Új ismerkedési forma: Találj társat játszva!

Másodszorra örökre: párok, akiknek jót tett a szünet

Nóra, 32 éves, közgazdász
„Nagyon nehezen szántam el magam, hogy így próbáljak párt találni. De tudtam: nem várhatok tovább tétlenül, hogy rám találjon az igaz szerelem. Egyik ismerősöm hívta fel a figyelmemet erre az ismerkedési formára. Az ötlet maga tetszett, de nem igazán bíztam benne, és elsőre kínosnak is találtam, hogy így ismerkedjek. Ezért a részvétemet hosszas érdeklődés előzte meg a szervezők felé. Ami leginkább meggyőzött, hogy korosztály-kategóriák vannak az egyes rendezvényekre, így biztos, hogy a korban hozzám illő egyedülálló férfiakkal fogok találkozni, és a másik, hogy egyfajta szűrőként működik szerintem az intelligenciát illetően, ha egy férfi ilyenfajta ismerkedést bevállal.
Eleinte próbáltam kifürkészni, hogy ki az, akit szívesen választanék, de egy idő után teljesen elfelejtettem, hogy miért is jöttem, csak a játékokra figyeltem. A találkozó végén lehetett kiválasztani, hogy kivel szeretnék még a későbbiekben is találkozni. Tomit jelöltem meg. Nagyon jó érzés volt, amikor megtudtam, hogy ő is engem választott, nagyon bíztam a sikeres folytatásban. Igazunk lett.”

Párválasztás máshogy

Ziman Zsuzsa a Playful randi kitalálója

– Rengeteg emberismereti és önismereti játékkal találkoztam, amik képesek voltak arra, hogy nagyvállalatok olajozott működését biztosítsák azáltal, hogy megismertetik az ott dolgozókat egymással, vagy éppen összekovácsolnak egy kollektívát, vagy akár fesztiválok, találkozók hangulatáért „felelnek”. Miért ne lennének alkalmasak arra, hogy segítsenek a párválasztásban is? – merült fel Ziman Zsuzsában, aki birtokában egy nagy adag segíteni akarásnak, több száz tréningnek, életre hívta a játékos ismerkedés ötletét, a Playful randit. – A cél az, hogy a párkeresés ne legyen görcsös és kétségbeesett, sokkal inkább felszabadult és természetes.

Tamás, 34 éves, informatikus
„Több internetes társkereső tagja voltam. Két évig kísérletezgettem, de sokszor hiába írtam a hölgyeknek, még csak nem is válaszoltak. Ha pedig találkozni is tudtam valakivel, hamar rájöttem, hogy az életben egészen másképpen fest a helyzet, mint a levelekből kiderült. Ezért döntöttem úgy, hogy nekivágok egy ilyen ismerkedős estnek. Szimpatikus volt, hogy azt ígérték, hogy szinte észrevétlenül ismerhetjük meg a másik valódi énjét. Kellemes meglepetés volt. Az egyik játék során mottót kellett választanunk. Az enyém így hangzott: »Nem minden fehér vagy fekete.« Nóra mottója pedig: »Az élet egy nagy szivárvány.« Szinte giccsesen hihetetlennek találtam, de egyre inkább figyeltem Nóra viselkedését a játékok alatt. Hamar kiderült, hogy ezen az egy hasonló mondaton kívül minden megnyilvánulásában van valami, amivel egyetértek, és valami, amivel egyáltalán nem, de azt nagyon szívesen megbeszélném vele. A játék végére biztos voltam benne, hogy nekünk még találkoznunk kell, így őt jelöltem számomra szimpatikusnak, és csak bízni tudtam benne, hogy ő is észrevett, és ugyanígy gondolja. És így történt, két nap múlva újra találkoztunk, akkor már csak kettesben.

Hogyan működik?

A különböző emberismereti és önismereti játékokon keresztül a résztvevők az érzékeikre hallgatva tudják eldönteni, hogy kivel tudnak a leginkább együttműködni, kivel illenek össze a legjobban. – Egy játék olykor sokkal többet elárul, mind gondolnánk. Egy szokványos ismerkedés során bárki bármit mondhat magáról, de játék közben a viselkedésünk, megnyilvánulásaink sokatmondóbbak, mint szavaink – mondja Zsuzsa.

