 |
11 sport, amit biztosan nem próbálunk ki |
Nike Free+ 2
Ezt a könnyű, szemtelenül puha cipőt nagybevetésre vittem, hogy leteszteljem, mennyire bírja a strapát, igaz-e, hogy imitálja a pucér lábas edzést, és olyan izmokat is megmozgat a lábfejen, amelyeknek a létezéséről eddig nem is tudtam. Az aszfalton, salakon való óvatos duhajkodás helyett egészen a Hármashatár-hegyig futottam vele, hogy megnézzem, a meztelenláb-effektus hogyan hat a talpamra a köveken, sziklákon, hepehupás erdei talajon. Vajon tényleg érezni fogom a talpam alatt a fenyők lehullott tűlevelét, mintha mezítláb futnék?
A Nike Free terepfutócipőket megszégyenítő módon tapadt minden felületen, miközben a sarokrész puhasága mellett is szigorúan tartotta a bokám, a minden irányban könnyen hajló talp ellenére a kövekből, sziklákból, kiálló gyökerekből szinte semmit nem éreztem. 2 kilométer után már beleszerettem!
Pluszpont jár a fekete színért, amit mostanában valamiért egyre jobban mellőznek a női futócipők táborából, és azt is díjaztam, hogy a cipőből szándékosan kihagyták a gyakran félrecsúszkáló nyelvet (amikor a lábára húzza az ember lánya, olyan, mintha egy zokniba bújna). A teszt másnapján pedig valóban ott bujkált a talpam és a lábfejem bizonyos pontjain az a kis izomláz, amit ígértek, és amit más cipő után eddig még nem igazán éreztem. Sokadszorra sem találtam viszont a lábbelin fényvisszaverő csíkot. Mi lesz így a nyáréjszakai kocogásokkal? Ha valaki megtalálta, szóljon!
Puma BioRide
Na jó! Elsőre a pink szín kicsit zavarba ejtett, még kislány koromban sem vettem fel ilyet. De miután a többiek meggyőztek, hogy most ez a menő, meg „majd meglátod, milyen jó lesz” – hát felvettem. Az érzés leírhatatlan: mintha nem is lenne semmi a lábamon. Nincs belső varrás, a talprész puha és hajlékony, és ami nálam ritkán fordul elő, a cipőfűzőt nem kellett duplán kötni, mert esze ágában sem volt kibomlani. Először aszfaltra merészkedtem vele, gondoltam, hogy a fájós térdem majd kiakad, ahogy egyébként a többiben, amit eddig hordtam, így volt. És nem! Állta a „sarat”, ahogy a lábam is. De nem álltam meg ennyinél. Nekirontottam a terepnek is – ha már futás, adjunk neki. Teljesen jól tapadt a poros sziklás talajon is, egyszer sem kellett megállnom csak azért, mert megcsúsztam volna. Nagyon szerettem!
 |
| Nézd meg közelebbről. Katt a képre! |
Büszke is voltam magamra és a cipőre is, persze másnap alig bírtam megmozdulni a vádlimba állt izomláztól, de hát így jár, aki próbálkozik. És hogy „kutyaharapást szőrével”, adjunk a fájdalmas izmoknak, gondoltam egyet és irány a műanyag borítás: azon túl, hogy a már kikopott futópálya hepehupáin gyakran szökdeltem futás helyett, a kis „Puma” nagyon jól bírta és a lábam is. Jól tart, nem mozog benne a láb és irányváltoztatásnál sem éreztem, hogy átszúrnám az elejét, vagy hogy a bokám kimozdulna. És hogy megnézzem, hogy a tisztítása tényleg annyira egyszerű-e, ahogy azt mondták nekem, még a salakos futópályára is rámerészkedtem nem sokkal eső után. Hihetetlen. Amellett, hogy másnap valóban minden csúnyaságot le tudtam könnyen kaparni róla, úgy festett, mint új korában, a sötétben csak úgy világított a fényvisszaverő, merthogy azzal is felszerelték a kis drágát. Visszagondolva mókásan festhettem, mert a többi cucc fekete volt rajtam, így valószínűleg messziről csak az látszódott, hogy két cipő „futkározik”. Egy szó mint száz: ebbe a cipőbe teljesen beleszerettem, merem ajánlani bárkinek.
