-nagyobb mértékben. A felépülés esélyei döntően függnek attól, hogy mikor kap valaki megfelelő ellátást a szélütés után: minél hamarabb kerül orvos kezébe, annál valószínűbb, hogy hosszabb-rövidebb időn belül visszanyeri az egészségét. Emellett a beteg elszántsága és a segítő családtagok kitartása is nagyon fontos, hiszen a lábadozás ideje akár több év is lehet.
Olvass még többet a szélütésről az NLCafén:
- Kulka János első interjúja a stroke után
- Stroke miatt késett a kamasz fiú
- Nem mozdul a stroke-os kislány mellől a kutyája
