Patrícia magabiztos nő benyomását kelti, akiről nehéz elképzelni, hogy egy férfi elnyomása alatt szenvedjen. Pedig a harmincas évei elején járó nő pont emiatt kezdett erotikus webkamerás munkával foglalkozni. Igaz, nem szégyellős típus, a kamerázás előtt és után is dolgozott sztriptíztáncosként Angliában.
“Nem fizikailag bántalmazott az egykori kapcsolatom, sokkal inkább arra törekedett, hogy minél inkább kisajátítson, izoláljon a környezetemtől” – meséli a ma már saját online vállalkozását üzemeltető Patrícia. “Olyan helyzetbe kerültem, hogy semmi pénzem nem volt és a lakhatásom is a bántalmazó kapcsolatomtól függött. Nem így indult, akkor még hízelgőnek is tűnt, amikor azt mondta, hogy ne dolgozzak olyasmit, amihez nincs kedvem, de nagyon hamar olyan helyzetben találtam magam, amikor nem lett volna máshol laknom, és ki sem tudtam volna fizetni egy albérletet.”
Patrícia ekkor fedezte fel a LiveJasmin nevű oldalt, amelyet Gattyán György milliárdos magyar vállalkozó – akihez az Il Bacio di Stile luxusáruház is kötődött – alapított 2001-ben. Azóta az oldalt a világ harmadik legnépszerűbb erotikus weboldalaként tartják számon, amelyet néhány éve még többen néztek, mint az Amazon vagy az eBay webáruházakat.
Az oldalon keresztül bárki kínálhat erotikus online szolgáltatást – ez jellemzően kamera előtt történő vetkőzést, szerepjátékot, illetve szexuális segédeszközök használatát jelenti –, amit a “keresleti” oldalt képviselő felhasználók időalapú díjazás fejében nézhetnek. Emellett lehetőségük van az előadókkal chaten beszélgetni, illetve felárért hang- vagy videohívás segítségével kommunikálni.
“Azért vágtam bele, mert ezt a munkát éppen akkor tudtam csinálni, amikor a párom nem volt otthon – folytatja Patrícia. – Ezzel meg tudtam alapozni, hogy képes legyek kilépni a bántalmazó kapcsolatból. Lelkileg is sokat merítettem belőle, hogy le tudjam zárni a bántalmazó kapcsolatot.”
Mivel Patrícia korábban dolgozott táncosnőként is, kíváncsian kezdem faggatni arról, hogy mennyiben más egy kamera, illetve élő emberek előtt vetkőzni.
“Vannak hasonlóságok és persze különbségek is: mindkét esetben igaz, hogy ha jól csinálod, te tudod irányítani a vendéget. Persze ehhez nagyon kell tudni, hogyan adja el magát valaki. Mindkét esetben akkor tudod jól csinálni, ha kialakítasz egy jellegzetes személyiséget, aki valójában nem te vagy, így kevésbé megterhelő lelkileg vagy mentálisan. Van, aki teljesen átlényegül, vagyis nem szerepet játszik, hanem saját magát adja egy másik színtéren, de ez nem én vagyok. Nekem nagyon sokat segített az is, hogy idegen nyelven kellett beszélnem, így tudtam két lépés távolságot tartani.”
Fontos és érdekes különbség az ismeretlentől való félelem: míg egy klub színpadán állva a világon senki nem fogja megtudni, ha valaki vetkőzéssel keresi a kenyerét – a jelenlévőket leszámítva, természetesen –, az internetes vetkőzésnél ez nem annyira egyértelmű.
“A sztriptíz esetében személyesen vagy jelen, és más is csak akkor tudhatja ezt, ha ő is ott volt – magyarázza Patrícia. – Ilyenkor azonban egy ember szava áll szemben a tiéddel. Az online esetében viszont, bár szigorúan tiltják, nem tudhatod, hogy valaki nem rögzíti-e a képsorokat a saját végén. Az internet, mint tudjuk, nem felejt. Egyébként érdekes, de a sztriptíz, bármennyire is furán hangzik, valahogy elegánsabb, elvégre ott mégis egy színpadon állsz, fény és csillogás vesz körül. Szóval megvan a maga varázsa. A kamerázás ezzel szemben egyrészt biztonságosabb, hiszen fizikailag nem találkozol senkivel, de mégis ott van, hogy ennek eredményeként akármikor szembejöhet a saját képmásod egy videomegosztón.”
A veszélyek emlegetése ellenére Patríciának nem igazán voltak negatív tapasztalatai, leszámítva azt, hogy időnként – a szűrés ellenére – mégis megtalálta egy-két magyar.
“Az nem volt jó érzés, mert nekiálltak kérdezgetni, hogy hol lakom, hány éves vagyok, ilyesmiket, és hát ilyenkor nem lehet tudni, hogy hányan nézik a kamerát, lehet, hogy ott ül valaki a monitor előtt, aki felismer.”
