„A nők egy részénél a méhfal sejtjei akkor is segítik az embrió beágyazódását, ha annak minősége gyenge, ezért inkább ki kellene lökődnie” – magyarázzák angol és holland tudósok egyes vetélések okát. A southamptoni Anna Hercegnő Kórház és az utrechti Egyetemi Orvosi Központ orvosai hat, átlagos termékenységű nő méhéből vettek mintát, valamint hat olyan nőtől, akik már többször átestek vetélésen. Az így nyert méhsejteket laboratóriumi körülmények között úgy helyezték el, hogy imitálják a méhben lévő viszonyokat, majd jó és gyenge minőségű embriókat tettek a közelükbe. A kutatók megfigyelték, hogy a normál termékenységű nőktől származó méhsejtek csak a jó minőségű embriók irányában kezdtek el növekedni, mintegy kinyúlva értük, hogy segítsék beágyazódásukat, miközben figyelmen kívül hagyták a gyenge minőségű embriókat. Ezzel szemben a vetélésen többször átesett nők sejtjei mind a jó, mind a gyenge minőségű embriók felé növekedtek. A kutatók most arra jutottak, hogy a vetélésnek nem az az oka, hogy nem tudják kihordani, hanem az, hogy szupertermékenyek, elvégre olyan embriókat is befogad a szervezetük, amelyek normális esetben nem ágyazódnának be. A külföldön megjelent szakértői vélemények szerint az egyértelmű összefüggések igazolásához további tudományos megalapozottságú vizsgálatok szükségesek.
Szakértőnk hasonló módon komoly fenntartásokkal fogadta a hírt. Dr. Tűzkő Nándor szülész-nőgyógyász, endokrinológus, klinikai onkológus elmondta: „A vetélések rendkívül összetett fizikai, biológiai, kémiai és pszichológiai folyamatok patofiziológiás következményei, amelyek egy részében a valódi ok nem tárható fel egzakt módon. Ma minden ötödik terhesség vetéléssel ér véget, sokszor úgy, hogy a nőknek fogalmuk sem volt arról, hogy egyébként már egy megfogant életet hordoznak a méhükben. Ennek számos oka lehet: organikus (szervi) funkcionális (működésbeli), vagy akár pszichés eredetű is. Ebből így egyet kiragadni, ahogy ebben a bejelentésben szerepel, finoman szólva is nem nevezhető tudományos igényű vizsgálatnak, következtetésnek” – kommentálja a hírt Tűzkő doktor, aki szerint a közleményből ráadásul ki sem derül, pontosan milyen sejteket vizsgáltak.
„Szakmailag nem magyarázat, legfeljebb pszichésen lehet hatása, hogy bizonyos meddőséget
szupertermékenységnek aposztrofálnak, de attól még az ugyanaz marad, sajnos” – mondja a szakember. Saját tapasztalatai, illetve a szakirodalomban fellelhető statisztikák szerint a vetélések harmadában szervi okok állnak, ezek lehetetlenné teszik, illetve nehezítik a beágyazódást. Ez lehet méhizomzati, méhüregi rendellenesség. A másik leggyakoribb ok a hormonális elégtelenség, leginkább a sárgatesthormon hiánya, ami a méh nyálkahártyájának befogadási elégtelenségéhez vezethet, de sokszor immunológiai vagy genetikai ártalom áll a háttérben. A fent említett okok kizárására vagy igazolására végzendők el azok a klinikai vizsgálatok, amelyek segítségével a rendszeres (habituális) vetélőknek terápiás segítséget nyújthatunk. A főorvos szerint az esetek egy részében nem is tudjuk kideríteni mai ismereteink alapján, mi is okozza a terhesség félbeszakadását.