Puma Faas 300
Azt hittem, csak egy kedves vicc, hogy ez a pillekönnyű cipő jól szolgál majd, ha futni indulok. Kerestem a talpat védő-támasztó merevítéseket, aztán próbáltam megtalálni a „rezgéscsillapításra” szolgáló légbetéteket – mindhiába. A Faas 300 vékonyka talpát (és persze a sajátomat is) az aszfalton megtett első lépésekkor még féltettem, aztán kiderült, hogy teljesen feleslegesen aggódom. Lábszáram, érzékeny térdem teljes biztonságban volt. A cipő derekasan bírta az öt kilométeres edzést – ennél többre nem mertem bevállalni elsőre.
 |
| Nézd meg közelebbről. Katt a képre! |
Azoknak, akik rövid távon, laza tempóban futnának, aszfalton vagy salakon, rekortán talajon, nyugodt szívvel adnám el ezt a modellt, főleg ha bokájuk nem igényel merevebb tartást. Lehet ennél több jót írni egy futócipőről? Hát persze: az is érdem, ha a nem futóbolondok is belezúgnak. Az elsőre harsány rózsaszín, igazán csajos cipővel még azokat is levettem a lábukról, akiknek eszük ágában sincs – rendszeresen – futni. Ők azt mondták, ezt a cipőt akár egy laza városnézéshez, fesztiválozáshoz is simán felvennék. Még az is lehet, hogy a futáshoz is kedvet kapnának benne.
Reebok RunTone
Formálja a hátsómat! – többek között ezt ígérte a felirat, és én ezzel a felkiáltással álltam neki a tesztelésnek, merthogy arra ráfér. A talpkiképzés érdekes, de pontosan ezt a célt szolgálja. Kicsit robusztus felépítése ellenére nagyon könnyű és kellemes viselet, fényvisszaverővel, tehát minden adott volt egy jó futásra. És nem is kellett csalódnom! A ligetet vettem célba, ott többféle talajon is kipróbálhatom. Aszfalton indultam, de a kemény talaj ellenére nagyon könnyedén szedtem a lábam és nem zavart az egyébként a hőt folyamatosan visszaverő, durva talaj. Annak ellenére, hogy tulajdonképpen mindenemből folyt a víz, a lábam nem izzadt a cipőbe, nagyon jó a szellőzése. A gödrös földúton is jól tartotta a lábamat és bokafájós létemre sem éreztem, hogy bármelyik pillanatban kimehetne.
 |
| Nézd meg közelebbről. Katt a képre! |
Fűre nem ajánlom, bár legkevésbé szoktuk ezt választani, azért én ott is futkároztam benne, ha már van rá lehetőség. Végül a műanyag borítással fejeztem be a focipálya körül. Ez külön kihívás volt, és nemcsak a cipőnek: mivel tele volt a pálya focistákkal, így öt kilométer alatt abba sem hagyhattam volna, nemár, hogy azt gondolják, hogy nem bírom. Hősiesen nyomtam: a lábam még bírta volna, de a levegőm igencsak elfogyott, így a 400 méteres pályán megtett 13 kör után estem a fűbe – persze csak gimnasztikára, hogy lássák, még simán bírtam volna a kiképzést, de hát a levezetés is fontos. És hogy a lényeg ne maradjon ki: egészen biztosan igaza van a gyártóknak, a rajz szerinti izmokat biztosan megmozgatja. Tanúsíthatom. Két napig folyamatosan droidmozgásom volt a futást követően. Nekem bejött, ajánlom mindenkinek!
Adidas Supernova Sequence
A dobozból kibontva az első reakcióm: ó, rózsaszín? Igazat bevallva nem rajongok ezért a színért, de ennyi az összes negatív észrevételem. Már a futás előtt végzett bemelegítő gyakorlatoknál is éreztem, hogy nagyon fogom élvezni a futást. Aszfalton próbáltam ki, gondoltam, kezdjük a legkeményebb erőpróbát. Bár enyhe lúdtalp gágog a talpamon – ezért kicsit rettegtem tőle, mert nálam különösen fontos a megtámasztás –, semmi nem akadályozott meg abban, hogy élvezzem a futást.
 |
| Nézd meg közelebbről. Katt a képre! |
A cipő talpa annyira puhán és ergonomikusan van kialakítva, hogy minden sarokkoccanásnál olyan érzésem volt, mintha párnákon lépkednék. Emiatt a térdem sem akadt ki, aminek pláne nagyon örültem. A szellőzésért is piros pont jár, mert futáskor abszolút éreztem, hogy simogatja a lábujjaimat a ki-be járkáló szellő. Sötétedéskor elővillantak a fényvisszaverő csíkok is, ami szerintem nagyban segített abban, hogy egy előttem sétálgató kutyus érdeklődve bár, de félve eliszkolt tőlem. Összességében 10/10 – ajánlom minden talpgágogó társamnak, akiknek igenis fontos, hogy egy jól tartó, puha talppal rendelkező cipőben élvezze végre a futást.