A fenti gondolat folytatásaként Patrícia elgondolkodik. “Nagyon abszurd dolog ez, mert egyfelől ezek nem olyan dolgok, amit az ember kitesz az ablakba, miközben, ha kontextusából kiemeljük a dolgot, iszonyúan abszurd, mert voltaképpen nem is csinálok semmit, vagyis például egy darab műanyagot nyalogatok kamera előtt. De ez olyasmi, aminek ott és akkor megvan a maga értelme. Furcsa, mert egy olyan intim helyzetben vagy, amikor általad nem ismert emberek osztják meg veled, akár a leginkább tabunak tűnő vágyaikat is. Ilyen szempontból én fura vagyok, de szeretem a tudatot, hogy az, amit csinálok, valaki másnak örömet okoz. Persze csak ha nem volt valaki kifejezetten bunkó. Valójában a feltétel nélküli elfogadásról is szól ez valahol, amit nem tartok rossz vagy beteg dolognak, csak a világ még nincs erre megérve.
Ha valaki meg akar téged ítélni, az meg fog, és az csak annyit fog látni, hogy leszopsz egy vibrátort, vagy belepisilsz egy lavórba.
De például volt egy srác, aki annyit kért, hogy mielőtt beszélgetni kezdünk, vizezzem be a hajamat. Ezt még akár romantikusnak is nevezhetném, gondolom régen látott egy filmet, vagy volt egy szép nyári emléke egy lányról, a strandról. Viszont itt is ott van a szürrealitás: miközben kedvesen cseverészünk, én ötpercenként szaladtam a fürdőszobába, bevizezni a hajamat, közben egyébként meg majdnem megfagytam.”
Patrícia vendégei között egyébként sok, külföldön állomásozó amerikai katona is előfordult, akik kevésbé a nyers szexualitásra, mint inkább egy-két kedves szóra vágytak.
“Velük igazából úgy beszélgettünk, mintha az otthoni, rájuk váró barátnőjük lennék – meséli. – Mindent egybevéve egy jó élménnyel lettem gazdagabb ettől az egésztől. Meg ha nem akarunk prűdek lenni: az ember akkor is maszturbál, ha egyedül van, így meg, ha úgy nézem, még akár izgató is lehet, ha közben mások néznek. Számomra legalábbis van egy ilyen aspektusa is, sőt vannak olyanok, akik a párjukkal együtt csinálják a műsort. Ha valaki megtalálja azt, akivel ezt izgatónak tartják, akkor ki vagyok én vagy bárki más, hogy ítéletet mondjak róluk?”
Patrícia többször visszakanyarodik az erotikus szolgáltatás és a marketing kapcsolatára.
“Igazán jó akkor lehetsz, ha el tudod adni magadat”
“Vannak lányok, akik hihetetlenül profin csinálják ezt. Nagyon sokat számít, hogy milyen a bemutatkozó profilod, milyen képeket, videókat teszel fel, de még az is számít, hogy milyen betűtípussal írsz, mit írsz kis- és nagybetűkkel, ilyesmik. A lényeg, hogy lelki kötődés alakuljon ki, mert akkor visszatérő vendégeid lesznek, az igazán nagy pénz pedig onnan jön. Aki ügyes, simán meg tud keresni havi akár több millió forintot is. Ismerek olyan lányt, aki annyi pénzt hozott össze így, hogy utána tudott venni magának egy bel-budai nagypolgári lakást. Ehhez viszont nem szabad félvállról venni a dolgot. Amikor online vagy, akkor nagyon kell koncentrálni. Tudom, mert próbáltam úgy csinálni, hogy alig figyeltem oda, de ezzel csak azt értem el, hogy kidobtam nyolc órát az életemből.”
A LiveJasmin alapítója, Gattyán György 01:48-nál látható a rapper Flo Rida klipjében
A sikeres előadók titka a profi marketingen túl az is, ha találnak maguknak egy betöltetlen vagy kevésbé kiaknázott piaci rést. “Ha ügyes vagy, akkor egy-egy ilyen niche-t nagyon jól ki lehet aknázni. Ez ugyanúgy működik, mint a sztriptíz esetében: például egy dominára általában nagyobb a kereslet, magasabb árakkal tud dolgozni, mert »egzotikusabb«. De ilyenek a különböző fétisek is, például cipőfetisisztából nagyon sok van.”
Patrícia szerint nem lehet elítélni sem azt, aki ilyen szolgáltatást nyújt, sem azt, aki ilyesmit igénybe vesz.
“Nézd, ha nekem lenne lakásom ebből, valószínűleg nagyon büszke lennék rá, de az is biztos, hogy az emberek nagy része egyszerűen lekurvázna, ha ezt megtudná.”
