Kismamák MBA-képzése

Amikor a húsz hónapos kisfiával gyed-en lévő Kalmár Szilvia szeptemberben megpályázott egy humánmenedzser MBA képzést a Műegyetemen, azzal utasították el, hogy a felvehető kismamák számát az intézmény tizenöt főben maximálta. „Egy formális jelentkezési lap alapján döntötték el, hogy ki az a tizenöt szerencsés, aki náluk tanulhat. Mivel a döntés nem tartalmazott indokolást, a tanulmányi osztályhoz fordultam, ahol szóban a fenti választ kaptam.” Az eredetileg tanítóképzőt végzett, de nyolc éve egy bankban dolgozó Szilvia úgy véli: felvételi kérelmének elbírálásánál nem az alapvégzettség szintjét és a szakmai gyakorlat hosszát vették figyelembe, hanem kismamaként diszkriminálták. Szilvia nem tervez jogi lépéseket, de kismamaként egy időre elment a kedve az állam által finanszírozott költségtérítéses továbbtanulástól.

Költséges tudás

A Budapesti Corvinus Egyetemen (Közgáz)az általános menedzseri ismereteket nyújtó, öt féléves, költségtérítéses MBA képzés szemeszterenként négyszázhúszezer forintba kerül. Kismamák esetében tavaly az Oktatási Minisztérium (OM) ehhez az összeghez a mindenkori hallgatói normatíva tizenöt százalékával járult hozzá (azaz félévente harmincötezer forinttal) – a többit az egyetemnek kell kitermelnie. Mint Matern Margit, a Közgáz diplomás programok igazgatója elmondta: tavaly a kismamák MBA képzése – megfelelő állami hozzájárulás hiányában – félévente mintegy tízmillió forintos árbevétel-kiesést jelentett az egyetem számára.





Bár egy piaci terméknél az elmaradt haszon sem elhanyagolható tényező, az MBA képzés esetében mégsem az árbevétel-kiesés jelenti a fő gondot az oktatási intézményeknek. A csapdahelyzet jogi természetű: a felsőoktatási törvény szerint költségtérítéses képzés nem lehet veszteséges, ugyanakkor a kormányrendelet kimondja, hogy a kismamák nem kötelezhetők költségtérítés megfizetésére. Ha viszont az ingyenesség miatt aránytalanul megnő a kismamák száma egy MBA képzésen, akkor elfogynak a fizetős hallgatók, akik – legalábbis részben – eltartják a képzést. Így az oktatási intézmények két lehetőség közül választhatnak: vagy limitálják a kismamák számát, és ezzel diszkriminálják őket, vagy befogadják az összes kismamát, de utána csődbe mennek. Mivel mind a kettő jogellenes, a Közgáz egy harmadik megoldást választott.

Megemelt támogatás

Dr. Veres Pál, az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Főosztályának osztályvezetője szerint a minisztériumnak az a fő kérdés, hogy milyen áron veszi meg az állam az oktatási intézményektől a gyeses hallgatók részére nyújtott piaci terméket. „Mi is érzékeltük, hogy az OM, mint fenntartó által az intézményeknek nyújtott térítés túl alacsony, ezért ezévtől a szakmailag megfelelő alapképzés oktatási normatívájának ötven százalékára emeltük a támogatás összegét. Így azonos finanszírozási helyzetet teremtettünk, mint az esti és levelező alapképzés esetén. Közgazdasági megközelítésben azt is figyelembe kell venni, hogy az állam támogatása révén nő a szakirányú továbbképzés iránti kereslet, az intézményi bevétel, miközben a költségek egy része nem emelkedik a létszámmal arányosan.” Veres Pál elmondta: a megemelt normatívát kiegészítik a fenntartási költségek és az oktatói-kutatói normatíva, amelyek összességében lényegesen jobb helyzetet teremtenek, mint 2004 előtt.

„Két évvel ezelőtt – mondja Matern Margit – a humánmenedzsment programunkon a kismamák aránya olyan nagy mértékűre növekedett, hogy döntenünk kellett: megszüntetjük a programot, vagy bevezetjük az úgynevezett egyéb szolgáltatásokért járó díjat, amire a jogszabályok is lehetőséget adnak.” Ez az összeg a költségtérítés egyharmadát fedezi, amit a kismamák félévente, a beiratkozáskor fizetnek. A Közgázon nem húznak meg felső határt: ha valaki rendelkezik a követelményekkel – első diploma, három év szakmai gyakorlat –, akkor formailag bekerül a felvételi eljárásba – függetlenül attól, hogy kismama-e vagy sem. A költségmentességre sem pályáztatnak: mindenkinek fizetni kell, kivéve a kismamákat. A felvételi eljárás során ugyanakkor közvetve rákérdeznek arra, hogy a jelentkező gyesen lévő kismama-e.

Idén ősszel két, harmincfős csoport indult, öten voltak kismamák. Ők részben teljesen ingyen, részben egyéb díj megfizetésével tanulhatnak. Eddig egyetlen kismama fellebbezett náluk, de nem a felvételi ellen, hanem az egyéb szolgáltatások díjának fizetése ellen. Matern Margit szerint a megnyugtató megoldás minden szereplő számára az lenne, ha az állam megfizetné a kismamák után járó teljes hallgatói normatívát.


Elvi kérdés

Andor György a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) MBA képzésének részéről úgy véli: a probléma inkább elvi, mintsem jogi természetű. „Szerintünk a jelenlegi gyakorlat ésszerűtlen, igazságtalan, és sérti az egyetemi autonómiát. Ez csak részben köszönhető annak, hogy a szakirányú továbbképzések kategóriáját benne hagyták a kismamák támogatásáról szóló rendelet szövegében.” Andor szerint közgazdaságilag eleve ésszerűtlen volt az a szándék, hogy az állam teljes áron vegyen meg egy szabadáras piaci terméket, amelyet szociális támogatásként juttat bizonyos hallgatóknak. „Sarkított példával élve: ez olyan, mintha a kismamák kétmillió forintos babakocsit vehetnének meg az állam pénzén” – mondja Andor.





Másrészt az MBA képzés egy nonprofit felsőoktatási intézmény gazdasági vállalkozása, amelynek szolgáltatásával kapcsolatban az állam nem szabhatja meg, hogy ezért valakitől ne kérjen pénzt, vagy csak annyit kérjen, amennyit a minisztérium ad, mivel ez sértené az egyetemi autonómiát, amelynek része a vállalkozás szabadsága. A BME ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a kialakult helyzet egy józan kompromisszum eredménye. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a hallgatókkal, az OM-mel és az Oktatási Jogok Állampolgári Biztosával történő szakmai tárgyalások során mindenki megértette, hogy egy eredetileg rossz koncepcióhoz nem lehet mindenki számára megfelelő megoldást találni – viszont jogilag némileg korrigálható az aránytalanság.





“Mi is kénytelenek vagyunk egyéb szolgáltatás címén díjat kérni a kismamáktól. Ugyanakkor a jelentkezés során írásban tájékoztatjuk a kismamákat, hogy miért és hogyan kérjük tőlük ezt a díjat. Ehhez az oktatási ombudsman ragaszkodott” – mondja Andor György. A BME gyakorlata az, hogy ha van szabad helyük, előveszik a szociális érzéküket, és felveszik a kismamákat – képzésenként maximum a teljes hallgatói létszám öt százalékát, azaz tizenöt főt. Közülük részben teljesen ingyenesen tanulhatnak, részben pedig pályázhatnak a költségmentességre.