Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Életmód

Közösségi piac – a legújabb nagyvárosi buli

Az egyik piacon fiatal lányok a felesleges ruháikat árulják, a másikon nyugdíjas nénik a házi sütijüket. Megnéztük, mit tudnak a családias, közösségi piacok Budapesten.

Már az ajtóban nagy szatyrokkal jönnek szembe a csajok, örömittas arccal. Tudjátok, az az érzés, amikor rábukkantál valami nagyon klassz cuccra, ráadásul kevés pénzért. Havonta egyszer a budapesti Akvárium nevű szórakozóhely termeit ellepik a felesleges ruháikat áruló lányok és kincsekre vadászó, elszánt vásárlóik. A lényeg, hogy bárki jöhet, aki időben lefoglalja az asztalt és kifizeti a 3500 forintos helypénzt.

Egy asztalnál hárman árulhatnak, de általában két barátnő fog össze és eljönnek, akár buliból. Ági és Iringó is ezért jött ki, valójában akartak egy jó kis szombatot. „Az első félórában kétségbeestünk, mert azt gondoltuk, mindenki jobb cuccokat hozott ki, mint mi, és tőlünk senki nem vesz majd semmit. De aztán megtört a jég, és már jól érezzük magunkat” – mondja Iringó. „Megy az alkudozás, de mi direkt ki is írtuk, hogy lehet – teszi hozzá Ági. – Aki kijön, az időben kezdjen hozzá a ruhák mosásához, vasalásához, mert mi tegnap éjjel még javában ezzel voltunk elfoglalva. Ja, és persze fel kell tenni az árcímkéket!”

Lélektani határ

Nem érdemes drágán árulni, nagyjából a 3000 forint a lélektani határ. De akár már kétszáz forintért tudunk lőni magunknak valami csecsebecsét. „Mi épp most áraztuk le a dolgainkat, mert nem szeretnénk hazavinni a cuccokat” – mondja pár asztallal arrébb Eszter és Noémi. „És tényleg csak jó állapotban lévő ruhákat érdemes kihozni, mert csak azokat veszik meg” – teszi hozzá Eszter.

Nézegess több piacos képet!
Nézegess több piacos képet!

„Ha valamit nem sikerül eladni, akkor utána összegyűjtjük és alapítványoknak adjuk, mindig másnak. Most például a Polgár Alapítványé lesz a megmaradt ruhahalom” – mondja Mender Szilvia, a Gardrób Közösségi Vásár egyik szervezője. „Amikor megcsináltuk az elsőt, nem számítottunk rá, hogy ekkora siker lesz, azt hittük, hogy majd a barátaink és a barátaink barátai eljönnek, aztán végül ez lett belőle” – meséli Hoffmann Petra, a Stílblog szerzője. „Két hét múlva lesz az első ilyen alapon működő élelmiszervásár is, igaz, oda termelők és kézműves termékek készítői jöhetnek csak az engedélyek miatt” – mondja Szilvi. Egyébként itt nem kell aggódni, ha nem adsz vagy kapsz számlát, hiszen ha a saját holmidat árulod, évi 200 ezer forint alatt erre nincs is szükség.

Süti, nem süti

 
„Vannak egyszer jövő árusok, de vannak olyanok is, akik mindig itt vannak, pasik pedig csak elvétve akadnak – mondja Petra. – Aki ügyes, és jól árul, az akár 30-40 ezer forintot is kereshet pár óra alatt.” Persze trükkök vannak, és nem árt alkalmazni is őket, mert valóban óriási a kínálat, vagyis nagyon nagy a konkurencia. Ami persze a csecsebecsére, menő szoknyára vagy cipőre vágyó közönségnek jó. „Nem kötelező, de vonzó dolog például egy tálca sütit sütni, és azzal kínálni a potenciális vásárlókat – ad egy apró tippet az árusoknak Petra. – Az is jó, ha nem ömlesztve árulják a ruhákat, hanem tényleg szépen elrendezve, hogy átnézhetők legyenek!”

Romkocsmából piac

Kicsit más a helyzet a Szimpla romkocsma vasárnapi piacán. Ide már nem hozhatja ki a portékáit akárki. Őstermelőket és pici üzletben gondolkodókat – ezt később még pontosítjuk – várnak engedélyekkel és papírokkal, ahogy kell.

Már a Kazinczy utcában látni, hogy ki jön a piacról. Sokan majszolnak valamit, vagy kosarakkal, táskákkal megpakolva igyekeznek haza ebédet főzni. A Szimpla romkocsma vasárnaponként viszont átváltozik nyüzsgő piaccá. És ilyenkor bizony nemcsak a fiatalok jönnek, ahogy pénteken vagy szombat este, hanem az idősebb korosztály is betér. Az egyik sarokban egy zenekar játszik, énekesnővel. Szinte állandó a közönség: vásárlók és árusok.

„Csak az jöhet árulni, akinek rendben vannak a papírjai. A helypénz viszont ezer forint, és így olyanok is árulhatnak, akik maguk kapálgatnak a kertjükben, vagy pici helyen termesztenek gombát, szóval ekkora díjat még megengedhetnek maguknak” – mondja Mihály Edina, a piac egyik szervezője.

 
„Nekünk az is fontos volt, hogy a környékbeliek jöjjenek be vásárolni” – teszi hozzá Edina. A szervezők arra is büszkék, hogy játszóház van az emeleten, így a vásárlók, vagy akár az árusok gyerekei találnak maguknak elfoglaltságuk, amíg apu és anyu vásárol, vagy éppen árul.

Heti 25 kiló házi süti

„A hájast nagyon szeretik, azt ugye már alig csinál valaki, és a pilótakekszemet – mondja büszkén a Nők Lapja Cafénak Bányász Marika, aki augusztus óta árul itt házi sütésű édességet és tésztát. – Soha nem voltam még itt azelőtt, esküvőkre sütöttem, de nagyon megtetszett a hely, és már vannak állandó vásárlóim.” Marika a nyugdíj mellett több piacon is árul, hetente 20-25 kiló édesség készül a konyhájában.

„Megszületett a harmadik gyerek, a férjem munkanélküli lett, végül ez jutott eszébe. Kiment a természetbe, szedett több kiló csipkebogyót, és nekiláttunk lekvárt főzni” – így kezdődött két évvel ezelőtt az etyeki Bodor család vállalkozása. Most már ebből élnek: lekvárokat, szörpöket, tinktúrákat készítenek gyógynövényekből és olyan termésekből, amiket a réten, erdőben gyűjtenek be.

„Több piacon is árulunk, de itt nagyon nyitott társaságra találtunk. Sok helyen csak a tojást, húst szerzik be a piacon az emberek, gyógyszörpökre nincs igény – teszi hozzá Bernadett. – Itt a málnaszörp még mindig nagy sláger, és nemcsak nyáron, de a gyógynövényes szörpöket is nagyon szeretik.”

A piacon közös főzést is szerveznek a piacon kapható alapanyagokból, és becsületkassza alapon bárki ehet belőle. Az így összegyűjtött pénzt pedig jótékony célra ajánlják.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top