A visszérbetegség nem kimondottan, és nem minden esetben fájdalmas, mégis kellemetlen és főleg esztétikailag zavaró jelenség.
Mi az a visszér?
Az erek behálózzák egész testünket, szállítva az éltető oxigént a szöveteknek. Míg a verőerek a szívünk felől szállítják az oxigén-dús vért, a visszerek biztosítják a szövetektől a széndioxiddal dús vér elszállítását. Amit köznyelven visszérnek hívunk, ám pontosabban fogalmazva a visszérbetegség, tehát ezeknek a vénáknak az elégtelen működése, károsodása.
Visszérbetegség esetén az érfal rendellenesen megvastagszik, vagy kitágul, így nem látja el megfelelően a feladatát, azaz nem juttatja el hatékonyan az elhasznált, széndioxid-dús vért a szív felé. Legfőképpen a lábszár és a comb vénáira jellemző, de máshol is kialakulhat.
Fotó: Getty Images
A visszerek típusai
- Főtörzsi visszeresség: általában a vénákon belül elhelyezkedő, nyomást-csökkentő billentyű elégtelenségének következményeként alakul ki.
- Retikuláris vénatágulatok: a lábszár és comb külső és hátsó felszínén jelennek meg. Egymással lazán összekapcsolódó, a bőrön keresztül áttűnő 2-4 mm vastag egyenes lefutású kékes színű értágulatok.
- Seprűvénák: más néven hajszálér tágulatok. Akár 1mm-nél vékonyabb, piros, szerteágazó kis értágulatok, amelyek a bőr felső rétegében fordulnak elő. Rendszerint a mélyebben elhelyezkedő vastagabb vénákból erednek, színük lila, sötétkék vagy vörös.
- Pókháló visszeresség: vannak az igen apró, elszórtan elhelyezkedő, általában rózsaszín megjelenésű visszerek, valamint a csoportosan elhelyezkedő, egy pontból kiinduló, kissé vastagabb, lilás színű visszerek.
A visszeresség kialakulásában szerepet játszó tényezők
- Nem: a nőknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki visszerek, mint a férfiaknál, mert a női hormonok ellazítják az érfalakat, így a kitágult erekben a változatlan méretű billentyűk már nem zárnak megfelelően.
- Túlsúly: plusz terhet ró a vénákra is, ami fokozott terhelést, többletmunkát okoz a vénáknak.
- Genetika: a visszérbetegségért részben a gének tehetők felelőssé, nagyobb a kialakulás veszélye, ha egy (vagy több) közeli családtag érintett. Súlyosbító tényező, ha az a kötőszöveti betegségek halmozottan vannak jelen.
- Foglalkozás: a hosszú ideig tartó állást vagy ülést igénylő munkák növelhetik a visszérbetegség kialakulásának kockázatát.
- Terhesség: a növekvő magzat súlya által a kismedence vénáira gyakorolt nyomás, és az ösztrogén, progeszteron hormonok érfalakra gyakorolt lazító hatása hozzájárul a visszerek kialakulásához a terhesség alatt.
- Életkor: az idő múlásával a vénák falai kezdenek veszíteni a rugalmasságukból is és gyakoribbá válik a billentyűelégtelenség.
- Hormonális tényezők: visszeresség megjelenését a női nemi hormonok jelentősen befolyásolják, ezért a nők esetében sokkal gyakoribb a visszeresség. Ezen felül még a különböző hormonpótló kezelések, a hormonális fogamzásgátlók szedése, a hormonális változások mind-mind hozzájárulhatnak a visszerek kialakulásához.
A kezelés minden esetben a betegség előrehaladottságától függ
A visszérbetegségek kezelésében rendkívül fontos, hogy már az első panaszok jelentkezésekor – még ha azok csak esztétikailag zavarók – forduljunk szakorvoshoz. Az időben megkezdett kezeléssel nem csak a panaszokat csökkenthetjük, hanem a további állapotromlás esélyét is, sőt, megelőzhetjük a szövődmények kialakulását.
Mivel sokszor az életviteli szokások is meghatározzák a visszeresség kialakulását, ezért enyhe panaszok esetén érdemes először rossz szokásainkon változtatni, azaz mérsékelni kell az alkoholfogyasztást, dohányzást és érdemes megszabadulni a plusz kilóktól – amennyire lehetséges – , hiszen a plusz súly rendkívüli megterhelést jelent az amúgy is problémás lábnak.
A vénás betegségben ajánlott tablettás készítmények szedése, ugyanis a vénák falának erősítése révén hatékonyan tudják csökkenteni a visszeres panaszokat. A flavonoid komplex hatóanyagtartalmú gyógyszereket világszerte és Magyarországon is évtizedek óta használják a vénás betegek kezelésére.
Súlyos, nagyfokú visszérbetegség esetén azonban szükség lehet sebészi beavatkozásra, mely elejét veszi a további szövődményeknek, mint trombózis, tüdőembólia vagy lábszárfekély.
Mit tehetünk még?
- Ha tartósan ülő- vagy állómunkát végzünk, iktassunk be minden órában egy tízperes sétát, vagy guggoljunk párat, mozgassuk át végtagjainkat, hogy az izompumpa működésbe lendülhessen!
- Mozogjunk rendszeresen, de ne válasszunk túlságosan megterhelő sportot! A vérkeringés fokozására kiváló a séta, a biciklizés, az úszás vagy a kondicionáló torna.
- Kerüljük a szélsőségesen meleg hőhatást, így a szaunát, a szoláriumot, a forró vizes ülőfürdőt!
- A magassarkú cipő azok számára sem előnyös, akiknek teljesen egészségesek a vénáik, súlyos visszértágulatban szenvedőknél pedig semmiképpen sem ajánlott hordásuk, helyettük kényelmes, 3-4 centiméter sarokmagasságú cipő javasolt.
Tudj meg többet a testedről!
- 5 különleges testi adottság, amivel csak kevesen rendelkeznek
- Tévedsz, ha azt hiszed, csak az orrod érzékeli a szagokat
- Kvíz: Ezt biztos nem tudtad az emberi testről
(Fotó: Getty Images/Motortion)
Szponzorált tartalom
