2011. Augusztus 02.

Meztelenség a családban

Vannak családok, ahol a simogatás, a meztelenség természetes, másoknál viszont tabu. Vajon honnan vesszük a "még illendő" szerelmi érintkezésünk mintáit és hogyan befolyásolják ezek a kapcsolatainkat?

Sándor Heléna

Még több olvasnivaló a párkapcsolatokról és szexualitásról a Nők Lapja Psziché oldalán!

Egy monokinis fotó miatt ment tönkre Nagy Veronika (38) és Gonda Róbert (40) egy éve tartó boldog kapcsolata. Robi pedofíliával vádolta a párját, mert a képet Vera nyolcéves kisfia készítette a strandon. A nő ezzel szerette volna meglepni a férfit. „Robival nem élünk együtt, de sokszor találkozunk, szeretjük egymást és a gyerekeink, bár nem közösek, mégis kölcsönösen tisztelnek és elfogadnak bennünket – meséli Vera. – Örültem, hogy a szerelmem a barátom, a társam és a fiam pótapukája is lett egyben. Sőt a fia személyében még egy testvért is kapott a gyermekem. De azt hiszem, ennek most vége egyetlen fénykép miatt. Robi teljesen kiborult, amikor megtudta, hogy a monokinis képet a fiam készítette. Szerinte ez visszataszító, és a meztelenkedésem messze túllépi az egészséges anya-fiú kapcsolatot. Emiatt megundorodott tőlem és azóta nem ér hozzám. Megkért, hogy ne menjek többet a fia közelébe.” Róbert soha nem mutatkozott alsónadrágban, de még félmeztelenül sem a fia előtt. Úgy érzi, teljesen más erkölcsi normákat képviselnek Verával, és emiatt nincs jövője a kapcsolatuknak. „Én nem csinálok problémát abból, ha fürdés közben bejön a gyerek, vagy véletlenül meglát meztelenül. A mi családunkban az ilyesmi természetes, Robiéknál viszont nem. Más szokások, más erkölcsi normák szerint nevelkedtünk, de ettől még működhetne a kapcsolatunk” – véli Vera.

Öröklött szexualitás?
„Nemiséggel, meztelenséggel kapcsolatos normáink és sok esetben a szexualitáshoz való viszonyunk is gyermekkorban alakul ki, ezeket szüleinktől hozzuk, és felnőttként már nehezen változtatunk rajtuk – mondja Füredi Krisztián pszichológus. – Persze érezhetjük azt, hogy a szüleink túl konzervatívak vagy túl nyitottak, és változtathatunk szemléletünkön. Ám ha úgy nevelkedtünk, hogy nem volt megszokott a meztelenség, sőt inkább kellemetlen vagy bűnös érzésekkel járt, akkor ha felnőttként elképzeljük, hogy nekünk kell lefotózni meztelen szüleinket, az rossz érzéseket válthat ki belőlünk.”

„Nálunk nincsenek tabuk”
Mátrai Szilvi (36) és Pál Ferenc (38) között a tökéletes harmónia nem a folytonos ölelgetésben, puszilgatásban nyilvánul meg, s ezt már kapcsolatuk elején tisztázták. A főnöke ugyanis odalépett Szilvi asztalához, és megkérdezte: „Te tudsz úgy aludni, ha hozzád bújik valaki?” „Én? Á, dehogy” – hangzott a válasz. A felelettel kiválóan vizsgázott, és béremelés helyett karikagyűrű lett a jutalma. „Ennek már több mint tíz éve. Azóta nem tudunk egymás nélkül aludni, de egy takaró alatt sem – nevet Szilvi. – Feri a főnököm volt, és egy feszült tárgyalás után tette fel ezt a kérdést, hogy jót nevessenek rajta a kollégák. Kedves, vicces üzenetekkel puhatolózott nálam előtte is. Randik, lánykérés, esküvő – minden úgy zajlott, ahogy arról álmodtam. Két kisfiunk született, Marci és Dani. Nem tartozunk a folyton összebújós, puszilkodós párok közé, a szüleinktől se ezt láttuk, nekünk ez a természetes. Baráti társaságban nyilván jobban elengedjük magunkat, viszont teljesen idegen környezetben, például egy szórakozóhelyen ezt nem tesszük. Egy kívülálló számára olyanok lehetünk, mintha épp csak most ismerkedtünk volna meg. De mi ezen jókat szoktunk nevetni.” „Nálunk nincsenek tabuk és kényszerek – teszi hozzá Feri –, mindenki a saját igényei szerint és mások határait figyelembe véve él – és ez igaz a testi kontaktusokra is.”

