A méregtelenítés jó kezdet. Valójában nem az. A méregtelenítés az esetek többségében úgy néz ki, hogy néhány napra drasztikusan megvágjuk a kalóriabevitelt, és megvonunk a szervezetüktől egy csomó szükséges vitamint és ásványi anyagot. Így amikor az éhező szervezet a fogyókúrával paradox módon ismét több tápanyaghoz jut, elkezd betárazni. Azt érjük tehát el, hogy megnehezítjük saját magunk számára a fogyást. Aki méregteleníteni szeretne, az ne a fogyókúra részeként tegye.
Csak a kalóriabevitelt kell csökkenteni valamennyivel, és nyert ügyünk van. Tény, hogy a fogyáshoz több kalóriát kell felhasználnunk, mint amennyit beviszünk, a képlet mégsem ilyen egyszerű. Az anyagcserének alkalmazkodnia kell a súlyvesztéshez, ami részben zsír, zsírmentes szövet és víz leadásából áll. Az energiafelhasználás és a kalóriaszükséglet mindenki esetében más, ezt nem szabad szem elől téveszteni. Ami az egyik embernek elegendő kalóriamegvágást jelent, a másiknak talán semmit.
Sok zöldséggel és gyümölccsel nem lőhetünk nagyon mellé
A szénhidrát ellenség. Vannak ám egészséges szénhidrátforrások is, mint a gyümölcsök, olajos magvak, müzlik, teljes kiőrlésű gabonák, melyek bármelyik fogyókúrás étrend fontos rost- és energiaforrásaiként szolgálnak. Érdemes persze mérsékelni a szénhidrátok bevitelét, de ne a patás ördögöt lássuk bennük, és ne a gyümölcsről, hanem a péksüteményekről mondjunk le.
A zsír zsírrá válik. Nem egészen. Alapos vizsgálatok során azt találták, hogy ha csökkentjük a finomított szénhidrátok és cukrok bevitelét, főként zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztunk, melléjük pedig zsírokat, az felpörgeti az anyagcserét, mérsékli az étvágyat és gátolja a zsírlerakódást.
A késő esti evés hizlal. A hat óra után tilos enni mítosz évtizedek óta makacsul tartja magát. Ne a mutatókat lessük, inkább az legyen az aranyszabály, hogy lefekvés előtt két órával már ne együnk, ébredés után egy-két órán belül reggelizzünk, és napközben az étkezések között négy-hat óra teljen el.
Forrás: health.com
