Életmód

Pró és kontra: szülés után négy nappal lapos has?

"Obszcén károkozó" – ilyeneket írtak egy fitneszbloggerről a felháborodott nők, miután szülés után négy nappal feltett magáról, és főként a tökéletes hasáról, egy fotót az internetre. Mi ebben a jó? Mi ebben a szörnyű? Két szerzőnk mondja el a véleményét.

Pro és kontra: szülés után négy nappal lapos has?Iván Viktória: Hogy valakinek milyen a teste, az semmit nem árul el arról, hogy az illető milyen anya

Ha terhességi csíkos, az a baj, ha sima, mint a deszka, az a baj – mondhatnánk a Belga együttes után szabadon arról, hogy akármilyen is a kismamák hasa, egyik sem tetszik. Legutóbb egy 26 éves norvég nő, Caroline Berg Eriksen fitneszblogger (Lars-Kristian Eriksen futballista felesége) lépése verte ki a biztosítékot. Az újdonsült anyuka tetőtől talpig megmutatta a testét négy nappal szülés után: nagy mellek, deszkahas, és a most oly trendi combrés (!) – a mami-blogoszféra robbant.

Egy ausztrál blogger, Rebecca Sparrow szerint ez egyenesen a nők elleni hadüzenet. „Az igyekezet, ahogyan a nők szülés után minden nyomát eltüntetik annak, hogy gyereket szültek, már obszcén. Ez a «nézd meg, milyen szexi vagyok!» -mánia és a tömeg helyeslése utáni vágyakozás kárt tesz a nőkben.” Egy másik norvég anyuka, Suzanne Abel ugyancsak felháborodott: harminckét éves, négygyerekes nőként azt kérdezi: „ki vagy te, hogy ilyeneket posztolj? Mi ebben a jó? Miért pozitív?”

Abban igazuk van, hogy nagy a nyomás az anyákon arra, hogy minél gyorsabban leolvadjon róluk a „babaháj”, és vitatható, hogy Eriksen selfie-je pozitív üzenetet hordoz. De mi indokolja ezt a végtelen indulatot? És mi ez a képmutatás, hogy ők Eriksent kritizálják, amiért miatta más nők szégyellik vagy rosszul érzik magukat szülés utáni testükben, miközben ők éppen ugyanezt teszik Eriksennel? Ők is bírálják a testét, és gúnyolódnak rajta…

Caroline Berg Eriksen - négy nappal szülés után.
Caroline Berg Eriksen – négy nappal szülés után.

Akárhogyan is reagálunk a fényképre, érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, hogy miről is szólnak ezek a viták. Miért érzik emberek annak a szükségét, hogy egymás szülés utáni testéről ítéletet mondjanak? Van, akinek az a természetes, hogy így néz ki, másnak pedig az, hogy egy hónap vagy egy év után áll vissza terhessége előtti alakja.

Caroline Berg Eriksen azt nyilatkozta, hogy várandóssága alatt folyamatosan azt hallotta más nőktől, hogy a teste teljesen meg fog változni, és sosem lesz olyan, mint előtte. Meg akarta mutatni, hogy ez nem egészen így van. „Szerintem minden nőnek büszkének kellene lennie magára, attól függetlenül, hogyan néz ki szülés után” – mondta. Helyben vagyunk: önelfogadás, önbecsülés. Akkor mégis mi a baj azzal, amit tett?

Ha a testpozitív kampányoknak az az üzenetük, hogy ünnepeljük a női test változatos szépségét és a szülés utáni anyai testet, akkor ebből miért kellene kihagyni Eriksent és a hozzá hasonló nőket? Ahogyan már néhány kampányban nők bátran felvállalták, hogy megmutatták kinyúlt hasukat, a mellükön megrepedt bőrt, ő miért ne mutathatná meg az izmos hasát, ha erre büszke?

Hogy valakinek milyen a teste, az semmit nem árul el arról, hogy milyen anya. Arról, hogy türelmes, szeretetteli, erős, gondoskodó szülő lesz-e belőle. Ahogyan a divatvilágban még mindig perifériára szorítják a plus-size modelleket, úgy lesznek a fitneszanyukák a „kismamaszféra” páriái? „Csúnya, rossz fitneszmami, miért nem mész vissza az odúdba, egy anya egyszerűen nem ilyen?”