Meztelenség a családban Nem baj, ha egy puszit meglát a gyerek
Simon Ildikó (37) és férje, Laborcz Márió (35) az arany középútra esküsznek: az intimitásba csak annyira avatják be a gyerekeket, amennyire szükséges. De mit is jelent ez, és hogyan lehet ügyesen kivitelezni? „Mi a férjemmel, amikor csak lehet, megöleljük, megpusziljuk egymást” – mondja Ildikó. „Minden ölelés jólesik – folytatja a férj. – Fontos, hogy a családok kialakítsák a saját nevelési teóriáikat, és abba beletartozik az is, hogy a gyerekek a hálószoba titkaiba mennyire láthatnak bele.” Vannak családok, ahol teljesen természetes dolog az, ha a szülők az utódok előtt csókolóznak, együtt fürdenek, és huncut, de ugyanakkor egyértelmű utalásokat tesznek szexuális életükre, vágyaikra a csemeték előtt. „Azt gondolom, mi a férjemmel elég rugalmasan viselkedünk a gyerekekkel – folytatja Ildikó. – Bármikor megpusziljuk egymást akkor is, ha ott vannak, de a hálószobatitkainkat megtartjuk magunknak. Próbálunk nekik egészséges mintát adni a párkapcsolatot illetően is. A szexualitásról kell beszélni nekik, de ehhez nem szükséges bemutató.”

Szülőktől kapott tabuk
„Lényeges, hogy a testiséggel, a szexualitással milyen viszonya van a szülőnek – mondja Füredi Krisztián szexuálpszichológus. – Ha lehet erről a témáról otthon beszélni, ha a gyerek választ kap a kérdéseire, illetve ha azt látja, hogy ez a dolog is ugyanolyan természetes, mint bármi más, akkor valószínű, hogy felnőttként nyitott és rugalmas lesz a szexualitásban. Ki tudja fejezni az igényeit és vágyait, harmonikusan együtt tud működni a párjával. Ha viszont a szülő tabunak tekinti a szexualitást, akkor a gyerek megtanulja, hogy erről a témáról nem lehet beszélni, hogy a szexualitás valami rossz vagy szégyellni való dolog, és nem lesz könnyű helyzetben a párkapcsolatok kialakítása során. Mert ez esetben ahhoz, hogy megfelelően kapcsolódhasson a másikhoz, előbb át kell törnie azt a gyerekkorban kiépült gátat, amely a szexualitást sötét színre festette, és meggátolja az erről való kommunikációt, a vágyak kifejezését, a másik igényeire odafigyelést.”

Ha hiányzik az ölelés
Gyermekkori élményei miatt Kollár Ágnes (24) nem képes egészséges párkapcsolatot kialakítani. Pedig neki talán nagyobb szüksége lenne rá, mint bárki másnak. „Anyukám meghalt, édesapám pedig olyan rossz anyagi körülmények közé került, hogy nem tudta az alapvető szükségleteinket biztosítani. Így kisiskolásként nevelőotthonba kerültem.” Egészen 18 éves koráig Ági intézetben élt. Édesapja alig látogatta, soha meg sem ölelte. „Amikor kikerültem az intézetből, mindent ki akartam próbálni, annyira vágytam a gyengédségre, simogatásra, amit nélkülöznöm kellett odabenn, hát esztelenül hajtottam a fiúkat. Egyik jött a másik után, de egy-két hónapnál tovább egyik kapcsolat sem tartott. Még nem voltam 20 éves, amikor teherbe estem. A kicsit kihordtam, de örökbe kellett adnom, mert nem volt hol laknom.” Ági úgy érzi, senki sem érti meg. A pillanatnyi örömökért, egy forró éjszakáért, pár kedves szóért mindenre hajlandó. „Most újra állapotos vagyok, de nem szeretném elveszíteni a babát. Még nem tudom, hogyan fogok otthont teremteni számunkra, mert a fiú elhagyott, amikor kiderült, hogy gyerekünk lesz. De bebizonyítom a születendő kislányomnak, hogy képes vagyok anyukaként is megállni a helyem. Senkit nem szerettek még annyira, amennyire én fogom a kicsikémet. Örökké simogatni, kényeztetni fogom.”