“Én ezt nem tartom prostitúciónak, hiszen saját akaratomból, a saját magam feltételei szerint vágtam ebbe bele. A társadalom, főleg a patriarchális, na meg az internalizált nőgyűlölet azt mondja, hogy nem vagyok »jó kislány«, ha teszem azt hagyom, hogy mások megnézzék, ahogy maszturbálok. De én ilyen vagyok, szeretem megélni a szexualitásomat, szeretek játszani vele, akkor meg mi vele a baj? Sőt tovább megyek, hadd tegyek fel néhány kérdést! A szellemi munkát, tehát amit az agyaddal végzel, áruba lehet bocsátani, ugye? A kétkezi munkát szintén. De ha valaki az intim testrészeit a saját maga feltételei, saját akarata szerint áruba bocsátja, akkor ezzel mi is a baj? Nos első körben a megnevezés: a társadalom mondja, hogy ezek a testrészek intim testrészek, mivel azokat takargatnunk kell, hiszen azok istenhez, vagy apámhoz vagy a férjemhez tartoznak – a kívánt válasz aláhúzandó. Illetve még egy kérdés: ha valaki kamerán vetkőzik, azt könnyen lekurvázzák. Míg ha valaki óránként 600 forintos órabérért elmegy hoszteszkedni, akkor ugyanúgy meg fogják alázni, és ugyanúgy fogják kezelni, mintha eszkort lenne. De menjünk még tovább! Ha valaki elmegy modellnek, vagy bármilyen olyan pozícióba, ahol számít a külső, akkor nem pont ugyanannyira tárgyiasítja magát, mint valaki, aki mások előtt levetkőzik? És még egy lépéssel tovább:
Ha a puncidat mutogatod, akkor a testedet prostituálod, de ha elmész egy multihoz rabszolgának, és már reggel hányingered van, amikor bemész az open office-ba, akkor a lelkeddel nem ugyanezt teszed?”
A beszélgetés végére már-már egyfajta életvezetési tréning körvonalai kezdenek kialakulni, amikor Patríciát arról kérdezem, kinek ajánlaná és kit intene óva az ilyen típusú munkától.
“Ez az egész valahol arról szól, hogy mennyire vagy vállalkozó szellem, csak annyit tudsz kivenni belőle, mint amennyit beleteszel – mondja. – Ráadásul rengeteget lehet tanulni ezen keresztül. Jobban meg lehet ismerni az emberek működését, megtanulhatod, hogy nincs határa annak, hogy mennyi pénzt tudsz keresni, de megtanulhatod a marketing alapjait is. Elvégre ha magadat el tudod adni, akkor utána bármit el fogsz tudni adni. Persze az sem megvetendő szempont, hogy ezzel biztosíthatod magad számára az anyagi függetlenséget – ráadásul helyszíntől függetlenül, hiszen csak egy laptop és egy internet-hozzáférés kell hozzá. Ismerek olyan kisgyerekes anyukát is például, ahol az apuka lelépett, neki meg nem volt semmilyen lehetősége, hogy előteremtse a megélhetéshez szükséges pénzt. Garancia persze nincs semmire: ez ugyanolyan, mintha valaki megkérdezné, hogy elkezdjen-e vállalkozni. Semmi sem garantálja, hogy sikered lesz, csak magadra számíthatsz.”
Patricia – aki ma már saját online vállalkozását vezeti – szerint mindig lesznek emberek, akik lelkiismeret-furdalást akarnak bennünk kelteni, ha ott akarjuk hagyni a biztos állást és magánvállalkozásba akarunk kezdeni. Nincs ez másképp az online vetkőzéssel sem.
“Annak idején elmehettem volna árufeltöltőnek is valamelyik hipermarketbe – emlékszik vissza. – Akkor kevesebb kritikát kaptam volna, de miért is? Mert a patriarchális társadalom szépen megveregeti a vállamat, ha a két kezem munkájával keresem a pénzt, de isten őrizz, hogy a saját lábamra álljak, ne adj’ isten, ha közben még a ruhámat is ledobom.
Azt gondolom, hogy ahhoz, hogy el tudjuk az ilyesmit fogadni, nyitottabbnak kellene lenni, ehhez pedig szellemi érettségre és tudatosságra is szükség van. Persze Magyarországon, ahol a nők keresztülesnek a komondoron, erre még sokat kell majd várnunk.
Addig is bárkinek, aki a gondolattal kacérkodik, csak annyit tudok tanácsolni, hogy csak akkor ne csinálja, ha bármilyen módon rosszul érzi magát ettől, akár lelkileg, akár szellemileg. De ez igaz bármire, ha nem jó, nem szabad csinálni.”
További cikkek erotikáról és pornóról az NLCafén:
- Ilyen Magyarország pornótérképe
- Ezért nem talál társat a pornószínésznő
- Így teheti tönkre az életed a pornófüggőség