 |
Gyilkos fogyókúrák. Megéri? |
Az utóbbi években lefolytatott néhány kutatás azt mutatja, hogy sikeres lehet az anyagi ösztönzés, ha fogyásról, mozgásról, dohányzásról, azaz egészségesebb életmódra váltásról van szó.
A kutatók úgy vélik, más pszichológiai hatása van a pozitív ösztönzőknek, például a fizetségnek valamely támogatott „jó” viselkedésért, és más folyamaton keresztül hatnak a negatív ösztönzők, például a büntetés a „rossz” viselkedésért.
Eredményes példa a dohányzásról való leszokás anyagi ösztönzésére egy 2009-es, a General Electric dolgozóinak körében meghirdetett akció. A 900 dohányos alkalmazott egyik fele csak tanácsokban részesült a dohányzásról való leszokást támogató program mellett, míg a másik csoport tagjai pénzt kaptak a tanfolyam elvégzéséért, a hat hónapon belüli leszokásért, majd még egyszer a füstmentesség további fenntartása esetén. A leszokást nem bemondásra fogadták el tényként, hanem a résztvevők vérében mérhető kotinin szintje alapján. A tanulmány eredménye szerint az anyagi ösztönzés hatott: abban a csoportban 15 százalék volt a tartós leszokás aránya, míg a csupán tanácsokkal ellátott csoportban 5 százalék.
Egy 2008-as, a JAMA orvosi folyóiratban ismertetett tanulmányban pozitív és negatív ösztönzést is kipróbáltak arra, hogy embereket túlsúlyuk csökkentésére bírjanak. A három csoport közül az elsőben csak mérleget és tanácsadást kaptak a fogyni vágyók, a másodikban naponta nyerhetett valaki egy bizonyos összeget, ha tartotta súlycsökkenési tervét, a harmadik csoportban pedig naponta be kellett fizetniük az embereknek egy adott összeget, amelyet a hónap végén csak akkor kaptak vissza a számláról, ha elérték kiszabott céljukat.
Az utóbbi, büntetésen alapuló módszer, azaz a negatív ösztönzés volt rövid távon a leginkább sikeres, ebben a csoportban fogytak a legtöbbet a résztvevők. Hosszabb távon azonban nem tartották meg jobb arányban elért testsúlyukat, mint a másik csoportokba osztott önkéntes alanyok.
Forrás: MTI