Szexminta otthonról
„Ha a gyermek és a szülő kapcsolatából hiányzik a kötődés és a biztonság, akkor ez a gyereknél később sok esetben szorongást eredményez a párkapcsolatban. Nehezen éli meg a biztonságot, az elfogadást, mert számára az intimitás élményéhez a félelem, a kiszámíthatatlanság társul, nem pedig az elfogadás és a biztonság – tudjuk meg Füredi Krisztián szexuálpszichológustól. – Mindez nem tudatos, önkéntelenül követjük a kis korban kialakított viszonyulási módunkat a viselkedési készletünknek megfelelően. Természetesen mindenki számára elérhető az örömteli párkapcsolat, de sokkal könnyebben megy annak, akinek mindebben az élményben már gyermekkorában része volt.”

Füredi Krisztián
pszichológus

Jóból is megárt a sok
A majomszeretet becsapós lehet, ha nincs mögötte tartalom. Nagy Zsolt (45) elkényeztetett kisfiú volt, mindenki csúfolta is érte. „Anyukám az iskola előtt is képes volt szájon puszilni, és hangosan utánam kiabálta, hogy szeret. Ez egyre kényelmetlenebb volt, de nem akartam megbántani, hogy szólok neki emiatt. Ha otthon elhúzódtam tőle, amikor puszilgatott, sírva fakadt, és azt kérdezgette, miért nem imádom, amikor ő mindent megtesz értem, elhalmoz a szeretetével.” Zsolt anyukáját elhagyta a férje, és a csalódás után többet férfira sem bírt nézni. Így minden szeretetét fiára zúdította. „Nem mondhatom, hogy rossz gyerekkorom volt, hiszen egy évben többször is nyaraltunk, nekem voltak mindig a legmenőbb játékaim a suliban, anyura mindig számíthattam. A komolyabb gondok akkor kezdődtek, amikor közöltem, már nem akarok mellette aludni, és hazavittem az első barátnőmet. Kedvesnek tűnt a lánnyal, de furfangosan mindent megtett, hogy elriassza. És ez így ment, míg el nem költöztem. A barátnőim előtt is simogatott, beleült az ölembe, és »szeretlek« feliratú cetliket ragasztgatott az ajtómra, és a hűtőre is.” Szerencsére Zsolt talált egy olyan lányt, aki felvállalta, hogy segít. Több évbe telt, mire az anyuka belátta, hiába próbálkozik, fia már külön életet él, és nem igényli a testi kontaktust vele, de ettől még szereti. „A párom megtanított rá, hogyan kell úgy szeretni, hogy ne fojtsuk meg a másikat. Folyton szerelmeskedni akartam vele, összevissza csókolgattam főzés és fogmosás közben is, mindenki előtt mondogattam neki, mennyire szeretem. Most már tudom, nem kell megijednem attól, ha egy kis magányra vágyik és elvonul.”

Kielégített igények
„Érdekes kérdés, hogy a szülő-gyerek kapcsolatban kinek az igényei domináljanak – mondja a szexuálpszichológus. – Kézenfekvő lehet, hogy a gyermeknek, ez azonban csak részben igaz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kicsiknek sem jó, ha mindig minden igényük azonnal ki van szolgálva. Fontos, hogy szülőként az igényeket megfelelően értelmezzük, és bizonyos keretek között megfelelő választ adjunk. Mindez az alapvető szükségletek esetében is nagyon fontos, mint az etetés, az itatás, az ölelés, a simogatás, és így tovább. Ha valakinek az igényei maximálisan ki vannak elégítve gyermekkorban, akkor nehéz lesz felnőttként egyenrangú kapcsolatot kialakítania. A párjától maximális odaadást vár minden helyzetben, ami nyilvánvalóan nem lehetséges. Így sok csalódással és nehézséggel járhat a párkapcsolat kialakításának kísérlete.”

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.

Engedd el a veszteségeid! Már kapható a Nők Lapja Psziché nyári különszáma, melyben 80 oldalnyi önismereti tesztet találsz!
A tartalomból:

Teszteld, milyen szülő vagy!
Van jövője a kapcsolatodnak?
Derítsd ki, miben tehetséges a gyerek!
Jó főnök lennél?
Hogy kezeled a stresszt?
Társfüggő vagy?

Ha előfizetnél a magazinra, itt és most megteheted!

Nők Lapja Psziché előfizetési akció!
Fizess elő magazinunkra most egy évre (6 lapszám) 2070 forintért, és ha az első 100 befizető között vagy, Csíkszentmihályi Mihály Az öröm művészete című könyvét kapod ajándékba!
Megrendelési határidő: 2011. 08. 09.
Befizetési határidő: 2011. 08. 23.
A részletekért kattintsd ide!