Jégtörő játék

Egy hangulatos kávézóban szoktunk találkozni, általában 10–12 fő. Első játékként egy úgynevezett jégtörő játékot játszunk. Ebben a feladatban senkinek sem kell önállóan szerepelnie, a cél a feszültség oldása. Ezt követi egy ismerkedős játék: mindenki készít magáról egy címert, ahol meghatározott pontok szerint mutatja be a számára fontos, vagy leginkább elhanyagolható történéseket vagy más jellemzőket. Vannak, akik ilyenkor mélyebb érzelmeket hoznak felszínre, de vannak, akik inkább akkor még jelentéktelennek tűnő dolgokat mutatnak meg. Fontos, hogy senki sincs rákényszerítve, hogy olyasmit osszon meg mással, amit ő nem szeretne. Ha még nem felkészült a társaság arra, hogy beszéljen az elkészült címeréről, akkor egy újabb játékot iktatunk be. Egyik ilyen játék lehet a Szókockacukor, ahol kockacukor és filctoll segítségével szavakat alkotnak a résztvevő játékosok.

Később még egy-két csoportos játékot indítunk attól függően, hogy milyen a hangulat, mire van még igénye a résztvevőknek. Ezek között lehet barkochbaszerű feladat, ügyességi, megfigyelő, közös dolgokra irányuló feladat vagy újabb csapatjáték. A játékok alatt kiderül a párkereső számára, hogy ki az, akivel leginkább egy irányba forognak gondolatai, vagy ki az, aki teljesen az ellentéte, de akitől szívesen ellesne ötleteket a hétköznapokra is. Végezetül pedig mindig a Parola nevű játékot játsszuk, ami az elköszönésre szolgál. A játékok mindig változnak, így akinek nem sikerült első alkalommal kiválasztani a párját, a következő összejövetelen sem fog unatkozni.

Másfél óra játék

– A rendezvény időtartama 1,5–3 óra, többnyire a 30 körüliekre számítunk, de nincs korhatár. Előfordul, hogy ötvenes éveiben járók hívnak fel vagy írnak e-mailt, mert tudni szeretnék, hogy rájuk gondolunk-e. Ugyan ritkábban, de számukra is biztosítani szoktuk az ismerkedésnek ezt a formáját, általában háromhavonta tudunk tartani 50+-os rendezvényt. Ezen kívül nagyon sok tizenéves regisztrált tagunk is van, őket valószínű a kíváncsiság vezérli, de természetesen nekik még nem tartunk rendezvényeket.

Az ismerkedési forma egyik előnye, hogy a résztvevők nincsenek kitéve annak a veszélynek, hogy valaki teljesen mást mondjon magáról, mint aki valójában. Ráadásul itt valóban egyedülálló nők és férfiak találkoznak, nem áll fenn annak a lehetősége, hogy elmennek egy társaságba, ahol egyedüli szingliként feszengnek vagy kellemetlenül érzik magukat. – Rengeteg egyedülálló panaszkodott arra, hogy rossz érzés számukra olyan közegben lenni, ahol egyedül őket nem kíséri senki, esetleg barátaik rájuk akarnak tukmálni egy szintén egyedülálló ismerőst – mondja Zsuzsa.

– Persze azt nem tudhattam biztosan, hogy ez működni is fog, mert Magyarországon nincs még egy társkereső, így mások tapasztalataira nem alapozhattam. Hittem benne és szerettem volna megpróbálni, mert az biztos volt, hogy a jó szándék vezérel, azzal pedig bajt nem lehet okozni. Mi sem bizonyítja jobban, hogy elgondolásom működik, mint azok a résztvevők, akik nem először jönnek el Playful randira. Persze ez tűnhet rossz hírnek is, mert ezek szerint elsőre nem jártak szerencsével, de ez csak annyit jelent, hogy akkor nem volt ott az a személy, aki számukra tetszett volna. Viszont jó hír abból a szempontból, hogy jól érezték ott magukat, és ők már meggyőződtek róla, hogy működik. És, ami még inkább engem igazol, az egymásra talált pároktól érkező boldog beszámoló levelek.