nlc.hu
Életmód
Mi kell a nő karrierjéhez?

Mi kell a nő karrierjéhez?

Diplomát szerzünk, jó állásért küzdünk. Házasságot kötünk, gyereket szülünk. Aztán megpróbáljuk a karriert és a családot összehangolni, és mindkettőből a maximumot kihozni. És akárcsak az erősebbik nemnek, nekünk is szükségünk van a támogatásra. Nevezetesen egy segítőkész férfira.
Még több olvasnivaló az önérvényesítésről, karrierről, családról a Nők Lapja Psziché oldalán!

Ha lassan is, de úgy tűnik, elindult valamiféle változás, már ami a merev családi szereposztást illeti. Az apák egyre több részt kérnek a gyereknevelésből, ma már természetes az apás szülés, az óvodába siető férfi, és még olyanok is akadnak, akik a gyest magukra vállalják. Az általános gyakorlat szerint azonban még mindig a nőkre hárul az otthoni munkák többsége. Holott a józan ész azt diktálná, hogy ha egy családban a nő és a férfi is dolgozik, akkor osszák meg a házimunkát, és szánjanak egyforma időt a karrierjük építésére.

Egy történet a sokból
Klári és Ádám egy tankörbe jártak az egyetemen. Miután diplomáztak, összeházasodtak és dolgozni kezdtek. Egyforma bérért, egyforma munkaidőben. Mindketten jó kapcsolatrendszert építettek ki, és amint alkalom nyílt, jobb munkahelyre váltottak. Aztán úgy döntöttek, ideje a családalapításnak. Megszületett a két gyerek, Klári négy évet maradt otthon gyesen. Nem volt módja otthonról dolgozni, így négy év teljes szünet lett a karrierjében. Amikor visszament, már nem tudta ott folytatni, ahol abbahagyta. Ehhez jöttek még a kötelező női munkák: gyerekek óvodába hordása, főzés, takarítás, bevásárlás. Pedig a férj még segített is. Néha elmosogatott, elment a gyerekért az oviba, és ha összeírták neki egy listára, bevásárolt. Hazaadta a pénzt, eljártak nyaralni, de valami mégsem volt kerek Klári történetében. Nem értette, miért kellett lemondania a karrierjéről, miért nem tud visszakapaszkodni, és miért ütközik ellenállásba, ha több időt akar szentelni a munkájának. A történet tipikus. Ma

„A férfiak részvétele a házimunkában csaknem elhanyagolható: a nők feladatvállalása a férfiakénak 36-szorosa.”

Magyarországon a háztartás területén a nemek közötti egyenlőtlenség nyilvánvaló. A férfiak részvétele a házimunkában csaknem elhanyagolható: a nők feladatvállalása a férfiakénak 36-szorosa. Ez az érték a nyugatnémeteknél 15-szörös, az oroszoknál 11-szeres, a franciáknál 7-szeres. Akkor sem más a helyzet, ha a nő keres többet, bár a végzettség jelentősen befolyásolja a viszonyokat. Ha mindkét fél diplomás, a magyar férfiak a franciákhoz hasonlóan segítenek be. De még így is nagy az aránytalanság, ami ahhoz vezet, hogy a nők képtelenek mindkét helyen megfelelni.
A hagyományos női szerepből való kitörés nem konfliktusmentes, de ez az egyetlen útja, hogy a karriert ne kelljen kidobni az ablakon. A változtatás még akkor sem egyszerű, ha a férfi támogató, mert akkor valószínűleg a tágabb család, a társadalom rosszallásával kell szembenézniük.

