Aktuális

Forrónadrágban a muszlim női viseletért

Felül nikáb, alul forrónadrág és magas sarkú cipő – ebben az öltözékben tiltakozik Párizs kormányzati negyedében sétálgatva két fiatal lány az ellen a francia parlament által a közelmúltban elfogadott törvény ellen, amely megtiltja az arcot teljesen elfedő iszlám női viselet, a nikáb és a burka viselését nyilvános helyen.

 

 

Első látásra nehéz eldönteni, hogy mi is a Niqabitch célja: viccelődés, provokáció, vagy pedig a burka, illetve a nikáb viselésének vállalása.  
A két, magát huszonévesnek mondó, titokzatos lány a Rue89 hírportálon pénteken megjelent írásukban maguk magyarázták el akciójuk lényegét.
„Egy burkát magunkra venni túl egyszerű lett volna. Azt viszont érdekesebb kérdésnek gondoltuk, hogy a hatóságok hogyan reagálnak egy forrónadrágot viselő, burkás nőre… Nem akartunk senkit támadni vagy az iszlamista nők imázsát tovább rombolni, mindenkinek megvan a maga mániája. Inkább azoknak a képviselőknek szeretnénk üzenni, akik végigvitték annak a törvénynek a megszavazását, amelyet mi egyértelműen alkotmányellenesnek gondolunk” – írják a lányok. Majd így folytatják: „Őszintén megvallva: Darth Vadernek beöltözni az iszlám és hirdetői nevében… hát ezt nem teljesen értjük.” A Niqabitchek ugyanakkor leszögezik, hogy Franciaországban szabad a véleménynyilvánítás, és mindenki meggyőződése szerinti gyakorolhatja vallását, valamint úgy öltözködik, ahogy akar. Ezért szerintük nincsen olyan jog, amelynek nevében megtiltható lenne, hogy egy nő nikábban vagy burkában járjon az utcán.

 

Különvélemény Soma Mamagésától
Forrónadrágban az iszlám női viseletért Vagy bármiben, ami a közszemérmet nem sérti. (A mi kultúránkban ez kb. már redukálódott oda, hogy éppen ne látszódjanak ki a nemi szervek.) Aprócska hír, de ha belegondolunk a mögöttes üzenetébe, teljesen nonszensz és elképesztő az egész! Összejön egy maroknyi döntéshozó (feltehetően főként férfiakból álló) tag (arc, fazon, ember), és kitalálja az egyik okostojás, hogy őt baromira stresszeli, ha egy nő muszlim jelmezben jelenik meg nyilvános helyen. (Elnézést, ha bárkit is megsértek vele, de a hit – amely abszolút egy mély, belső ügy – külsődleges dolgokban való megnyilvánítása számomra kicsit mindig jelmezszerű. Persze nyilván a hovatartozás öltözékben való megjelenítése sok olyasmit ad/hat, ami belülre is hat.) Erre kiderül, hogy a döntéshozók csapatának több mint a fele szintúgy ezt érzi.
Szuper, akkor szavazzuk meg, hogy ezentúl a muszlim nők ne jelenjenek meg nyilvános helyen nikábban vagy burkában. Ezzel mintegy kimondva azt, hogy maradjon mindenkinek a magánügye a vallási (vagy ha kitágítjuk, akár bármely más) hovatartozása. Ilyen alapon viszont jöhetnek a krisnások, zsidók és mindenféle öltözködési hagyományt őrzők is. Nálunk pl. vannak, akik beöltöznek „ősmagyarnak”, és utcai viseletben hordják a mentét. De ezen az alapon kitalálhatják azt is, hogy aki túl nagy napszemüveg mögé vagy túl hosszú haj alá rejti az arcát, az se jelenjen meg nyilvános helyen. Még néhány lépés, és eljutunk Orwell gondolatrendőrségéig, csupán meg kell lennie hozzá az eléggé keménykezű döntéshozó csapatnak.

Forrónadrágos kampány az iszlám női viseletért Fórumozók és szakértők a burkatilalomról  – katt ide, ha tovább olvasnál!

Szóval le a kalappal a vagány lányok előtt! Ráadásul ezzel a szellemes jelmezzel egyszerre több legyet is ütöttek. Nem csupán a szabadsághoz való jogokat korlátozó alkotmányellenes törvény ellen tiltakoztak, de egy kicsit a muszlim nőknek is mutattak egy alternatívát, mintegy rést ejtve a totális női alárendeltséget támogató hagyományon.
Izgalmas végignézni, hogy a nők öltözködéshez, jogokhoz, szexualitáshoz, különféle női és emberi szerepekhez való viszonyulása micsoda változáson ment keresztül. Ha csak az öltözködésnél maradunk, manapság teljesen természetesnek találjuk, ha egy nő nadrágot visel, ez azonban alig pár száz évvel ezelőtt még súlyos erkölcstelenségnek számított Európában. Az első világháborúig ez a ruhadarab a nők számára tabu volt. Külön poén, hogy épp a franciák voltak azok, akik a nadrágviseletet is rendeletekkel szabályozták. Tilos volt a párizsi nőknek külön engedély nélkül hosszúnadrágban az utcára merészkedniük. Érdekesség, hogy ez a rendelet a mai napig életben van, így minden hosszúnadrágot viselő párizsi nő törvénysértőnek számít. Tehát ezek az „okos” törvények ennyit is érnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top