Mi is az a pánikbetegség és mi okozza?
A pánikrohamok során intenzív félelem önti el az embert. Valamikor olyan hevesen, hogy esetleg az illető már a nagyobb betegségektől (szívroham) kezd félni. Ehhez hozzájárul az, hogy elkezd félni a következő rohamtól. Ez a félelem pedig megbéníthatja a mindennapi tevékenységét, munkáját.
A tünetek lehetnek: félelem érzése, kontrollvesztés, légzési nehézség, izzadás, hányinger, szédülés, remegés, heves szívdobogás, melegségérzése.
Kutatások szerint a pánikbetegségnek genetikai összetevője is van. Tehát az az ember hajlamosabb lehet rá, akinek van a felmenői között szorongással küzdő. De a stressz szerepe is jelentős. Sokszor huszonéves korban jelentkezik a pánikbetegség, mikor a fiatalok elkezdenek a jövőn gondolkodni, párt keresni, családot alapítani, munkát keresni.
Kiből lehet pánikbeteg?
Az emberek csekély része (kb. 2 százaléka) volt vagy lesz élete során pánikbeteg. Azonban a nőknél kétszer akkora az előfordulása, mint a férfiaknál. És sokuknál előfordul, hogy a pánikbetegségre ráépül egy másik betegség (például depresszió, szerhasználat).
A pánikbetegségben szenvedőkre jellemző, hogy a nap minden percében figyelik saját magukat, és előre félnek attól, hogy mikor jön rájuk egy-egy roham. Ha például felfedeznek a pánikra hasonlító tüneteket, akkor rögtön arra gondolnak, hogy hirtelen jönni fog egy roham. Pedig ezek a tünetek lehetnek teljesen ártatlanok. Például kicsit megizzadnak egy nagyobb lépcsőzéstől vagy a forró kávétól elönti testüket a meleg.
Fiatal lány pánikrohamot kap egy forgalmas utcán
Fotó: Getty Images
A pánikbetegség kezelése
1. Praktikák pánikroham ellen: légzőgyakorlatok
Van egyfajta négyes légzőgyakorlat, mely abból áll, hogy négy másodpercig kell beszívni a levegőt, majd négyig bent tartani, és végül négy másodpercig kifújni. Ezután ismételgessük addig a gyakorlatot, amíg meg nem nyugszunk.
Fontos, hogy pánikroham esetén mindent megtegyünk annak érdekében, hogy elkerüljük a hiperventilálást. Ha a normálisnál gyorsabban vesszük a levegőt, az mellkasi fájdalomhoz, ájuláshoz vezethet.
2. Praktikák pánikroham ellen: hunyd be a szemed
Ha túl sok inger ér egyszerre a világból, könnyen pánikrohamunk alakulhat ki. Ekkor az egyik legjobb módszer, ha becsukjuk a szemünket, belülre figyelünk. És kitoljuk az agyunkból a káros és stresszes gondolatokat.
Eközben jobban oda is tudunk figyelni a helyes légzésünkre. Ha az utcán vagyunk, akkor keressünk egy padot, üljünk le, és ott csukjuk be a szemünket, ezzel kicsit kizökkenve a világból.
Egy roham kezelésére jó praktika a zacskóba lélegzés
Fotó: Getty Images
3. Praktikák pánikroham ellen: fókusztárgy keresése
Sokat segíthet az éppen kialakuló rohamon, ha elkezdünk egy bizonyos tárgyra fókuszálni. A legjobb egy régi, ismerős tárgy, amihez jó élményeket kapcsol az agyunk: például egy plüssjáték, egy kép a falon, egy könyvnek a borítója. Ekkor az agyunk automatikusan elkezd visszaemlékezni azokra a pozitív élményekre. Ennek következménye, hogy elterelődik a figyelmünk a rohamról és arról, ami kiváltotta azt.
4. Praktikák pánikroham ellen: egy szöveg ismételgetése
Hasznos lehet egy rövid idézetet előkeresni az agyunkból, amit a roham jeleinek észlelésekor mondogatni tudunk magunkban. De ez lehet egy vers, egy könyvből vagy filmből vett idézet. Ezeket bármikor tudjuk alkalmazni, bárhol is legyünk éppen. Vegyük rá az agyunkat, hogy csak az adott szöveggel foglalkozzon, és felejtse el a rohamot.
Ha több pánikrohamod is volt már, keress egyfajta közös pontot bennük, mely helyzetekben tör rád a betegség. Ezeket a szituációkat próbáld tudatosan elkerülni, vagy felkészülni rájuk. Továbbá plusz nyugtatásként érdemes erre való gyógynövényteákat inni. Bizonyos esetekben érdemes orvoshoz fordulnod segítségért. Az ottani vizsgálatok segíthetnek a baj kezelésén és megelőzésén.
Forrás: Pánikbetegség.info, Mayo Clinic, Fotó: Getty Images
