Valahol Amerikában, egy Jay-Z zenéjére forgatott videóklipben fiatal lányok gördeszkáznak magas sarkúban, selfie-ket lőnek, beveszik a nagyvárost, mint bármelyik kortársuk. Csinosak, mintha most léptek volna ki egy divatlap oldalairól, ők mégis mások egy kicsit: hidzsábot, vagyis fejkendőt is viselnek, amelyet a média is sokszor a nők elnyomásával azonosít, és egy megkövesedett rendszer jelképeként tartják számon.
A mipszterek, avagy a muszlim hipszterek eredetileg egy baráti kör tagjai voltak, akik a zenétől kezdve a politikán át az etikus fogyasztásig mindent megtárgyaltak – előítéletek nélkül, egymás iránt toleránsan és érdeklődve. Mára népes Facebook-közösséggé nőttek, amelyhez azok a fiatal nők csatlakoznak, akik tiltakoznak a fejkendőt viselő muszlim nőket övező sztereotípiák ellen.
Nem zárkóznak el a világtól
Elutasítják a magát alávető, engedelmes, elmaradott nő figuráját, amellyel gyakran azonosítják őket most is. Öltözködésükkel azt is üzenik: nem lehetetlen összeegyeztetni a vallási előírásokat a divattal és a fiatalossággal. Sokszor a bőrükön érzik ugyanis, hogy mások szemében az iszlám vallás és a művészet, a zene vagy a divat nem fér meg egymással.
A mipszterek társadalmilag érzékeny, kritikus gondolkodású és toleráns nők, nem mozgalmárok: nem foglalnak állást amellett, hogy egy modern muszlima viseljen-e fejkendőt vagy sem. A hidzsáb viselése egyéni döntés kérdése, mindenkinek mást jelent. Vallásosak, akik tisztelik a hagyományokat, ugyanakkor nem zárkóznak el a világ elől, amely körülveszi őket. A klipben szerepel az amerikai vívóválogatott egyik tagja, Amina Sheikh orientalista és Noor Tagouri, az első amerikai hírolvasó, aki hidzsábban állt kamera elé. A hipszterekhez tulajdonképpen csak annyi közük van, hogy mindkét csoport tagjai fiatalok – szóval vastag keretes szemüvegekre senki nem számítson.
Ki a normális?
Az iszlám maga is sokszínű, a valláson belül is eltérően öltözködnek, viselkednek, vélekednek a hitről a különböző etnikai csoportok. A mipszterek persze akkor is megkapták, hogy nem úgy öltözködnek, ahogy az „tisztességes muszlimától” elvárható lenne. Miközben a videó nem mutat mást, mint azt, hogy a fejkendő nem jelenti a nő alsóbbrendűségét és kiszolgáltatottságát, se akadnak muszlim kritikusok, akik korántsem örülnek a szereplők önfeledtségének.
Az Islamic Monthly nevű lapnak író Sana Saeednak az szúrja a szemét, hogy a videó felszínes, és kifakad az ellen, hogy a muszlimok olyan megszállottan akarnak „normálisak”, „amerikaiak” vagy „nyugatiak” lenni, hogy akármit tesznek vagy viselnek, közben azt kockáztatják, azt veszítik el, ami őket különlegessé teszi: az önazonosságukat. Más kommentelők szerint az, hogy a mipszterek meg akarják mutatni, hogy ők sem mások, csak bizonytalanságról árulkodik, nem modern gondolkodásról.
Rossz fényt vet más muszlimokra?
Az valóban aggodalomra adhatna okot, ha egy egész vallási közösség elveszítené az önazonosságát azáltal, hogy egy tucatnyi fiatal nő vidáman rohangál egy videóklipben. Ugyanígy nehezen igazolható az az állítás, amelyet Su’ad Abdul Khabeer tett egy blogbejegyzésben. Khabeer szerint a fejkendő a hit és a szépség jelképe, küzdelmeké, kihívásoké és azé a szégyené, amelyet elnyomott nők Amerika-szerte megélnek- nem pedig „a fogyasztói kultúráé, a divaté vagy szexé”.
Az azért nem világos, hogy a videóban a teljesen „tisztességesen” felöltözött mipszterek viselkedésének mely eleme utal a szexre, ahogyan az sem, hogy miért kellene a fiatal muzulmán lányoknak arra ügyelniük, hogy viselkedésük az egész vallásról és híveiről állít ki bizonyítványt? Senki nem hiszi el, hogy Miley Cyrus hírhedt színpadi akcióival a kereszténységet és követőit képviseli, de még azt sem, hogy a többi 21 éves amerikai fiatalt. Hogy mit jelent muszlim nőnek lenni Nyugaton, arról leghitelesebben a hozzászólások árulkodnak: amilyen laza, felszabadult és magával ragadó a videóklip, a valóság igazából olyan ritkán hasonlít rá. De a mipszterek legalább megmutatták, hogy így is lehet.