Mi kell a nő karrierjéhez?Hogyan változtass?
Berta Anikó coach azt javasolja, hogy mielőtt mindent fenekestül felborítanánk, tartsunk önvizsgálatot, és fogalmazzuk meg magunknak a fontos kérdéseket. „Először azt kell eldönteni, hogy mi jelenti számunkra a karriert. Képzeljük el magunkat több szituációban. Ennek csak úgy van értelme, ha elengedjük a konvenciókat (mit vár ma egy nőtől a világ?). Ez azért fontos, mert az életünket mi alakítjuk. Ha azt sugározzuk, amit szeretnénk, hogy elvárjanak tőlünk, akkor a környezetünk kötelességének fogja érezni, hogy »jót« tegyen velünk. Alapvető kérdésekre kell választ kapnunk. Hivatásos anyák vagy cégvezetők akarunk lenni? Persze nem kell ilyen végletesen fogalmaznunk, de el kell tudnunk helyezni magunkat a karrierskálán. Merjünk elrugaszkodni a valóságtól! Ha már tudjuk, mit szeretnénk csinálni, akkor azt ne szégyelljük! Nem baj, ha nem vagyunk ősanyák. Ahogy az sem, ha a gyerekeink felnevelésének szentelnénk az életünket. A lényeg, hogy legalább magunknak valljuk be a vágyainkat. Ugyanis ha nem a valódi álmainkat valósítjuk meg, akkor bizony akármelyik klassznak tűnő karrier kínszenvedés lesz.
Ezután a párunkat is vonjuk be a megvalósításba. Mondjuk el, mire vágyunk, és ehhez milyen segítségre van szükségünk. Olyat kérjünk, ami valóban segítség. Nem akarom felmenteni a férfiakat, de az a tapasztalatom, hogy csak a konkrét kérésekkel tudnak (ha akarnak) mit kezdeni. Merjünk külső segítséget igénybe venni. Nem leszünk rosszabb háziasszonyok, anyák, ha takarítónő, bébiszitter, nagymama segíti a munkánkat. Gyakori hiba, hogy a nők képesek emberfeletti dolgokat követelni maguktól, aztán ha nem megy, gyötri őket a lelkiismeret-furdalás.
És az utolsó, de sokszor elhanyagolt részlet: ha már elindult a változás, élvezzük a megtervezett, összerakott életünket.”

Milyen a támogató férfi?
Szil Péter pszichoterapeuta A férfiválaszok a nemek közötti egyenlőség kihívására című publikációjában három csoportra osztja a férfiakat, aszerint hogy miként támogatják a nőkkel való egyforma munkavállalást. Az igazi segítő réteg a fiatal, felső tanulmányi szinttel rendelkező férfiakból kerül ki, akik főleg nagyvárosokban élnek dolgozó nőkkel kialakított párkapcsolatokban. Ez az a réteg, amely támogatás alatt nem megengedést, eltűrést ért, hanem valódi segítséget, de ezt a csoportot is tovább osztja. Ezen belül van a „valódi társak” szűk rétege, akiket a nők változása arra inspirál, hogy új, másfajta modellt kezdeményezzenek.
A második alcsoportot „passzív kísérőknek” nevezhetjük. Ők a nőkre hagyják a kezdeményezést, illetve megelégednek egy formális szerepcserével (amikor a férfi végez hagyományosan női tevékenységet, és viszont).
A harmadik, legszámosabb alcsoportot „a női változás haszonélvezői”, avagy az „egyirányú támogatók” teszik ki. Egyenlőségpártiak, amennyiben átengednek a nőknek hagyományosan férfi tevékenységeket, ezért cserébe azonban nem adnak semmit, így a nők túlterheltségét növelik.
A férfiak másik két nagy csoportja ellene van a nők ilyen irányú elmozdulásának. Szil Péter úgy gondolja, hogy az egyenlőség kérdésének vízválasztója a házimunka, az otthoni tér. Ha ezt elhanyagoljuk, nem fogunk változást elérni, bármi történjék is a közéleti szférában. |


Még többet a témáról:

• Keveházi Katalin, Somlai János, Vajda Róza: Apa is csak egy van, avagy a nemek közti munkamegosztás a XXI. században (JÓL-LÉT Alapítvány)
• Mireille Guiliano: A francia nők karriert csinálnak (Athenaeum 2000 Kiadó)
• Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert? (Horton International Hungary Kft.)

Hasznos honlapok:
www.noikarrier.hu
http://karrier-nok.blog.hu
www.coachmuhely.hu
www.karrier-iskola.hu

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja Psziché február–márciusi számában jelent meg.

Mire képes a gyerek, hogy a szülei együtt maradjanak?
Már kapható a Nők Lapja Psziché június–júliusi száma!
A tartalomból:

  • Női agy, férfiagy – Mi az oka a különbségnek?
  • Harmincasok problémája – Miért hagy el, ha komolyra fordul?
  • Igaz történetek – Amikor a terápia segített
  • A boldogság művészete – interjú Csíkszentmihályi Mihállyal
  • Mit csináljak nyáron a gyerekkel?
  • Magamra találtam az óceánon – Rácz Zsuzsa írása
  • Vásárolni mindhalálig

Ha előfizetnél a magazinra, itt és most megteheted!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top