A fiatalok és a nyugdíj

Alapok

Öregedünk

A prognózisok szerint az 1995. évi 10,2 millióról 2050-re 8,4 millióra csökken az ország lakossága, miközben a 60 éven felüliek aránya 19,4-ről 31,6 százalékra emelkedik. Eközben a felnövekvő és a nyugdíjas korosztályokat eltartó 20–59 éves aktív munkavállalók aránya 54-ről 48,6 százalékra csökken. Ez a hagyományos nyugdíjrendszer finanszírozó képességét meghaladja, ezért is van szükség arra, hogy a majdan nyugdíjba menők a saját nyugdíjukra is gyűjtsenek.

1998-tól a korábbi felosztó-kirovó elven működő nyugdíjrendszert új, hárompilléres rendszer váltotta fel: a társadalombiztosítási nyugdíj, a magánnyugdíj, és az önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíj együtt. Az új rendszer központi elemét az újonnan alakult magán-nyugdíjpénztárak alkotják. Mind a felosztó-kirovó rendszerben, mind a tőkefedezeti rendszerben az állam hitelből finanszírozza a nyugdíjasokat. A különbség abban áll, hogy a felosztó-kirovó rendszer esetében a hitelt az aktív dolgozók nyújtják járulékaik befizetése révén, és cserébe az állam nyugdíjígérvényét kapják, az utóbbi esetben a nyugdíjpénztárak vásárolnak államkötvényeket a náluk elhelyezett lakossági megtakarításokból. Az új koncepció feltételezte, hogy a tőkefedezeti rész bevezetése a gazdaság teljesítőképességét növeli. Kérdés, hogy valóban keletkezik-e nemzetgazdasági szintű többlet-megtakarítás, ha az eddig kizárólag a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe fizetett járulék egy része ezentúl a tőkefedezeti rendszerű második pillérbe kerül? Közgazdászok szerint a kormányzati makro-modell kimenetele egyelőre kérdéses, pedig döntő részben ettől függ, hogy összességében kik lesznek a nyugdíjreform nyertesei és vesztesei.

Mennyi lesz a nyugdíjam?

Az állami nyugdíj megállapítása bonyolult feladat, a magánnyugdíj-pénztárból származó nyugdíj számítása jóval egyszerűbb. Az állami nyugdíj alapvetően a szolgálati idő hosszától, vagyis a nyugdíjba vonulásig munkában eltöltött évek számától és a járulékköteles jövedelmek nagyságától függ, figyelembe véve az egyes évekre meghatározott jövedelemplafont, illetve a 2008-ig még érvényben lévő degresszív számítást (ami a magasabb jövedelműeket érinti hátrányosan). A magánnyugdíj alapja a kötelezően teljesített havi befizetések kamatos kamattal növelt, illetve működési költségekkel csökkentett értéke. Hosszú távú nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetések hozama 1,5-3 százalékponttal meghaladja az átlagos reálbér-növekedést. A vegyes rendszerből kapható nyugdíj épp ezért szinte biztosan több lesz a tisztán állami nyugdíjnál. Forrás: www.cslife.hu

Csekély járulékfizetési hajlandóság

Amikor egy felosztó-kirovó nyugdíjrendszerről áttérnek egy tőkefedezeti rendszerre, akkor létezik egy (legalább 30-40 éves) átmeneti periódus, amelyben az egyik oldalon a fiatalok már saját számlájukra fizetik a járulékot. A jelenlegi fiatalok azonban eltérő védekezési mechanizmusokat alakítottak ki a takarékoskodás ellen. A húsz év alattiak a még túl fiatalok, még élvezniük kell az életet. A húszasok autóra gyűjtenek és tartós fogyasztási cikkre, jó nagyokat utaznak. A harminc felettiek a házra és a gyerekekre költenek el minden pénzt. A jelenlegi húszévesek húsz év múlva inkább a gyerekeket taníttatják, nagyobb házra és szebb autóra van szükségük. Ötven év felett már képtelenség félre rakni, már kevés az idő. Megfelelő mérlegelés hiányában azonban az átlépés nem nyereséggel, hanem veszteséggel jár majd, hiszen nyugdíjas korukig igen kis összeget tudnak a korosztályok az egyéni számlájukon felhalmozni. Vagyis az átlépés a társadalombiztosításból a magánnyugdíj rendszerbe akkor éri meg, ha a nyugdíjas kor eléréséig olyan fedezetet képes az átlépő felhalmozni, amely a lemondott társadalombiztosítási nyugdíjat meghaladó nyugdíjat tesz lehetővé számára. Sajnos ezt, néhány szakembertől eltekintve, nagyon kevesen tudatosították.

Nyertesek

Mekkora tagdíjat kell fizetni?

A magánnyugdíj-pénztári tagság plusz kiadást nem jelent a számodra: összesen annyi történik, hogy az állami TB helyett a kötelező járulékaid egy része az általad választott magánnyugdíj-pénztárba kerül. A tagdíj alapja a járulékalapot képező bruttó jövedelem, mértéke 2004-ben 8 százalék, amelyet a munkáltató vagy a munkavállaló 10 százalékig kiegészíthet. Ha a munkáltató egészíti ki a tagdíjat, akkor ezen döntése valamennyi dolgozójára nézve egységesen kötelező. Munkavállalóként te is bármikor dönthetsz úgy, hogy kiegészíted a tagdíjadat, és bármikor vissza is vonhatod vagy tetszőleges időre szüneteltetheted is a pluszbefizetést. Az állami TB-be fizetett nyugdíjjárulékra érvényes egyéni felső korlátnál a magánnyugdíj-pénztárba sem lehet többet befizetni. Ez a maximum 2004-ben naponta 14 500 forint, éves szinten 5 307 000 forint. Forrás: www.cslife.hu

Közgazdászok szerint egyértelmű, hogy a mai fiatalok járnak igazán jól az új nyugdíjrendszerrel (leszámítva a nyugdíjbiztosító társaságokat). Ennek már most vannak látható jelei. Az önkéntes pénztári tagok között például élesen kirajzolódik a módosabb klientúra, és a magánnyugdíj-pénztári tagság is őket vonzza elsősorban. A pénztártagok fele a leggazdagabb 20-25%-hoz tartozik. A többség számára azonban jelenleg nem éri meg magasabb jövedelmet bevallani, ezzel magasabb közterheket fizetni, mert továbbra is gazdaságos a megspórolt közterheket autóra, lakásra félretenni. Végül is minek takarékoskodjunk a nyugdíjra, amikor a kicsinyke megmaradt pénzt elviszi a bizonytalan jelen? Nyilván mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy jövedelméből mire rak félre, ám nem árt a jövőre is gondolni.

Ha kíváncsi vagy a várható nyugdíjadra, keresd fel pár hét múlva a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének megújult nyugdíj-kalkulátorát! http://www.pszaf.hu/nyugdij/index.htm