Caroline Eriksen fotója éppen abba a közhangulatba robbant be, amelyet Maria Kang már így is kellőképp feltüzelt. A fényképen a fitneszedző Kang három gyerekével pózol bikiniben, azzal a felirattal, hogy „Mi a te mentséged?” Nyilván arra, hogy nincsenek atomfeszes, kőkemény izmaid szülés után. Miután posztolta a képet a Facebookon, Kangot azzal vádolták, hogy üzenete agresszív, megszégyeníti a túlsúlyosakat, és teljesíthetetlen elvárásokat támaszt a nőkkel szemben. Ő pedig azzal vágott vissza, hogy ha egy híresség pózolhat szülés után bikiniben a címlapon (és ennek örvendeznek), miért nem lehetne egy átlaganyának (neki) ugyanezt tennie anélkül, hogy felháborodást keltene?

A „jó anya, rossz anya”, „normális test, abnormális test” viták helyett kevésbé kellene magunkra vennünk e képek üzenetét. Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik állandóan dicsekednek a közösségi oldalakon nyaralással, barátnővel vagy az ebédre elfogyasztott milánói makarónival, és olyanokat is, akik ezen képesek magukat felhúzni. Nem világos, hogy a netes közösség miért háborodik fel az egyszerű narcizmuson. Eriksen nem azt akarta mondani, hogy ilyen egy nő teste, hanem hogy az övé ilyen.

Bakóczy Szilvia
 

 Bakóczy Szilvia: Egyszerűen nem életszerű

Szerintem a képet, annak üzenetét minimum kétféleképpen lehet értelmezni, ettől függ az érzés is, amit egy nőből kivált. Ha lecsupaszítom az egészet a „büszkeség” kérdésre, elvben nincs vele semmi baj, hiszen miért is ne lehetne büszke magára egy nő, amiatt, hogy csinos maradt a szülés után is? Én nagyon fontos és pozitív változásnak tartom, hogy mostanra a kismamák és az anyukák körében alapvető lett, hogy magukra is odafigyelnek a terhesség alatt, beleértve a sportos életmódot is.

Korábban a várandósság nem sugallta ennyire a nőiességet, ideje volt, hogy ez változzon. Mert sokkal jobb érzés úgy babát várni, hogy közben csinosnak érzem magam, és annak tart a férjem is. Ezt szerencsére elősegítik a mai trendek, mind a sport (kismama torna, kismama jóga…), mind pedig a divat terén. Ott van viszont a képpel kapcsolatban az a bizonyos négy nap, ami nekem némiképp árnyalja a történetet. Emiatt az ‘apró’ részlet miatt, én azokkal értek egyet, akik a fitneszedző esetében a tökéletes alak visszanyerését már nem tartják nagy bravúrnak. Pontosabban nem tartják olyan bravúrnak, ami elismerésre méltó. Hogy miért? Mert nem természetes. És mert nem is életszerű.

Nehezen hihető, hogy – fitneszmúlt ide vagy oda – alig négy nappal a szülés után ugyanolyan egy női test, mint kilenc hónappal korábban. Vagy ha igen, el nem tudom képzelni, milyen diétákkal, eszközökkel sikerült elérnie ezt. Szerintem ez a fénykép így már csak ellenérzések kiváltására alkalmas, még az olyan anyák számára is, akik a szülés után hamar visszanyerték az alakjukat, hiszen azt üzeni, hogy “jobbaknak” ez még rövidebb idő alatt sikerült.

Az pedig, hogy az anyasággal kapcsolatban ki mire büszke, és ebből mit vagy mit tart publikusnak, ízlés és értékrend kérdése. Nekem nagyon visszatetsző, ha egy kismamának a szüléssel, anyává válással kapcsolatban az a legfontosabb üzenete, hogy lám-lám, az ő hasa néhány nap alatt visszanyerte az eredeti, sportos formáját. Ha pedig mást is ugyanilyen fontosnak tart, miért nem azokkal a bejegyzéseivel van tele a blogja?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top